Ezek voltak a legfontosabb történések 2020-ban Székelyföldön

FEBRUÁR

Jelentős széldöntés

Hargita és Maros megyében összesen több mint 1 millió köbméternyi fát döntöttek ki az februárban végig söprő viharok. A károk nagy része Hargita megyében keletkezett, a tulajdonosoknak az év folyamán sok munkát és bürokratikus papírozást jelentett az óriási mennyiségű faanyag kitermelése.

Püspökszentelés, érsekbeiktatás

Püspökké szentelték és beiktatták az erdélyi római katolikus főegyházmegye érsekévé február 22-én Gyulafehérváron Kovács Gergelyt. Az ünnepi egyházi ceremónián mintegy félszáz püspök vett részt a Szent Mihály-székesegyházban, a templom előtti teret pedig a hívek ezrei töltötték meg.

Dráguló egészségügyi maszkok

Február végén írtunk először arról, hogy drasztikusan megemelkedett az egészségügyi maszkok ára, amióta a híradók és a közösségi oldalak megteltek a koronavírus-fertőzésekről szóló hírekkel. A gyógyszertárakban már szinte lehetetlen volt kapni.

MÁRCIUS

Pörgő közélet Csíkszeredában

Előválasztást tartottak Csíkszeredában március 7-én. A tét: ki legyen az őszi helyhatósági választásokon a hargitai megyeszékhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltje. Az előválasztási bizottság összesítése alapján a két jelöltre összesen 8446 érvényes szavazatot adtak le, ezek közül Korodi Attila 6232, Ráduly Róbert Kálmán 2218 szavazatot kapott. Korodi ősszel megnyerte a helyhatósági választást is.

Elkezdődött…

Az oktatás felfüggesztése, az ezerfősnél nagyobb tömegrendezvények teljes betiltása, a kisebb események megszervezésére vonatkozó kérések egyedi elbírálása, a kórházi beteglátogatások felfüggesztése, a légi közlekedés korlátozása, a külföldről érkező utasforgalom ellenőrzésének fokozása – március 9-től országszerte átfogó szigorítások léptek életbe a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. Mint tudjuk, a szigorítások azóta is tartanak.

ÁPRILIS

Hargita megyében is megjelent

Miközben országszerte terjedt a járvány, Hargita megyében heteken át egyetlen koronavírus-fertőzést sem regisztráltak. Ám április elején megjelent Hargita megyében is a vírus: egy etédi férfinél kimutatták a vírust.

MÁJUS

Bővülő óvintézkedések

Egyre több olyan intézkedést kezdtek bevezetni országszerte, amellyel próbálták kiszűrni a tömegből a koronavírus-gyanús személyeket: ilyen volt például a közintézményekbe, nagyobb kereskedelmi központokba, szépségszalonokba, múzeumokba való belépéskor történő lázmérések. Ezek az intézkedések – amelyek akkor még ellenérzést váltottak ki sokunkból – az év folyamán a mindennapjaink részévé váltak.

JÚNIUS

Száz éve történt

A nemzeti összetartozás jegyében Székelyföld több száz templomának harangja kondul meg egyszerre június 4-én 17 óra 30 perckor. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alakalmából öt percen át szóltak a harangok. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar  Szövetség számos erdélyi városban és községben emlékezésre hívott, ugyanakkor több  helyszínen az RMDSZ, illetve helyi önkormányzatok is hasonló  rendezvényeket szerveztek.

Letarolta a Homoród mentét

Házakat, udvarokat, pincéket, kaszálókat öntöttek el a június 9-ei esti esőzések nyomán a medrükből kilépett patakok Kápolnásfaluban, Szentegyházán, Lövétén, Homoródalmáson és Homoródszentmártonban. Az árvíz nyomait napokon át takarították a térség lakói.

JÚLIUS

Jelentős munkanélküliség

Július elején számoltunk be arról, hogy több mint 800-an váltak munkanélkülivé Hargita megyében. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság állt. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtotta, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozásától összesen mintegy 550 embert bocsátottak el. Az év második felében tovább folytatódott a térségi leépítési hullám, a politikum azóta sem tudott választ adni ezekre a folyamatokra.

AUGUSZTUS

Úzvölgye: nincs büntetőeljárás

Augusztus elején megírtuk, hogy noha a tavaly júniusi úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás nyomán hat különböző büntetőfeljelentés is történt a román nacionalisták ellen uszítás/diszkrimináció, rendzavarás, sírgyalázás, dulakodás, bántalmazás, illetve hivatali visszaélés és hanyagság miatt, az ügyészségi vizsgálat szerint ezek közül egyik sem igazolható, így nem volt szükség büntetőeljárásra.

Kültéren is kötelező maszkviselés

Augusztusban döntöttek arról, hogy főként piacokon, közintézmények bejáratánál, buszmegállókban és vasútállomásokon kötelező a kültéri maszkviselés a Hargita megyei nagyobb városokban (országszerte ezt megelőzően több helyen hoztak ilyen döntéseket). Mint tudjuk, azóta gyakorlatilag országszerte mindenhol kötelezővé tették a maszkviselést; a maszkok tehát mindennapjaink kötelező kellékévé váltak.

Felszentelték Kerekes László püspököt

Püspökké szentelték a csíksomlyói kegytemplomban augusztus végén Kerekes Lászlót, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye segédpüspökét. Püspöki jelmondata: Uram, te tudod, hogy szeretlek.

SZEPTEMBER

Tanévkezdés színek szerint

Közzétette szeptember elején az egészségügyi minisztérium az iskolakezdés kapcsán összeállított, településekre lebontott fertőzöttségi adatokat. A székelyföldi megyék településeinek többségében a zöld forgatókönyv érvényesült, tehát a diákok visszatérhettek az iskolapadba, de több településen a hibrid oktatásra vonatkozó sárga forgatókönyv lépett életbe, Maros megye egy községében pedig a piros. Évközben aztán bedurvult a koronavírus-járvány, így minden oktatási intézmény áttért az online (piros) oktatásra.

Helyhatósági választások

Több hónapnyi csúszással, végül szeptember 27-én megtartották a helyhatósági választásokat. Az eredmények több településen változást hoztak: a legnagyobb váltás Marosvásárhelyen történt, ahol 20 évnyi regnálás után Dorin Florea polgármester kénytelen volt átadni helyét Soós Zoltánnak. Váltás történt ugyanakkor többek között Gyergyószentmiklóson, Szászrégenben, Tusnádfürdőn és Székelykeresztúron is.

OKTÓBER

Nehéz idők új vezetőkkel

Október végén minden székelyföldi településen beiktatták az új város- és községvezetőket, illetve megyei önkormányzatokat. A Székelyhon olyan települések beiktatási ceremóniáiról számolt be, amelyeken új vezetőknek szavazott bizalmat a helyi közösség. Fényképünkön az a pillanat látható, amint Ráduly Róbert Kálmán leköszönő csíkszeredai polgármester átadja a város kulcsát Korodi Attila megválasztott polgármesternek.

NOVEMBER

Fejedelmi esemény

A járványügyi megszorítások miatt sajtótájékoztatónak álcázva avatták fel november 15-én Marosvásárhelyen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát. A Marosvásárhelyt szabad királyi város rangjára emelő fejedelem szobra az első olyan magyar köztéri alkotás az elmúlt harminc évben, amelyet a város költségvetéséből állítottak.

DECEMBER

Parlamenti választás és kormányalakítás

Jókora meglepetésekkel szolgált a december 6-i parlamenti választás eredménye az előrejelzésekhez képest: rendkívül alacsony, kevesebb mint 32 százalékos választói részvétel mellett győzött a PSD, és parlamenti párttá vált a szélsőséges, soviniszta AUR. Ugyanakkor hiába győztek a szociálliberálisok, az államfő a Nemzeti Liberális Pártot kérte fel kormányalakításra. Klaus Iohannis meg is bízta Florin Cîțu ügyvivő pénzügyminisztert, a választás nyomán alakult jobbközép koalíció jelöltjét az új kormány megalakításával. December 23-án bizalmat szavazott a kétkamarás parlament a Cîțu-kormánynak, amelyet a Nemzeti Liberális Párt, az USR-PLUS szövetség és az RMDSZ alakított. Az RMDSZ három minisztert is ad az új kormánynak.