Emlékházat avattak, a nemzetgyűlésre emlékeztek Agyagfalván

A székelység az agyagfalvi réten fogalmazta meg az egységes magyar nemzetet megtestesítő király, illetve a mindenkori magyar kormány melletti hűségét, ez a fogadalom pedig ma is érvényes – jelentette ki a szerdai megemlékezésen Farkas Mózes polgármester. Rámutatott,

a mostani esemény azért is különleges a helyiek számára, mert először ünnepelhetik a magyarországi Országgyűlés által tavaly törvénybe iktatott székely-magyar összetartozás napját.

Ezután köszönetet mondott mindazon intézményeknek, amelyek támogatást nyújtottak az agyagfalvi réten lévő szoborcsoport felújítására, ugyanakkor a közelben megépített emlékház létrehozására. Beszéde végeztével koszorúkat helyezhettek el a jelenlévők a szoborcsoport talapzatán.

Innen vonult át a tömeg a közelben épült emlékház megnyitójára, ahol elsőként Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete osztotta meg gondolatait. Szerinte a kis múzeum Hargita megye meghatározó helyszínévé válhat, ahol a látogatók megismerkedhetnek az agyagfalvi gyűlés hagyományával és annak eszmeiségével. Hangsúlyozta,

az 1848-as nemzetgyűlés óta senki nem vonhatja kétségbe, hogy a székelyek ugyanolyan magyarok, mint bárki más Magyarország vagy Erdély területéről. Erről pedig éppen maguk a székelyek döntöttek.

Markó Béla, az RMDSZ korábbi szövetségi elnöke kijelentette, nemhogy egy nemzet, de még egy család életében sem mindegy, hogy miként emlékezünk, hiszen a hibák állandó felemlegetése legalább annyira rossz, mintha mindig mindent elnéznénk egymásnak. Úgy érzi, hogy az Agyagfalván történtek nincsenek eléggé benne még a székelység emlékezetében sem, ezért is örül a kis múzeum létrehozásának, amely Antal István, volt parlamenti képviselő munkáját dicséri.

– fogalmazott. Közölte, a nemzet közös céljai mellett az sem mindegy, hogy ezeket miként valósítjuk meg, hiszen megvan az ideje a felkészülésnek és a küzdelemnek is. „Nekünk ma feladatunk van. Nem csupán magyarok szeretnénk maradni, hiszen az máshol is lehetséges.

– fordult a tömeghez.

„A belső harcok nem dúlhatják szét közösségünket, nem adhatunk teret a pártoskodásnak és azoknak, akik újra és újra viszályt szítanak” – magyarázta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. Kiemelte, a székelyföldi megyék között ma is szoros együttműködések vannak több téren is: például fejlesztésekben és a kulturális örökség védelmében. Rámutatott, nemzetünk csak akkor tud megmaradni, ha vigyázunk egyediségünkre, ezért ez ma a közös cél.

Antal István, az Agyagfalva 1848 alapítvány elnöke elmondta, már ezelőtt több mint száz évvel is szerettek volna létrehozni egy emlékházat a helyiek, ám próbálkozásaik akkor meghiúsultak. A mostani siker ugyanakkor az összefogásnak köszönhető, legyen szó intézményekről, cégekről, illetve a projektet támogató emberekről. Felidézte, még 2013-ban készítették el az épület alapját, két évre rá viszont majdnem le kellett álljanak a munkával, hiszen nehéz helyzetbe kerültek. Akkor éppen egy ifjúsági szervezet mentette meg a projektet. Ez is bizonyítja, hogy a székelységnek jövője is van.

Legfiatalabb felszólalóként Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke úgy vélte, hogy

csak akkor lehet jövőt építeni a szülőföldünkön, ha az kölcsönös tiszteleten és elfogadáson alapul a többségi nemzet tagjaival.

Köszönetet mondott mindazoknak, akik küzdöttek azért, hogy ma magyarul beszélhessünk Székelyföldön, hogy magyar nyelven tanulhatott és hogy szabadon emlékezhetünk, ráadásul van hová hazamenjünk. „Olyan sokat küzdött a nemzet, olyan sokat harcoltunk, hogy talán nekünk fiataloknak most már az lenne a feladatunk, hogy jó békéket is kössünk” – zárta beszédét.

A beszédek után a történelmi egyházak vezetői megáldották az emlékházat, majd mindenki megtekinthette az ott berendezett kiállítást. Az ünnepet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia műsora tette különlegesebbé.