Emberközpontú találkozás az alkotásokon keresztül

Magyarország és Ausztria után hazaérkezett a Triptichon című kiállítás, amelyet népes közönség előtt nyitottak meg december 4-én. Elhangzott,

nem a három jól ismert csíkszeredai művész alkotják a triptichont, hanem az alkotásaik,

amelyek témaválasztásuknál, formanyelvüknél, színviláguknál fogva találják meg azokat az összefüggéseket, amelyek így együtt teszik kimondottan alkotásközpontúvá valamennyit, és így közösen érik el azt a hatást, amely alól a látogató sem tudja kivonni magát.

Székedi Ferenc műkritikus rámutatott, a három művész nem külön-külön jelentkezik, hanem létezik az a többlet, amelyet a fotók, festmények és reliefek egymásmellettisége jelent. Kapcsolódási pontokat találhatunk a színekben, az alkotások méreteiben, de

a legfontosabb találkozási pont az emberközpontúság.

„Ádám Gyula a maga művészi érzékenységével úgy tekint rá az emberre, hogy bizonyos festészetre utaló kompozíciós elemek kihangsúlyozásával magát a létet, az emberi sors időtlenségét mutatja, azt a szépséget, amely fellelhető minden apró részletében, még akkor is, ha körülöttünk oly sok minden megváltozott és megváltozik.

Botár László vizuális nyelvre fordítja le a bennünk kavargó érzelemvilágot,

erőteljes gesztusokkal, meglepő színtársításokkal ér el hatásokat. Fazakas Csaba pedig a maga transzcendentálisba hajló gondolkodásával a lét és nemlét örök kérdéseit feszegeti, miközben nem lanyhuló kísérletező kedvvel az anyaghoz, ha úgy tetszik, az őserőhöz tér vissza” – magyarázta a műkritikus.

Ezt követően Cseke Gábor publicistával külön-külön is méltatták a kiállító művészek munkásságát. Cseke Gábor hangsúlyozta,

a kiállítóművészek mindenképp hasznát vették a közös jelentkezésnek.

„Ezért is hozták el elénk is, haza, Csíkszeredába. Oda, ahonnan számukra minden elindult, és ahonnan minden levezethető. Ahol otthonosak és valóban ismerősök. Ahol az életművek rendre megmérettetnek.”

A kiállítás december 16-áig látogatható a Megyeháza Galériában, a nap huszonnégy órájában.