Huszárok vonultak fel és politikusok mondtak beszédeket az agyagfalvi réten lévő szoborcsoportnál, ahol az 1848-as Székely Nemzetgyűlésre emlékeztek a jelenlévők. Az esemény egyik fénypontja a sok év után elkészült emlékház felavatása volt.
2019. október 16., 21:552019. október 16., 21:55
2019. október 16., 22:002019. október 16., 22:00
Fotó: Fülöp Lóránt
Huszárok vonultak fel és politikusok mondtak beszédeket az agyagfalvi réten lévő szoborcsoportnál, ahol az 1848-as Székely Nemzetgyűlésre emlékeztek a jelenlévők. Az esemény egyik fénypontja a sok év után elkészült emlékház felavatása volt.
2019. október 16., 21:552019. október 16., 21:55
2019. október 16., 22:002019. október 16., 22:00
Fotó: Fülöp Lóránt
A székelység az agyagfalvi réten fogalmazta meg az egységes magyar nemzetet megtestesítő király, illetve a mindenkori magyar kormány melletti hűségét, ez a fogadalom pedig ma is érvényes – jelentette ki a szerdai megemlékezésen Farkas Mózes polgármester. Rámutatott,
Ezután köszönetet mondott mindazon intézményeknek, amelyek támogatást nyújtottak az agyagfalvi réten lévő szoborcsoport felújítására, ugyanakkor a közelben megépített emlékház létrehozására. Beszéde végeztével koszorúkat helyezhettek el a jelenlévők a szoborcsoport talapzatán.
Fotó: Fülöp Lóránt
Innen vonult át a tömeg a közelben épült emlékház megnyitójára, ahol elsőként Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete osztotta meg gondolatait. Szerinte a kis múzeum Hargita megye meghatározó helyszínévé válhat, ahol a látogatók megismerkedhetnek az agyagfalvi gyűlés hagyományával és annak eszmeiségével. Hangsúlyozta,
Markó Béla, az RMDSZ korábbi szövetségi elnöke kijelentette, nemhogy egy nemzet, de még egy család életében sem mindegy, hogy miként emlékezünk, hiszen a hibák állandó felemlegetése legalább annyira rossz, mintha mindig mindent elnéznénk egymásnak. Úgy érzi, hogy az Agyagfalván történtek nincsenek eléggé benne még a székelység emlékezetében sem, ezért is örül a kis múzeum létrehozásának, amely Antal István, volt parlamenti képviselő munkáját dicséri.
– fogalmazott. Közölte, a nemzet közös céljai mellett az sem mindegy, hogy ezeket miként valósítjuk meg, hiszen megvan az ideje a felkészülésnek és a küzdelemnek is. „Nekünk ma feladatunk van. Nem csupán magyarok szeretnénk maradni, hiszen az máshol is lehetséges.
– fordult a tömeghez.
Fotó: Fülöp Lóránt
„A belső harcok nem dúlhatják szét közösségünket, nem adhatunk teret a pártoskodásnak és azoknak, akik újra és újra viszályt szítanak” – magyarázta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. Kiemelte, a székelyföldi megyék között ma is szoros együttműködések vannak több téren is: például fejlesztésekben és a kulturális örökség védelmében. Rámutatott, nemzetünk csak akkor tud megmaradni, ha vigyázunk egyediségünkre, ezért ez ma a közös cél.
Antal István, az Agyagfalva 1848 alapítvány elnöke elmondta, már ezelőtt több mint száz évvel is szerettek volna létrehozni egy emlékházat a helyiek, ám próbálkozásaik akkor meghiúsultak. A mostani siker ugyanakkor az összefogásnak köszönhető, legyen szó intézményekről, cégekről, illetve a projektet támogató emberekről. Felidézte, még 2013-ban készítették el az épület alapját, két évre rá viszont majdnem le kellett álljanak a munkával, hiszen nehéz helyzetbe kerültek. Akkor éppen egy ifjúsági szervezet mentette meg a projektet. Ez is bizonyítja, hogy a székelységnek jövője is van.
Legfiatalabb felszólalóként Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke úgy vélte, hogy
Köszönetet mondott mindazoknak, akik küzdöttek azért, hogy ma magyarul beszélhessünk Székelyföldön, hogy magyar nyelven tanulhatott és hogy szabadon emlékezhetünk, ráadásul van hová hazamenjünk. „Olyan sokat küzdött a nemzet, olyan sokat harcoltunk, hogy talán nekünk fiataloknak most már az lenne a feladatunk, hogy jó békéket is kössünk” – zárta beszédét.
Fotó: Fülöp Lóránt
A beszédek után a történelmi egyházak vezetői megáldották az emlékházat, majd mindenki megtekinthette az ott berendezett kiállítást. Az ünnepet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia műsora tette különlegesebbé.
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Fotó: Fülöp Lóránt
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!