
Noha a legtöbb polgármesteri hivatalban leépítési kényszer jöhet, némelyekben még a tervezett intézkedés bevezetése esetén is alkalmazhatnak
Fotó: Tuchiluș Alex
A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.
2025. szeptember 05., 10:252025. szeptember 05., 10:25
Számos polgármesteri hivatalban kell drasztikus leépítéseket végezzenek, ha a kormány bevezeti a tervezett személyzeti racionalizálást a helyi közigazgatásban. Hargita és Kovászna megye ugyan nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő megyék közé – szemben például Maros megyével –, de a meglévő adatok alapján még így is

Maros megyében akár 513, jelenleg a polgármesteri hivatalokban, a megyei tanácsnál dolgozó alkalmazott vesztheti el az állását, az előrejelzések szerint. Végleges döntés nincs, szeptember 15-ig hozhatják meg a megszorító intézkedéseket.
A kabinet elemzést készített arról, hogy mennyivel csökkenne a helyi közigazgatásban dolgozók száma 40, illetve 45 százalékos személyzetcsökkentéssel.
Ez azért nem egyértelmű, mert nem mindenhol vannak mind betöltve a lakosságszám alapján jóváhagyott állások.
– hiszen csak betöltetlen állásokat kellene megszüntessenek –, sőt, olyanok is, ahol még ilyen körülmények között is bővíthetnék a személyzetet. A polgármesteri hivatalok többsége azonban rosszabb helyzetben van.
A 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita megyében 290 alkalmazottat kellene elbocsátani a polgármesteri hivatalokból és a megyei tanácstól. Utóbbitól viszonylag keveset, ugyanis ott
így csak 11 fős leépítésre lenne szükség. Ha viszont a 40 százalék mellett dönt a kormány, akkor még növelhetik is a személyzetszámot 8 fővel.
A meglévő adatok szerint
a 45 százalékos aránnyal számolva 23 alkalmazottól kellene megváljon a székelyudvarhelyi városháza, a gyergyószentmiklósi pedig 11-től. Csíkszeredában viszont még ilyen körülmények között is felvehetnének 6 új alkalmazottat, Maroshévízen pedig 15-öt.
A felsőbb szinteken készült terv bevezetése meglehetősen érzékenyen érintené a polgármesteri hivatalok többségét
Fotó: László Ildikó
A városok közül Szentegyházén (-7), Székelykeresztúron (-7) és Tusnádfürdőn (-1) lenne szükség személyzetcsökkentésre, Borszéken viszont még a 45 százalékos leépítési kötelezettség bevezetése esetén is jócskán növelhetnék a létszámot (+11), akárcsak Balánbányán (+7).
a legnagyobb számban Parajdon (-16), Csíkszentgyörgyön (-10), Oroszhegyen (-9), Gyergyószárhegyen (-9) és Gyimesközéplokon (-9). Némelyekben viszont szintén alkalmazhatnának: Salamáson 15, Csíkkozmáson és Galambfalván pedig 6-6 személyt.
Kovászna megyében jelenleg legfeljebb 2262 állás foglalható el a közigazgatásban, ebből 1485 van betöltve. Mivel nagyon sok állás betöltetlen, a tervezett 45 százalékos leépítés esetén megyei viszonylatban 202 alkalmazottat kellene elbocsátani.
A hivatalnak a 45 százalékos leépítési forgatókönyv esetén alaposan karcsúsítania kellene: 72 alkalmazottól kellene megválniuk. Ehhez képest a két megyei jogú városban elkerülnék a személyzetcsökkentési kényszert. Sepsiszentgyörgyön a mostani 279 alkalmazott mellé további 45 személyt alkalmazhatnának, a kézdivásárhelyi önkormányzat 88 fős személyzetét pedig további 31 fővel bővíthetnék.
A megye három városa közül Bodzafordulón lenne kedvező a számok alakulása, ugyanis még 5 személyt tudnának alkalmazni még a drasztikusabb leépítési kötelezettség esetén is. Ehhez képest Kovásznán 24, míg Baróton 12 alkalmazottat kellene elbocsátani.
Nagybaconban 8, Bardóc és Málnás községben pedig 6-6 dolgozót kellene elbocsátani a polgármesteri hivatalból. Az „ellenkező” oldalon Előpatak áll, ahol még az említett körülmények között is szinte megduplázhatnák az alkalmazottak számát: a jelenlegi 15 fős személyzetet még 13-mal növelhetnék. Kézdialmás és Dobolló község is jól járna: 7–7 személyt alkalmazhatnának még a jelenlegi 10, illetve 11 mellé.
Villanyoszlop dőlt az úttestre a Gyilkos-tónál, Székelykeresztúr környékén pedig közel 2817 fogyasztó maradt áram nélkül a heves széllökések és az esőzések miatt hétfőn este – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Idén októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában.
Nicușor Dan államfő november 24-ére összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepelt.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) több mint 10 járművet biztosított azoknak, akiknek el kell hagyniuk az Ukrajnával határos Ceatalchioi települést, de evakuálásuk nehezen halad, mert az emberek nem akarják elhagyni az otthonukat.
Emberközelben szeretne maradni az RMDSZ, ezért a politikusai Háromszék-szerte is fogadóórákat tartanak, hogy bárki elmondhassa panaszát, meglátását. Az elhangzottak alapján problématérkép készül, amely meghatározza a következő időszak munkájának fókuszát.
Hit, remény és rajzfilm címmel nyílik kiállítás Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező és grafikusművész munkáiból csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti ítélőtáblánál annak a büntetőperének az előkészítő ülésén, amelyben Horațiu Potra zsoldosaival együtt alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.
Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
2 hozzászólás