
A sepsikilyéni unitárius templom tíz évvel ezelőtt
Fotó: Kocsis Károly
A Teleki László Alapítvány május 28-án, kedden 16.30-tól könyvbemutatóval egybekötött konferenciát rendez a sepsikilyéni unitárius templomban. Az esemény a Rómer Flóris-terv háromszéki eredményeit hivatott bemutatni.
2024. május 27., 15:142024. május 27., 15:14
2024. május 27., 15:152024. május 27., 15:15
Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök köszöntője után Jánó Mihály művészettörténész értekezik a sepsikilyéni templomban található „A szív felajánlása” falképről, majd Szakács Tamás restaurátor a sepsikilyéni és kökösi unitárius templom falképeinek restaurálási folyamatába avat be.
17.20-tól Mihály Ferenc restaurátor beszél a háromszéki festett asztalosmunkák helyreállításáról, Tóth Boglárka régész Dendrokronológiai kutatások erdélyi műemléktemplomokban címmel tart előadást, dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója erdélyi műemlék-felújításaikat, ez irányú terveiket veszi számba.
A magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, budapesti Teleki László Alapítvány égisze alatt működő Rómer Flóris-terv keretében tavaly öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adtak át Erdélyben.

Öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adnak át ünnepélyesen vasárnap, szeptember 24-én. Az istenházák a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv révén születtek újjá.
A sepsikilyéni unitárius templom a 13. század végén épült egy 12–13. századi temetőre, hajója jórészt a román korból maradt fenn. Félköríves záródású szentélyét a 15. sz. végén (1497?) bontották le, s építették fel a ma álló sokszögzáródásút, melyet eredetileg boltozattal fedtek.
A sepsikilyéni unitárius templom és freskói a 2010-es évek első felében
Fotó: Balla-Ede Zsolt
Ekkor magasították a hajó falait, s erősítették meg támpillérekkel; északi oldalához új sekrestyét építettek, a régi, déli bejárat helyére új kőkeretes bejáratot nyitottak. A szentségtartó fülke is ebből az időből való.
A 16. századi reformáció idején a templom előbb a református, majd pedig az unitárius egyház birtokába került. Ebben az időszakban a hajó falait borító, a 14. század végén és 15. század elején készült falképeket
lefestették. A középkori templom falai kívül is festve voltak.
Freskói két, egymás fölötti sávba vannak rendezve: alul nagyobbrészt egy Passió-ciklus látható, fölötte a Szent László legenda beszédes képsora került megörökítésre.
1973-ban Kónya Ádám nagyobb méretű falfestmény nyomaira bukkant a déli fal külső felületén (Keresztény Magvető, 1982/4), ebből (ezekből?) a restauráció során három részletet tettek láthatóvá. Az egyik alsó szegélyére valaki a Bendikó (Bandikó?) nevet karcolta rá rovásírással a 15–16. század fordulóján, így többen ezt tartják Háromszék legrégebbi rovásfeliratának, habár Ráduly János (Székely Zoltán nyomán) tud egy olyan, 11. századi cseréptöredékről is, amely Torja határában került elő, és – szerinte – a Kászon név szerepel rajta.
„A templom mai formáját 1806-ban, a hajó nyugati falához csatlakozó téglafalazású harangtorony építésével nyerte el” – olvashatjuk egy lexikonban, máshol az áll: 1799-ben újították a templomot, a torony 1820-ban épült. Ebben az időben húzhatták fel kőkerítését, kapuját is. 18. századi orgonája 1784-ben elégett.
Falképeit első ízben 1885-ben tárta fel Huszka József, de ő akkor még kénytelen volt visszameszelni, 2004–2005-ben újból felszínre hozták, konzerválták.
Diószegi László 2017 májusában jelentette be, hogy ismét teljes pompájában látható a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent-László legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a 30 éve tartó restaurálási munkálatok.
Kiss Loránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor ugyanakkor az MTI-nek elmondta: Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismertnek számított.
Balla-Ede Zsolt székelyudvarhelyi szakrálisföldrajz-kutató arra hívja fel figyelmünket, hogy a Szent László legenda csatajelenetében mind a magyarok, mind a kunok azonos színvilágú (piros-fehér) pajzsokat viselnek.
A szenvedéstörténet Keresztvitel-jelenetében Jézus fehér lepelben jelenik meg. Íves kis keresztje a Kos asztrológiai jelére, ezáltal a húsvéti feltámadás-misztérium szakrális idejére emlékeztet, hirdetve, hogy a Világ Világosságának keresztútja egy tudatosan vállalt áldozati út, mely a Fényesség újjászületésének érdekében történik” – morfondírozik a 2016-os Székely Kalendáriumban.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Sűrű füst keletkezett egy szászrégeni lakásban hétfőn, miután kigyulladt egy főzéshez használt készülék. Egy férfit evakuálni kellett a lakásból – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Bár már leáldozott a húsvéti képeslapküldés szép szokása, a korábban képeslapokon ábrázolt húsvéti szimbólumok tovább élnek az internetes üdvözleteken is. Vajon valaha elgondolkozunk-e azon, hogy mit üzennek a képek?
Változékony, gyakran szeszélyes időjárásra számíthatunk Székelyföldön a következő két hétben – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből. Az ortodox húsvét idején csapadékos idő ígérkezik a térségben is.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egy lakóház melléképületében csaptak fel a lángok hétfőn délután Székelyhodoson, a tüzet már eloltották a lakók, amire a tűzoltók a helyszínre érkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
szóljon hozzá!