Felszentelték a megújult nagyernyei templomot

Örömünnep volt vasárnap a több mint hetven százalékban magyarlakta Nagyernyében. A templom mellett kialakított kis parkban elhelyezett kivetítőn követhették az ünnepi eseményeket azok, akiknek nem jutott hely a zsúfolásig megtelt istenházában.

„A régi vályogfalú templom helyére 1780 és 1788 között épült kőtemplom tornya 1946-ban ledőlt, magával rántva a hajó tetőszerkezetének egy részét is. Az épületet – torony nélkül – 1951-re sikerült újjáépíteni, megváltoztatva a belső tér berendezésének elhelyezését is. A harangoknak 1977-től kis harangláb adott otthont” – ismertette a Székelyhon érdeklődésére a frissen felújított istenháza történetét a Nagyernyei Református Egyházközség főgondnoka. Nemes Gyula elmondta,

„Ez alkalommal az istentiszteleti hajlék beltere visszanyerte a régi formáját, újjáépült a portikus, a kerítés és a nyugati feljáró is. Ugyanakkor a templomudvaron is térrendezés történt. A munkálatokat Magyarország kormánya, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Nagyernyei Református Egyházközség anyagi segítségével sikerült megvalósítani” – tájékoztatott az egyházközségi főgondnok.

Jakab Istvánnak, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperesének istentiszteleti szertartása után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emelkedett a szószékre. Az egyházi vezető a túlélni vágyás szimbólumának nevezte a most újraépített tornyot, és felvázolta a nagyernyei templom hányatott sorsát. Mint fogalmazott,

Egyek vagyunk a Kárpát-medencében, s ezt az egységet ne kérje számon tőlünk senki – fogalmazott Kató Béla, köszönetet mondva az anyaországi kormánytámgatásért. A jelenlegi történelmi időkről beszélt Szász Attila, a helyi egyházközség lelkipásztora, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik a templom megújulásában segítettek.

Vass Levente államtitkár ünnepi beszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy az újjáépített toronynak, felújított templomnak

Jánosi Ferenc, Nagyernye RMDSZ-es polgármestere beszédében azt mondta: az erdélyi magyarok vallják, hogy amilyen felelősséggel élik meg a jelent, olyan lesz a jövőjük is. „Ez érvényes hitéletünkre is: amint vetünk, úgy aratunk. A keresztény hitünknek közösségteremtő, társadalommegőrző és nemzetmegtartó ereje van. Az igazság az, hogy

A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szólalt fel az ünnepi eseményen. Felidézte a templom tornyának ledőlését, a nagyharang felének letörését. „Most azt tudjuk mondani, hogy régi szépségében, újra áll a torony. És

Brendus Réka arról is beszélt, hogy feladatunk megőrizni és megóvni mindazt, amit eleinktől örökségként kaptunk, és hagyatékként átadni az utánunk jövő nemzedékeknek. Mint fogalmazott,

„Most áll a templom, régi dicsőségében, és e dicsőség csak addig a miénk is, ameddig teszünk érte valamit. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy mindig érezzük a cselekvés szükségét. Az emberi élet ma is olyan adomány, amelyet értékeiben megélni, értékekkel feltölteni már a mi felelősségünk. Nagyernye református közössége, Erdély és a magyar nemzet egésze itt megmutatta a cselekvés erejét” – mondta Brendus Réka.