Nem kukoricáznak. A segély megvonása miatt egyre kevesebben vállalnak napszámosmunkát. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A napszámostörvény jelenleg nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre – véli egy gazda, aki a földművelés mellett több száz állatot tartott, de kénytelen felhagyni a mezőgazdálkodással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
2019. január 18., 16:172019. január 18., 16:17
Szigorúbbá vált a napszámostörvény,
a tevékenységi területek zöme esetében évente legtöbb 120 napra. Újdonság továbbá az is, hogy már nemcsak a munkaadót, hanem a napszámost is megbírságolják – 500-tól 2000 lejig terjedő összegre –, ha nem tartja be az előírást.
Ha a döntéshozók tisztában lennének a jelenlegi helyzettel, tudnák, hogy nem szabad korlátozni a napszámosok munkavállalási idejét, mert már most sincs elegendő munkaerő – vélekedik a mintegy száz hektáron gazdálkodó Varga László.
– fogalmazott a nyugalmazott agrármérnök, aki szerint a 120 napos korlátozás tovább fokozza majd a problémát. Pedig a helyzet már most sem rózsás: ő mintegy 170 juhot, 130 szarvasmarhát és 20–30 disznót tartott, de idéntől kénytelen felhagyni az állattartással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
A gond egyébként nem új keletű, és Varga László – mint arról már másfél éve is nyilatkozott nekünk – szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a havi támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak, akár egyetlen napra is. Márpedig a mezőgazdaságban gyakran előfordul, hogy egy gazdának csak rövid időszakokra, esetenként csak két-három napra van szüksége alkalmi munkaerőre. „Amikor szólok, hogy hozzák a személyazonossági igazolványukat és megtudják, hogy a nyilvántartáshoz kell, azt mondják, szó se lehet róla, és másnap ne is menjek” – ecsetelte a napszámoskeresés nehézségeit Varga László, aki a mezőgazdasági főszezonban
A gazda úgy véli, a napszámostörvény jelenlegi formájában nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre. Szerinte ezen úgy lehetne változtatni, ha nem vonnák meg a szociális juttatást az alkalmi munkát vállalóktól, sőt valamilyen állami kedvezményt is kapnának akkor, ha az adott hónapot végigdolgozták.
A probléma megoldását az is akadályozhatja, hogy a panaszok nemigen jutnak el a politikumig. Nem értesült gondokról a napszámostörvényre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, akitől arról érdeklődtünk, hogy akár RMDSZ-es parlamenti képviselőként, akár a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnökeként kapott-e ilyen jellegű jelzést a gazdáktól. Mindössze szőlőtermesztőktől kapott javaslatot arra vonatkozóan, hogy jó lenne feloldani a munkavállalási korlátozást a szőlészetek esetében, mert ott a tavaszi metszésektől a késő őszi betakarításig sok munka van. Elmondta viszont, hogy az állattenyésztés esetében akár 180 napot is dolgozhatnak a napszámosok, és a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, amelynek tagja,
A javaslat azóta átkerült a munkaügyi szakbizottsághoz, és véleménye szerint jó eséllyel elfogadásra is kerül a tavaszi ülésszak első napirendi pontjai között.
Ami a segély elveszítésével járó hivatalos munkavállalást illeti, elmondta, a problémát felveti megvitatásra érdemes témaként a munkaügyi szakbizottságban dolgozó kollégáinak, hiszen valóban megfontolandó lehet egy esetleges törvénymódosítás annak érdekében, hogy havi két-három napnyi alkalmi munka miatt ne vonják meg a segélyt a napszámosoktól. Megjegyezte azonban, hogy sokan visszaélnek a szociális támogatással, és a megvonásra vonatkozó előírások esetleges enyhítése akár azt is eredményezheti, hogy korlátozza a munkavállalási kedvet a napszámosok körében, hiszen ha például öt napi munka miatt még nem vonnák meg a juttatást, akkor annál többet nem is dolgoznának egy hónapban. A másik véglet, ami véleménye szerint szintén nem lenne korrekt, hogy alkalmi munkásként, de rendszeresen foglalkoztatva még a szociális segélyt is megkapják a napszámosok.
– fogalmazott a témával kapcsolatban Sebestyén Csaba.
Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.
A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.
Talán kevesen tudják – még a rajongók közül is –, hogy május 2-án ünnepeljük a Harry Potter napot. Ennek apropóján csíkszeredai könyvárusokat kérdeztünk arról, hogy manapság mennyire népszerűek a Harry Potter-könyvek.
A huszonnégy helyett mindössze tizenkét tanácsosjelölttel vesz részt a június 9-i helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) székelyudvarhelyi szervezete, amelynek polgármesterjelöltje Ember Attila.
Május elseje sem járt le közúti szabályszegések és büntetések nélkül Maroshévízen. A közlekedésrendészek több mint 30 ezer lej összegben szabtak ki bírságot és 17 vezetői engedélyt függesztettek fel, javarészt gyorshajtás miatt.
Elhunyt Gavril Cadariu rendező, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója, aki több mint 25 éven át szolgálta a marosvásárhelyi színházat.
Ciklon Glob néven kereskedést működtettek, majd pecséteket, névjegykártyákat, mappákat kezdtek gyártani. A Top Invest kiadói, nyomdaipari és reklámipari vállalkozás tulajdonosaival, Kozma Katival és Kozma Ernővel beszélgettünk az elmúlt három évtizedről.
Medve jelenlétéről értesítették a Farkaslaka községieket szerda este a Ro-Alert rendszeren keresztül, ezúttal Kisfaludban látták a vadat.
A holokauszt áldozataira emlékeznek deportálásuk 80. évfordulóján Székelyudvarhelyen csütörtökön és pénteken.
Közfelháborodást váltott ki, hogy majdnem tehetetlenek a Nyikómalomfalvát többször meglátogató medvék miatt, ráadásul többek félnek saját portájukon, főleg szürkületben és az esti, éjszakai órákban.
szóljon hozzá!