A magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, budapesti Teleki László Alapítvány égisze alatt működő Rómer Flóris-terv keretében tavaly öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adtak át Erdélyben.

korábban írtuk

Öt felújított, erdélyi katolikus templomot adnak át a híveknek

Öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adnak át ünnepélyesen vasárnap, szeptember 24-én. Az istenházák a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv révén születtek újjá.

Székelyföld egyik legrégibb temploma

A sepsikilyéni unitárius templom a 13. század végén épült egy 12–13. századi temetőre, hajója jórészt a román korból maradt fenn. Félköríves záródású szentélyét a 15. sz. végén (1497?) bontották le, s építették fel a ma álló sokszögzáródásút, melyet eredetileg boltozattal fedtek.

A 16. századi reformáció idején a templom előbb a református, majd pedig az unitárius egyház birtokába került. Ebben az időszakban a hajó falait borító, a 14. század végén és 15. század elején készült falképeket
lefestették. A középkori templom falai kívül is festve voltak.

Freskói két, egymás fölötti sávba vannak rendezve: alul nagyobbrészt egy Passió-ciklus látható, fölötte a Szent László legenda beszédes képsora került megörökítésre.

„A templom mai formáját 1806-ban, a hajó nyugati falához csatlakozó téglafalazású harangtorony építésével nyerte el” – olvashatjuk egy lexikonban, máshol az áll: 1799-ben újították a templomot, a torony 1820-ban épült. Ebben az időben húzhatták fel kőkerítését, kapuját is. 18. századi orgonája 1784-ben elégett.

Falképeit első ízben 1885-ben tárta fel Huszka József, de ő akkor még kénytelen volt visszameszelni, 2004–2005-ben újból felszínre hozták, konzerválták.

Harminc évig tartott a freskó restaurálása

Diószegi László 2017 májusában jelentette be, hogy ismét teljes pompájában látható a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent-László legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a 30 éve tartó restaurálási munkálatok.

Kiss Loránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor ugyanakkor az MTI-nek elmondta: Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismertnek számított.

Balla-Ede Zsolt székelyudvarhelyi szakrálisföldrajz-kutató arra hívja fel figyelmünket, hogy a Szent László legenda csatajelenetében mind a magyarok, mind a kunok azonos színvilágú (piros-fehér) pajzsokat viselnek.

A szenvedéstörténet Keresztvitel-jelenetében Jézus fehér lepelben jelenik meg. Íves kis keresztje a Kos asztrológiai jelére, ezáltal a húsvéti feltámadás-misztérium szakrális idejére emlékeztet, hirdetve, hogy a Világ Világosságának keresztútja egy tudatosan vállalt áldozati út, mely a Fényesség újjászületésének érdekében történik” – morfondírozik a 2016-os Székely Kalendáriumban.