Erdélyi és magyar – a keresztény Európa egyik alapértéke a vallásszabadság

Fotó: Veres Nándor

A Tordán elfogadott vallásügyi törvény kihirdetésének 451. évfordulóján, január 13-án a székelyudvarhelyi unitárius gyülekezetek együtt tartottak hálaadó istentiszteletet és ünnepséget a belvárosi templomban.

Molnár Melinda

2019. január 13., 20:002019. január 13., 20:00

Kiemelte a nap jelentőségét, hogy a Magyar Országgyűlés a 2018. évi I. törvénnyel a tordai országgyűlést és az ott elfogadott vallásügyi határozatot annak 450. évfordulója alkalmából emléktörvénybe foglalta, és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította.

Rüsz Domokos, Bethlen-lakótelepi unitárius lelkész Pál apostolnak a zsidókhoz írt levele 10. fejezetének 36–39 verse alapján az elődökről, a magunk jelenéről és a jövőben elérendőkről beszélt.

Lelkiismereti- és vallásszabadság

A Tordai Országgyűlés a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hit Istennek ajándéka”. Egy évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés így fogalmazott: „Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve, hogy a későbbi évtizedekben kialakulhasson a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel az eltérő hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyenlőséget biztosító békés együttélésének alapvető feltételeit.”

Az 1568. évi erdélyi országgyűlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg a Magyar Országgyűlés.

Béke, türelem, állhatatosság, hit, élet

Az igehirdető útravalója Pál apostol szavaival: „állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. (…) Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”

Fotó: Veres Nándor

Simó Sándor belvárosi lelkész, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör esperese a másodízben tartott valásszabadság-napi közös istentiszteletet hagyományépítőnek érzi. A nagyszámú templomi résztvevő figyelmébe ajánlotta ajándékukat: az alkalomra készített naptáron látható az 1568. évi tordai országgyűlés törvényének másolata. „ (…) midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”

Az okmány eredeti példányát a Romániai Országos Levéltár nagyszebeni igazgatósága őrzi.