
Fotó: Pethő Melánia
Állandó fenntartási gondokkal küszködik a kutyamenhelyet működtető Gyergyói Állat- és Természetvédő Egyesület, vannak napok, amikor kilátástalan az eledel beszerzése is. A létesítmény két éves működtetése után az egyesület munkatársai az állatbarátok segítségében reménykedve állnak egy újabb év küszöbén.
2012. január 10., 17:182012. január 10., 17:18
2012. január 10., 18:252012. január 10., 18:25
Sem a felület nagysága, sem a kutyákat gondozó önkéntesek száma nem teszi lehetővé
több mint 150 eb elhelyezését a menhelyen
A kóbor kutyák probléma jó ideje ismeretes Gyergyószentmiklóson, ezt a 2009-ben létesített menhellyel próbálta enyhíteni a városvezetés. Az azóta eltelt időszakban sok gazdátlan eb került gondoskodó felügyelet alá, 2009 decemberétől összesen 459 kutyának adott helyet a létesítmény. Nagy részüket az utcáról fogták be, egy hányadát más állatvédő egyesület juttatta a menhelyre, ritkább esetekben a lakók bízzák a létesítmény munkatársaira talált vagy saját állataikat – számolt be a sajtó képviselőinek kedden Jakab Ágota egyesületi elnök.
Elmondta, a menhely működtetését kezdetektől támogatók segítik. Gyergyószentmiklós Önkormányzata a 2010-ben biztosított 5 ezer lejt tavaly 10 ezer lejjel toldotta meg, de ez a pénz sem elegendő a menhely működtetésére, hisz a közel 150 kutya eltartása napi 200 lej körüli összeget emészt fel, és az eledelen kívül a befogott ebek féregtelenítése, kötelező oltásai is pénzbe kerülnek. A kölyökkutyákat első évükben négyszer kell beoltani, egy oltás minimális költsége 20 lej – tájékoztatott Jakab Ágota. A menhelyre kerülő állatok mindenikét igyekeznek ivartalanítani, eddig négy kampány során került sor erre. A nagyváradi S.O.S. Dog és a németországi Bruno Pet Alapítvány állatorvosai végezték a beavatkozásokat, a kampányok szervezésében, illetve anyagi vonzatainak rendezésében több esetben is a Füles Egyesület segített a menhelyet működtető egyesületnek.
Az eledelt szintén adományokból biztosítják, de mivel a támogató húsfeldolgozó üzem, illetve a pékségek készleteik függvényében tudják segíteni a menhelyt, ezért gyakran történik meg, hogy rögtönzött megoldást kell találni az eledel beszerzésére. „Egyre nehezebben szerezzük be a szükséges táplálékot, vannak elképzeléseink a támogatói kör bővítésére, de az ötleteink anyagiak hiányában nehezen kivitelezhetőek” – mondta az egyesületi elnök. Egyelőre az üzletekbe kihelyezett pénzgyűjtő urnákba gyűl az aprópénz, de bármilyen más úton nyújtott támogatást szívesen fogad az egyesület.
A gazdik jelentkezését várják
A menhelyre került kutyák közül már jó néhányan gazdára találtak, a két év alatt összesen 160 örökbe adás történt. Továbbra is várják azokat, akik gondjukba vennének egy árválkodó kiskutyát, amiért nem kell fizetni, viszont fontos, hogy szeressék és megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani az örökbe vett állat számára. A menhelyen, melyet újabban a volt bútorgyár sarkánál lévő útról lehet megközelíteni, naponta 12 és 15 óra között van látogatási idő, ekkor várják a gazdijelölteket.
Megoldási javaslatok a kóborkutya-problémára
A gyergyószentmiklósi kutyamenhely szűkös befogadóképessége nem teszi lehetővé, hogy a város területén kószáló gazdátlan ebek mindenikét ide helyezzék el, így az elszaporodott kóbor kutyák továbbra is szabadon csatangolnak. Jakab Ágota elmondta, a problémára a Füles Egyesülettel közösen már kidolgoztak egy szabályzat-javaslatot, amit tavaly a polgármesteri hivatalban is letettek. Az állatvédők által felterjesztett javaslat szerint minden egyes kutyát azonosítóval (mikrochip) kellene ellátni, hogy követhető legyen mind az elcsatangolt házieb, mind a „gyergyói” kóbor kutya, így az elengedett kutyák esetében a gazdára büntetést lehetne kiróni. Az ivartalanítást is kötelezővé tenné a szabályzat minden olyan kutya esetében melyet nem tenyészállatként tartanak. Az ebadó bevezetését is taglalja a javaslat; ez azokra a gazdákra lenne kiróható, akik nem ivartalaníttatják kutyáikat.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
szóljon hozzá!