Enyhe telek, súlyos veszteségek: megsínyli a hegyvidéki turizmus a rövidülő síszezont

Nyitva lévőként az Oxygen Sípálya szerepel az oldalon, de mint érdeklődésünkre kiderült, ez nem teljesen valós adat: az üzemeltetők csak karácsony környékére látják reálisnak a nyitást, feltéve, hogy az addigra előre jelzett lehűlés valóban bekövetkezik.

– mondta kérdésünkre az üzemeltetésért felelős komplexum menedzsere.

Hasonló a helyzet a másik nyitvatartottként szereplő sípálya esetében, a Madarasi Hargitán is. A síközpont legfrissebb tájékoztatása szerint „gőzerővel dolgoznak a hóágyúk”, és a hidegebb időszakokat igyekeznek maximálisan kihasználni.

de ebben az esetben is minden az időjáráson múlik, és a végleges döntés csak később születhet meg. Mindez éles kontrasztban áll a tavalyi helyzettel, amikor már november végén meg tudták nyitni a pályákat.

A számok is alátámasztják: melegednek a telek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hosszú idősoros kimutatásai egyértelműen alátámasztják a tapasztalatokat.

Míg a 20. század közepén még gyakoriak voltak a jóval fagypont alatti, hosszan tartó hideg telek, addig napjainkban egyre gyakoribbak az átlag feletti, enyhe időszakok.

Ez különösen kedvezőtlen a sípályák számára, hiszen nemcsak a természetes hótakaró kialakulását akadályozza, hanem a mesterséges hó előállításának feltételeit is rontja.

Gazdasági kockázat a hegyvidéki turizmusban

A sípályák késői nyitása nem csupán kellemetlenség a sportolóknak, hanem

A szezon egyre később kezdődik és korábban ér véget, ami jelentősen lerövidíti az aktív időszakot, így kevesebb vendégéjszakát és kisebb bevételt eredményez.

László Endre, a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) székelyföldi képviselője szerint a jelenség egyértelműen összefügg az általános felmelegedéssel. Mint fogalmazott, „még azokon a síterepeken is nehézséget okoz a működés, ahol van hóágyúrendszer, hiszen a mesterséges hó előállításához állandó mínusz 4–5 fokos hőmérsékletre van szükség”.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a hóágyúzáshoz szükséges vízkészletek is egyre bizonytalanabbak. Az idei nyár például csapadékban szegényebb volt, így a tározók feltöltése is nehezebb, miközben a hógyártás energiaigénye folyamatosan nő.

– magyarázta a szakember.

László Endre rámutatott arra is, hogy a megfelelő sízhető pálya kialakításához nem elegendő az alkalmi havazás. A havat össze kell gyűjteni, folyamatosan tömöríteni kell, hogy tartós, jól sízhető réteg alakuljon ki – ehhez viszont idő, hideg és jelentős technikai háttér szükséges. Nyugat-Európában, például Ausztriában, ezt már jóval korábban megkezdik, Székelyföldön azonban az időjárás egyre kevésbé kedvez ennek.

Mindez egyfajta ördögi kört hoz létre:

Ehhez társul az is, hogy az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a vakációs jegyek száma, amelyek korábban fontos szerepet játszottak a belföldi, téli síturizmus élénkítésében.
A szakember szerint a jelenlegi helyzet komoly alkalmazkodást igényel az ágazat részéről, ugyanakkor

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai jól mutatják, miért ennyire bizonytalan a helyzet: kedden is

Ez azt jelenti, hogy még ha éjszaka rövid időre mínuszok is alakulnak ki, napközben a hőmérséklet gyorsan rontja a hó minőségét, és jelentősen csökkentik a hóágyúzás hatékonyságát.

a pályák állapotáról és az esetleges korlátozásokról. Ezek az oldalak zömében frissülnek, ha új információ van a pályákkal kapcsolatban. Például a Hargitafürdő Síközpont, az Oxygen Ski sípálya, a Madarasi Hargita Síközpont, a Ski Varság, a Lobogó Sípálya és a Havas Bucsin nagyon népszerűek Hargita megyében, és mindenik jelen van a közösségi médiában, többen pedig webkamerát is működtetnek, így a téli sportok szerelmeseinek bőven van lehetőségük a tájékozódásra.