
Fotó: Iszlai Katalin
Mintegy harminc Hargita megyei gépjárművezető-oktató tüntetett pénteken a csíkszeredai Szabadság téren a szeptember elsejétől érvénybe lépő, sofőriskolákat és független oktatókat is érintő változtatások miatt.
2017. augusztus 18., 19:342017. augusztus 18., 19:34
Hargita megyében 19 sofőriskola és 38 magánoktató készíti fel a diákokat a sofőrvizsgára, a 22 udvarhelyi, 12 csíki és 4 gyergyói független oktató munkája a jövő hónaptól azonban teljesen ellehetetlenülhet. Szeptember elsejétől ugyanis ismét érvénybe lép a sokak által vitatott, 2013-ból származó 733-as számú miniszteri rendelet. A szállításügyi minisztérium módosító rendelete 2013. május 13-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az új előírásokat azonban az ország több pontján is jogi úton támadták meg, ezért a rendeletet végül több évig hatályon kívül helyezték. Idén azonban a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék június 22-ei döntése alapján szeptember elsejétől a 733-as számú rendelet előírásai ismét életbe lépnek. A probléma az, hogy
A rendelet ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy négy oktató közösen alapítson iskolát, a rendelkezés azonban felháborodást szült, hiszen a magánoktatóknak olykor nincs is tanulójuk, vagy csak kevés, így a sofőriskola létrehozásához szükséges összeget nem tudnák előteremteni. A rendelet másik irracionálisnak minősített módosítása, hogy
A gépjárművezetői engedélyek megszerzése tekintetében azonban Hargita megye évek óta az utolsó helyek egyikén végez. Az előírások szerint továbbá az elméleti felkészítők minőségének javításáért jól felszerelt, nagy férőhelyes termeket kell kialakítaniuk az iskoláknak. Emellett két kamera felszerelését kötelezi: egyet, amely az utastér történéseit rögzíti, és egy másikat, amely az utat figyeli.
Fotó: Gecse Noémi
A sokat vitatott rendelet újbóli felfüggesztésének reményében július 26-án az ország több pontjáról (Hargita megyéből is) 250–300 magánoktató utazott Bukarestbe, áttörést azonban nem értek el – tudtuk meg a Szabadság téren Demeter Balázs csíkszeredai magánoktatótól. Mint mondta, eddig a diákok dönthették el, hogy sofőriskolánál, vagy magánoktatónál tanulják meg a gyakorlati részt, utóbbira azonban a rendelet értelmében többé nem lesz lehetőség. Habár
„Fájó pont számunka, hogy ha az orvosok, ügyvédek magánrendelőt tudnak működtetni, mi miért nem dolgozhatunk magánoktatóként. A sofőriskolákat is tönkreteszi ez a rendelet, mert a 40 százalékos átmenési arányt szinte lehetetlen teljesíteni, amióta összevonták az elméletet a gyakorlattal. Csak azt a diákot tekintik átmenőnek, akinek elsőre sikerül az elméleti és a gyakorlati rész is, de az oktató azért nem hibás, ha valaki nem tanulja meg például az elméletet. Nem értjük ezt a dolgot, és egyet érteni sem tudunk vele.
Ha társulnánk, akkor tantermekre, elméleti oktatóra, orvosra és titkárnőre lenne szükség, továbbá kamerákat kellene szerelni az autókba, így pedig 20–25 ezer lejjel emelkednének évente a költségeink, és ezt nem tudjuk biztosítani” – nehezményezte Demeter. Hozzátette, a tüntetés egy országos szintű megmozdulás része volt: péntek délelőtt 11 órakor az ország minden megyéjében leadtak egy petíciót a prefektusi hivatalokhoz, amelyben a sofőriskolák és magánoktatók összefoglalták panaszaikat, kéréseiket.
Fotó: Gecse Noémi
Továbbítja a kormánynak
Csíkszeredában az ötfős Hargita megyei küldöttséget Petres Sándor alprefektus fogadta. Ígérete szerint legkésőbb hétfőn továbbítja a kormány felé a leadott petíciót – számolt be a találkozó eredményéről Demeter Balázs. „Azt mondta, sajnálja a kialakult helyzetet, tudja, hogy sok emberről van szó, ezért reméli, hogy megoldódik. A petícióba többek között azt foglaltuk bele, hogy engedjenek dolgozni, hiszen mindenkinek joga van a magánszektorban dolgozni, ahogy eddig is tettük. A másik kérés az volt, hogy tekintsenek el a kamerák felszerelésétől, és természetesen a 40 százalékos átmenési arány eltörlését is kértük. Ez az iskolák és a magánoktatók közös problémája, ezért közösen képviseltettük magunkat, és nem adjuk fel” – húzta alá az oktató.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
szóljon hozzá!