Csak nagyon lassan, lépésről lépésre lehet eredményeket várni – derült ki a konferencián
Fotó: Gergely Imre
„A cigányság jóra való lépése csakis az evangéliumon keresztül fog működni. Anélkül nem” – ezt egy cigány ember fogalmazta meg Gyergyószentmiklóson, ahol a római katolikus egyház szervezett konferenciát a cigánypasztoráció kérdéskörében. A jó szándék megvan, kérdés, hogy miként lehet eredményeket elérni.
2019. június 12., 15:522019. június 12., 15:52
2019. június 13., 13:392019. június 13., 13:39
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorációs Bizottsága és a Gyufalehérvári Caritas szervezésében került sor hétfőn és kedden egy olyan szakmai találkozóra, amelyen a római katolikus egyházi szervezetek képviselői keresték az utat a cigányság lelki felemeléséhez. A beszélgetések során megállapíthatták:
Több mint hatvan cigány gyermek kezdte el az iskolát ezelőtt nyolc évvel, és mindössze nyolc volt közülük, akit a nyolcadikosok pár napja lezajlott ballagásán búcsúztathattak – mondta el keserű tapasztalatát Márkus András, a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó őrkői cigánytelepen dolgozó plébános. Ha bólogatva egyet is értenek a pap szándékaival, hogy gyermekeik elvégezzék a nyolc osztályt és szakmát tanuljanak, a szülők mégsem ösztönzik erre őket. Egyszerűen nem akarnak kiemelkedni abból a helyzetből, amiben élnek – szögezte le súlyos megállapítását Márkus András, aki 1996 óta szolgál a cigánytelepen.
Házifeladatot író gyerekek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által létesített Összefogás házában Máréfalván
Fotó: Beliczay László
Hasonló tapasztalatokat a szakmai találkozó minden részvevője átélt már, sokszor legszívesebben feladnák az értelmetlennek tűnő próbálkozást. De mégis folytatják, hiszen erre vezérli őket a krisztusi tanítás.
– fogalmazott Dúl Géza magyarországi országos cigánypasztorációs referens. Hegyeket kell elhordani, kiskanállal. Évszázadok vagy évezredek alatt keletkezett szakadékokat kell betömni – tette hozzá.
Mindemellett számos pozitív kivétel és kézzelfogható eredmények is vannak, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Márkus András és Dúl Géza mellett részt vett Bakó Béla Pál ferences atya, Récsei Mária Caritas-programvezető és Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet képviselője, azaz olyan személyiségek, akik hosszú ideje dolgoznak a cigányok lelki és szociális helyzetének javításán, valamint Demeter István kispap, aki maga is a cigány közösséghez tartozik.
Erős előítélet él a magyarokban a cigányokkal szemben, és ez fordítva is igaz, de ilyen előítéletek vannak az egyes cigány csoportok között is. Ezek leküzdése is nagyon nehéz annak, aki megpróbál közeledni a másik közösséghez tartozók felé – pedig ez alapfeltétele annak, hogy milyen eredmények születhetnek a felzárkóztatási vagy lelki nevelési kísérletekben is. Mint a rendezvény házigazdája, Portik Hegyi Kelemen gyergyói főesperes elmondta,
„Hol is kezdjük? Adjunk egy kis ennivalót, hogy ne legyen éhes és tudjon figyelni arra, amit mondunk? Túl kell tudnunk lépni ezen, és ne csak az legyen a fontos, hogy kap pár lejt vagy egy darab kenyeret. Érezniük kell, hogy emberként kezeljük őket, és meg kell érteniük, hogy nekik is jó, ha nemcsak a testi szükségletekkel, hanem a lélekkel is foglalkozunk” – mondta.
A Pünkösdista egyház keresztelője a Somlyó utcai cigánytelepen Csíkszeredában
Fotó: Veres Nándor
„Amikor a cigányok között szolgálok, a magyaroknak is szolgálok. A magyarok jobban megismerik a cigányokat, és ők is megértik, hogy helyük van a civilizált társadalomban” – fogalmazott Márkus András. Ugyanakkor egy szép példát is megosztott a jelenlévőkkel: az őrkői templom a cigányoknak épült, de az utóbbi években számos idős magyar néni és bácsi is jelen van a szentmiséken. És a cigányok nem nézik ki őket maguk közül.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
szóljon hozzá!