Huszárok vonultak fel és politikusok mondtak beszédeket az agyagfalvi réten lévő szoborcsoportnál, ahol az 1848-as Székely Nemzetgyűlésre emlékeztek a jelenlévők. Az esemény egyik fénypontja a sok év után elkészült emlékház felavatása volt.
2019. október 16., 21:552019. október 16., 21:55
2019. október 16., 22:002019. október 16., 22:00
Fotó: Fülöp Lóránt
Huszárok vonultak fel és politikusok mondtak beszédeket az agyagfalvi réten lévő szoborcsoportnál, ahol az 1848-as Székely Nemzetgyűlésre emlékeztek a jelenlévők. Az esemény egyik fénypontja a sok év után elkészült emlékház felavatása volt.
2019. október 16., 21:552019. október 16., 21:55
2019. október 16., 22:002019. október 16., 22:00
Fotó: Fülöp Lóránt
A székelység az agyagfalvi réten fogalmazta meg az egységes magyar nemzetet megtestesítő király, illetve a mindenkori magyar kormány melletti hűségét, ez a fogadalom pedig ma is érvényes – jelentette ki a szerdai megemlékezésen Farkas Mózes polgármester. Rámutatott,
Ezután köszönetet mondott mindazon intézményeknek, amelyek támogatást nyújtottak az agyagfalvi réten lévő szoborcsoport felújítására, ugyanakkor a közelben megépített emlékház létrehozására. Beszéde végeztével koszorúkat helyezhettek el a jelenlévők a szoborcsoport talapzatán.
Fotó: Fülöp Lóránt
Innen vonult át a tömeg a közelben épült emlékház megnyitójára, ahol elsőként Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete osztotta meg gondolatait. Szerinte a kis múzeum Hargita megye meghatározó helyszínévé válhat, ahol a látogatók megismerkedhetnek az agyagfalvi gyűlés hagyományával és annak eszmeiségével. Hangsúlyozta,
Markó Béla, az RMDSZ korábbi szövetségi elnöke kijelentette, nemhogy egy nemzet, de még egy család életében sem mindegy, hogy miként emlékezünk, hiszen a hibák állandó felemlegetése legalább annyira rossz, mintha mindig mindent elnéznénk egymásnak. Úgy érzi, hogy az Agyagfalván történtek nincsenek eléggé benne még a székelység emlékezetében sem, ezért is örül a kis múzeum létrehozásának, amely Antal István, volt parlamenti képviselő munkáját dicséri.
– fogalmazott. Közölte, a nemzet közös céljai mellett az sem mindegy, hogy ezeket miként valósítjuk meg, hiszen megvan az ideje a felkészülésnek és a küzdelemnek is. „Nekünk ma feladatunk van. Nem csupán magyarok szeretnénk maradni, hiszen az máshol is lehetséges.
– fordult a tömeghez.
Fotó: Fülöp Lóránt
„A belső harcok nem dúlhatják szét közösségünket, nem adhatunk teret a pártoskodásnak és azoknak, akik újra és újra viszályt szítanak” – magyarázta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. Kiemelte, a székelyföldi megyék között ma is szoros együttműködések vannak több téren is: például fejlesztésekben és a kulturális örökség védelmében. Rámutatott, nemzetünk csak akkor tud megmaradni, ha vigyázunk egyediségünkre, ezért ez ma a közös cél.
Antal István, az Agyagfalva 1848 alapítvány elnöke elmondta, már ezelőtt több mint száz évvel is szerettek volna létrehozni egy emlékházat a helyiek, ám próbálkozásaik akkor meghiúsultak. A mostani siker ugyanakkor az összefogásnak köszönhető, legyen szó intézményekről, cégekről, illetve a projektet támogató emberekről. Felidézte, még 2013-ban készítették el az épület alapját, két évre rá viszont majdnem le kellett álljanak a munkával, hiszen nehéz helyzetbe kerültek. Akkor éppen egy ifjúsági szervezet mentette meg a projektet. Ez is bizonyítja, hogy a székelységnek jövője is van.
Legfiatalabb felszólalóként Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke úgy vélte, hogy
Köszönetet mondott mindazoknak, akik küzdöttek azért, hogy ma magyarul beszélhessünk Székelyföldön, hogy magyar nyelven tanulhatott és hogy szabadon emlékezhetünk, ráadásul van hová hazamenjünk. „Olyan sokat küzdött a nemzet, olyan sokat harcoltunk, hogy talán nekünk fiataloknak most már az lenne a feladatunk, hogy jó békéket is kössünk” – zárta beszédét.
Fotó: Fülöp Lóránt
A beszédek után a történelmi egyházak vezetői megáldották az emlékházat, majd mindenki megtekinthette az ott berendezett kiállítást. Az ünnepet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia műsora tette különlegesebbé.
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.
A Maros megyei Havad községhez tartozó Gegesen egy 42 éves férfi kedden délután többször is megkéselte feleségét, aki belehalt a sérüléseibe.
Több tízezer levélszavazat vált érvénytelenné korábban apró hibák miatt, ezért fokozott figyelmet kérnek a szavazólapok helyes kitöltésére azoktól, akik részt vesznek a magyarországi választáson.
A Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (IMM România) elnöke, Florin Jianu kedden Zilahon a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette az üzemanyagár-korlátozó intézkedések kidolgozására.
Hiába csökken az Európai Unióban a halálos közúti balesetek száma, Románia továbbra is a legveszélyesebb országok között szerepel: az adatok szerint jóval az uniós átlag felett van a halálos balesetek aránya.
A halasztás oka, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) elnapolta a üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendelet véleményezését – tájékoztatott a kormány sajtóirodája.
Csíkszeredában tartották a XXXVII. Hevesy György Kárpát-medencei kémiaverseny romániai döntőjét a hétvégén. A megmérettetésen résztvevő 300 diákból a döntőben 26-an vettek részt.
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság lövészversenyén tizennyolc újságíró, illetve médiamunkatárs különböző próbákon mérhette össze tudását és lélekjelenlétét a Dakota Security által kezelt szépvízi lőtéren.
Színészkávézóval, kulisszatúrával, filmvetítéssel és a Cári Tibor Trió koncertjével várja a közönséget a Figura Stúdió Színház pénteken. A Színházi Világnapon plakátkészítésben is kipróbálhatják magukat a nézők.
Több mint 700 Hargita megyei termelőt tartanak nyilván az ökológiai gazdálkodás rendszerében, többségük tanúsított ökológiai takarmányt állít elő nagy kiterjedésű, jó minőségű legelőkön.
szóljon hozzá!