Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Falképekről értekeznek a sepsikilyéni templomban

A sepsikilyéni unitárius templom tíz évvel ezelőtt

Fotó: Kocsis Károly

A Teleki László Alapítvány május 28-án, kedden 16.30-tól könyvbemutatóval egybekötött konferenciát rendez a sepsikilyéni unitárius templomban. Az esemény a Rómer Flóris-terv háromszéki eredményeit hivatott bemutatni.

Székelyhon

2024. május 27., 15:142024. május 27., 15:14

2024. május 27., 15:152024. május 27., 15:15

Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök köszöntője után Jánó Mihály művészettörténész értekezik a sepsikilyéni templomban található „A szív felajánlása” falképről, majd Szakács Tamás restaurátor a sepsikilyéni és kökösi unitárius templom falképeinek restaurálási folyamatába avat be.

17.20-tól Mihály Ferenc restaurátor beszél a háromszéki festett asztalosmunkák helyreállításáról, Tóth Boglárka régész Dendrokronológiai kutatások erdélyi műemléktemplomokban címmel tart előadást, dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója erdélyi műemlék-felújításaikat, ez irányú terveiket veszi számba.

Az előadásokat követően bemutatják Tóth Boglárka, Fehér János Sepsiszék templomainak történeti fa- és tetőszerkezetei, valamint Mihály Ferenc, Szász Erzsébet Míves famunkák Erdélyben című köteteit.

A magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, budapesti Teleki László Alapítvány égisze alatt működő Rómer Flóris-terv keretében tavaly öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adtak át Erdélyben.

korábban írtuk

Öt felújított, erdélyi katolikus templomot adnak át a híveknek

Öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adnak át ünnepélyesen vasárnap, szeptember 24-én. Az istenházák a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv révén születtek újjá.

Székelyföld egyik legrégibb temploma

A sepsikilyéni unitárius templom a 13. század végén épült egy 12–13. századi temetőre, hajója jórészt a román korból maradt fenn. Félköríves záródású szentélyét a 15. sz. végén (1497?) bontották le, s építették fel a ma álló sokszögzáródásút, melyet eredetileg boltozattal fedtek.

A sepsikilyéni unitárius templom és freskói a 2010-es évek első felében

Fotó: Balla-Ede Zsolt

Ekkor magasították a hajó falait, s erősítették meg támpillérekkel; északi oldalához új sekrestyét építettek, a régi, déli bejárat helyére új kőkeretes bejáratot nyitottak. A szentségtartó fülke is ebből az időből való.

A hajó 1799-ben, a szentély 1802-ben kapott festett kazettás famennyezetet.

A 16. századi reformáció idején a templom előbb a református, majd pedig az unitárius egyház birtokába került. Ebben az időszakban a hajó falait borító, a 14. század végén és 15. század elején készült falképeket
lefestették. A középkori templom falai kívül is festve voltak.

A hajóbelsőt déli, nyugati és északi oldalon díszítik falképek.

Freskói két, egymás fölötti sávba vannak rendezve: alul nagyobbrészt egy Passió-ciklus látható, fölötte a Szent László legenda beszédes képsora került megörökítésre.

1973-ban Kónya Ádám nagyobb méretű falfestmény nyomaira bukkant a déli fal külső felületén (Keresztény Magvető, 1982/4), ebből (ezekből?) a restauráció során három részletet tettek láthatóvá. Az egyik alsó szegélyére valaki a Bendikó (Bandikó?) nevet karcolta rá rovásírással a 15–16. század fordulóján, így többen ezt tartják Háromszék legrégebbi rovásfeliratának, habár Ráduly János (Székely Zoltán nyomán) tud egy olyan, 11. századi cseréptöredékről is, amely Torja határában került elő, és – szerinte – a Kászon név szerepel rajta.

„A templom mai formáját 1806-ban, a hajó nyugati falához csatlakozó téglafalazású harangtorony építésével nyerte el” – olvashatjuk egy lexikonban, máshol az áll: 1799-ben újították a templomot, a torony 1820-ban épült. Ebben az időben húzhatták fel kőkerítését, kapuját is. 18. századi orgonája 1784-ben elégett.

Az 1955-ben műemlékké nyilvánított, az 1977-es földrengéskor megrongálódott istenházát 1994–2004 között állították helyre.

Falképeit első ízben 1885-ben tárta fel Huszka József, de ő akkor még kénytelen volt visszameszelni, 2004–2005-ben újból felszínre hozták, konzerválták.

Harminc évig tartott a freskó restaurálása

Diószegi László 2017 májusában jelentette be, hogy ismét teljes pompájában látható a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent-László legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a 30 éve tartó restaurálási munkálatok.

Kiss Loránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor ugyanakkor az MTI-nek elmondta: Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismertnek számított.

A falkép viszonylag épen megmaradt, így az értelmezhetősége sokat javult a viszonylag kevés restaurátori kiegészítéseknek köszönhetően.

Balla-Ede Zsolt székelyudvarhelyi szakrálisföldrajz-kutató arra hívja fel figyelmünket, hogy a Szent László legenda csatajelenetében mind a magyarok, mind a kunok azonos színvilágú (piros-fehér) pajzsokat viselnek.

Ki kivel harcol hát itt? Tudatosulhat az is, hogy a küzdelmet kiváltó probléma a »torkosság« kérdéséhez társul, hiszen Szent László dárdája a kun torkát döfi át, szorító keze is ezen testtájat markolja, és ugyancsak a torkot metszi el a leány a Lefejezés-jelenetben.

A szenvedéstörténet Keresztvitel-jelenetében Jézus fehér lepelben jelenik meg. Íves kis keresztje a Kos asztrológiai jelére, ezáltal a húsvéti feltámadás-misztérium szakrális idejére emlékeztet, hirdetve, hogy a Világ Világosságának keresztútja egy tudatosan vállalt áldozati út, mely a Fényesség újjászületésének érdekében történik” – morfondírozik a 2016-os Székely Kalendáriumban.

Háromszék Kultúra