
Noha a legtöbb polgármesteri hivatalban leépítési kényszer jöhet, némelyekben még a tervezett intézkedés bevezetése esetén is alkalmazhatnak
Fotó: Tuchiluș Alex
A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.
2025. szeptember 05., 10:252025. szeptember 05., 10:25
Számos polgármesteri hivatalban kell drasztikus leépítéseket végezzenek, ha a kormány bevezeti a tervezett személyzeti racionalizálást a helyi közigazgatásban. Hargita és Kovászna megye ugyan nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő megyék közé – szemben például Maros megyével –, de a meglévő adatok alapján még így is

Maros megyében akár 513, jelenleg a polgármesteri hivatalokban, a megyei tanácsnál dolgozó alkalmazott vesztheti el az állását, az előrejelzések szerint. Végleges döntés nincs, szeptember 15-ig hozhatják meg a megszorító intézkedéseket.
A kabinet elemzést készített arról, hogy mennyivel csökkenne a helyi közigazgatásban dolgozók száma 40, illetve 45 százalékos személyzetcsökkentéssel.
Ez azért nem egyértelmű, mert nem mindenhol vannak mind betöltve a lakosságszám alapján jóváhagyott állások.
– hiszen csak betöltetlen állásokat kellene megszüntessenek –, sőt, olyanok is, ahol még ilyen körülmények között is bővíthetnék a személyzetet. A polgármesteri hivatalok többsége azonban rosszabb helyzetben van.
A 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita megyében 290 alkalmazottat kellene elbocsátani a polgármesteri hivatalokból és a megyei tanácstól. Utóbbitól viszonylag keveset, ugyanis ott
így csak 11 fős leépítésre lenne szükség. Ha viszont a 40 százalék mellett dönt a kormány, akkor még növelhetik is a személyzetszámot 8 fővel.
A meglévő adatok szerint
a 45 százalékos aránnyal számolva 23 alkalmazottól kellene megváljon a székelyudvarhelyi városháza, a gyergyószentmiklósi pedig 11-től. Csíkszeredában viszont még ilyen körülmények között is felvehetnének 6 új alkalmazottat, Maroshévízen pedig 15-öt.
A felsőbb szinteken készült terv bevezetése meglehetősen érzékenyen érintené a polgármesteri hivatalok többségét
Fotó: László Ildikó
A városok közül Szentegyházén (-7), Székelykeresztúron (-7) és Tusnádfürdőn (-1) lenne szükség személyzetcsökkentésre, Borszéken viszont még a 45 százalékos leépítési kötelezettség bevezetése esetén is jócskán növelhetnék a létszámot (+11), akárcsak Balánbányán (+7).
a legnagyobb számban Parajdon (-16), Csíkszentgyörgyön (-10), Oroszhegyen (-9), Gyergyószárhegyen (-9) és Gyimesközéplokon (-9). Némelyekben viszont szintén alkalmazhatnának: Salamáson 15, Csíkkozmáson és Galambfalván pedig 6-6 személyt.
Kovászna megyében jelenleg legfeljebb 2262 állás foglalható el a közigazgatásban, ebből 1485 van betöltve. Mivel nagyon sok állás betöltetlen, a tervezett 45 százalékos leépítés esetén megyei viszonylatban 202 alkalmazottat kellene elbocsátani.
A hivatalnak a 45 százalékos leépítési forgatókönyv esetén alaposan karcsúsítania kellene: 72 alkalmazottól kellene megválniuk. Ehhez képest a két megyei jogú városban elkerülnék a személyzetcsökkentési kényszert. Sepsiszentgyörgyön a mostani 279 alkalmazott mellé további 45 személyt alkalmazhatnának, a kézdivásárhelyi önkormányzat 88 fős személyzetét pedig további 31 fővel bővíthetnék.
A megye három városa közül Bodzafordulón lenne kedvező a számok alakulása, ugyanis még 5 személyt tudnának alkalmazni még a drasztikusabb leépítési kötelezettség esetén is. Ehhez képest Kovásznán 24, míg Baróton 12 alkalmazottat kellene elbocsátani.
Nagybaconban 8, Bardóc és Málnás községben pedig 6-6 dolgozót kellene elbocsátani a polgármesteri hivatalból. Az „ellenkező” oldalon Előpatak áll, ahol még az említett körülmények között is szinte megduplázhatnák az alkalmazottak számát: a jelenlegi 15 fős személyzetet még 13-mal növelhetnék. Kézdialmás és Dobolló község is jól járna: 7–7 személyt alkalmazhatnának még a jelenlegi 10, illetve 11 mellé.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
2 hozzászólás