
Fotó: Pethő Melánia
Állandó fenntartási gondokkal küszködik a kutyamenhelyet működtető Gyergyói Állat- és Természetvédő Egyesület, vannak napok, amikor kilátástalan az eledel beszerzése is. A létesítmény két éves működtetése után az egyesület munkatársai az állatbarátok segítségében reménykedve állnak egy újabb év küszöbén.
2012. január 10., 17:182012. január 10., 17:18
2012. január 10., 18:252012. január 10., 18:25
Sem a felület nagysága, sem a kutyákat gondozó önkéntesek száma nem teszi lehetővé
több mint 150 eb elhelyezését a menhelyen
A kóbor kutyák probléma jó ideje ismeretes Gyergyószentmiklóson, ezt a 2009-ben létesített menhellyel próbálta enyhíteni a városvezetés. Az azóta eltelt időszakban sok gazdátlan eb került gondoskodó felügyelet alá, 2009 decemberétől összesen 459 kutyának adott helyet a létesítmény. Nagy részüket az utcáról fogták be, egy hányadát más állatvédő egyesület juttatta a menhelyre, ritkább esetekben a lakók bízzák a létesítmény munkatársaira talált vagy saját állataikat – számolt be a sajtó képviselőinek kedden Jakab Ágota egyesületi elnök.
Elmondta, a menhely működtetését kezdetektől támogatók segítik. Gyergyószentmiklós Önkormányzata a 2010-ben biztosított 5 ezer lejt tavaly 10 ezer lejjel toldotta meg, de ez a pénz sem elegendő a menhely működtetésére, hisz a közel 150 kutya eltartása napi 200 lej körüli összeget emészt fel, és az eledelen kívül a befogott ebek féregtelenítése, kötelező oltásai is pénzbe kerülnek. A kölyökkutyákat első évükben négyszer kell beoltani, egy oltás minimális költsége 20 lej – tájékoztatott Jakab Ágota. A menhelyre kerülő állatok mindenikét igyekeznek ivartalanítani, eddig négy kampány során került sor erre. A nagyváradi S.O.S. Dog és a németországi Bruno Pet Alapítvány állatorvosai végezték a beavatkozásokat, a kampányok szervezésében, illetve anyagi vonzatainak rendezésében több esetben is a Füles Egyesület segített a menhelyet működtető egyesületnek.
Az eledelt szintén adományokból biztosítják, de mivel a támogató húsfeldolgozó üzem, illetve a pékségek készleteik függvényében tudják segíteni a menhelyt, ezért gyakran történik meg, hogy rögtönzött megoldást kell találni az eledel beszerzésére. „Egyre nehezebben szerezzük be a szükséges táplálékot, vannak elképzeléseink a támogatói kör bővítésére, de az ötleteink anyagiak hiányában nehezen kivitelezhetőek” – mondta az egyesületi elnök. Egyelőre az üzletekbe kihelyezett pénzgyűjtő urnákba gyűl az aprópénz, de bármilyen más úton nyújtott támogatást szívesen fogad az egyesület.
A gazdik jelentkezését várják
A menhelyre került kutyák közül már jó néhányan gazdára találtak, a két év alatt összesen 160 örökbe adás történt. Továbbra is várják azokat, akik gondjukba vennének egy árválkodó kiskutyát, amiért nem kell fizetni, viszont fontos, hogy szeressék és megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani az örökbe vett állat számára. A menhelyen, melyet újabban a volt bútorgyár sarkánál lévő útról lehet megközelíteni, naponta 12 és 15 óra között van látogatási idő, ekkor várják a gazdijelölteket.
Megoldási javaslatok a kóborkutya-problémára
A gyergyószentmiklósi kutyamenhely szűkös befogadóképessége nem teszi lehetővé, hogy a város területén kószáló gazdátlan ebek mindenikét ide helyezzék el, így az elszaporodott kóbor kutyák továbbra is szabadon csatangolnak. Jakab Ágota elmondta, a problémára a Füles Egyesülettel közösen már kidolgoztak egy szabályzat-javaslatot, amit tavaly a polgármesteri hivatalban is letettek. Az állatvédők által felterjesztett javaslat szerint minden egyes kutyát azonosítóval (mikrochip) kellene ellátni, hogy követhető legyen mind az elcsatangolt házieb, mind a „gyergyói” kóbor kutya, így az elengedett kutyák esetében a gazdára büntetést lehetne kiróni. Az ivartalanítást is kötelezővé tenné a szabályzat minden olyan kutya esetében melyet nem tenyészállatként tartanak. Az ebadó bevezetését is taglalja a javaslat; ez azokra a gazdákra lenne kiróható, akik nem ivartalaníttatják kutyáikat.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
Teljesen lezárták a forgalmat a 12C jelzésű országút Gyergyószentmiklós és Gyilkostó közötti szakaszán szombat reggel, miután az erős havazás miatt az úttestre dőlt egy fa.
Császármetszéssel segítették a világra az év első újszülöttjét a gyergyószentmiklósi kórházban. A kisfiú és édesanyja is egészségesek.
Ma, amikor a különféle alkalmazások akár percnyi pontossággal jelzik előre az esőt, vagy azt, hogy mikor süt ki a nap, a népi időjóslás több ezer éves következtetései már nem létfontosságúak, de egy könyv segít abban, hogy mégse menjenek feledésbe.
Idén is a főtéren, a központi parkban rendezik meg Gyergyószentmiklóson a szabadtéri szilveszteri ünnepséget. A szervezők közös óévbúcsúztatóra és újévköszöntésre várják a helyieket és az ide látogatókat koncerttel és éjféli tűzijátékkal.
szóljon hozzá!