
Közel hárommillió lejes kár keletkezett
Fotó: Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség
Majdnem napra pontosan öt hónappal ezelőtt, május 21-én csaptak fel a lángok az előpataki gyógykezelő és regenerációs létesítménynél, a főépület szerkezetében tetemes károk keletkeztek. A prefektusi hivatal hiába kért pénzt a kormánytól a helyreállításhoz, mindeddig még választ sem kapott.
2023. október 17., 19:002023. október 17., 19:00
A szakértői kárfelmérés után, június végén a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal és Kovászna Megye Tanácsa újjáépítési és felújítási munkálatokra igényelt 2,8 millió lejnyi állami támogatást Románia kormányától, ám
Aggodalomra ad okot az, hogy a tapasztalatok szerint általában akkor késik ennyit a válasz, amikor nem hagyják jóvá a támogatás kiutalását. Mások – nem hivatalosan – azt mondják, az elbírálást az is befolyásolhatja, hogy a szakértők vizsgálatai alapján a májusi tüzet a kémények nem megfelelő tisztítása, karbantartása okozhatta.
Ráduly István, Kovászna megye prefektusa a lehetséges megoldásokkal kapcsolatosan elmondta, még reménykednek abban, hogy a kormány a tartalékalapjából támogatja az újjáépítést, épületfelújítást, emellett, illetve ennek hiányában az előpataki önkormányzatnak is kellene keresnie valamilyen anyagi forrást. A község polgármestere azonban borúlátóan nyilatkozott, kijelentette, hogy
A kezelőközpontot 2014-ben építették a Borvíz útja program keretében, a beruházásra akkor mintegy 800 ezer eurót fordítottak. A május 21-én felcsapó lángokat hat óra alatt tudták eloltani a helyszínre érkező sepsiszentgyörgyi és brassói tűzoltó alakulatok, illetve a helybéli önkéntesek. A bent tartózkodóknak időben sikerült kimenekülniük, így szerencsére senki sem sérült meg, az anyagi kár viszont tetemes, közel hárommillió lejre rúg.
A tűzoltók hat órán át oltották a tüzet
Fotó: Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség
Szomorú tanulságként fogalmazódott meg az ügy kapcsán, hogy
A létesítmény csaknem egy évtizedes létében ugyanakkor komoly törést okozott az, hogy idén nyáron szünetelt a vendégfogadás.
A 18. század közepe óta ismert, beteg gyomrok ezreit meggyógyító borvízforrásai révén a 19. század második felére európai hírűvé váló előpataki gyógyfürdő az egyik legismertebbnek számított Erdélyben, illetőleg az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az első fedett, lakható villáját 1770-ben építette fel hídvégi gróf Nemes János, Háromszék vármegye főkirálybírája. Főként a havasalföldi román előkelőségek, bojárok körében örvendett különös népszerűségnek, de például Barabás Miklós is eltöltött itt pár hetet 1837 tavaszán. A Vasárnapi Újság 1860-ban így áradozott róla: „Előpatak Erdély egyik leglátogatottabb fürdője. Oláh- és Moldvaországból is számosan jönnek ide, mert e fürdőhely mind a két tartományhoz közel fekszik. A nyaranként itt megforduló vendégek száma megközelíti, s olykor meg is haladja a nyolcszázat.”
Igaz, azt is megjegyzik, hogy „mint Magyarország és Erdély fürdőiben általában véve, itt sincs eléggé gondoskodva az ide tóduló sok beteg kényelméről. Vannak ugyan e célra szánt épületei, de ezek nem eléggé tágasak, úgy hogy a vendégek nagy része a parasztok kényelmetlen lakóiban kénytelen szállásolni.”
Hankó Vilmos már így jellemezte a millennium évében: „Ami Belgiumnak Spa, Németországnak Pyrmont, Csehországnak Franzensbad, az az erdélyi részeknek Előpatak.” Gyors fejlődését jól szemlélteti, hogy az Erdély című folyóirat 1902/9–12. számában dr. Kelen József már arról számol be, hogy a fürdőtelep, ahová az innen egyórányira eső földvári vasútállomásról „jó úton, kényelmes kocsik négy koronáért szállítják el az utast… 600 jól berendezett vendégszobát, forrásfürdő-berendezéseket, vendéglőket, bazárokat magába foglaló házakból, elegáns villákból áll.”
Megállíthatatlan hanyatlása a második világháború után kezdődött el, és tulajdonképpen ma is tart. A lakosság többségét romák és románok alkotják, illetve számos sepsiszentgyörgyi rendőr és egyéb hivatalnok itt húzta fel a házát, hétvégi villáját.
Közel 60 ezer lej értékű, illegálisan behozott cigarettát foglaltak le Hargita megyében az év első kilenc hónapjában. A rendőrség aranyat és pirotechnikai eszközöket is talált, miközben 16 büntetőeljárás indult, és 160 ezer lejnyi bírságot szabtak ki.
Románia tisztázni kívánja a felségvizein történt incidensek körülményeit, és a vizsgálat eredményeinek ismeretében hivatalosan is reagálni fog – jelentette ki Nicușor Dan csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerősen megnyerte azt a pert, amelyet maga indított a kormány és a pénzügyminisztérium ellen a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16-án megkezdi az agrártámogatások előlegének folyósítását – közölte csütörtökön az intézmény.
Hat székelyföldi kórház 60 egészségügyi szakembere vett részt a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központ által szervezett kommunikációs képzésen szeptember végén. Ez volt a program harmadik alkalma, eddig összesen 181 egészségügyi dolgozót képeztek.
Marosvásárhelyen elkezdődött egy öko-negyed kialakítása, és ennek egyik fontos lépése az energiaközösségek létrehozása. Erről, valamint a tömbházakra szerelt napelemekről, a költségek csökkentésétől is szó volt az erről szóló csütörtöki konferencián.
A rendkívül magas hullámok egyelőre nem teszik lehetővé a mentést a Fekete-tengeren, ahol tűz ütött ki egy kereskedelmi hajó fedélzetén. A négyfős legénység kimentésére több helikoptert és mentőegységet is mozgósítottak a román hatóságok.
A magyarországi vasúti infrastruktúrán végzett munkálatok miatt november 7-én és 8-án a megszokottnál 5-35 perccel korábban indul kilenc, Budapestről Romániába közlekedő nemzetközi vonat – közölte csütörtökön a CFR Călători.
A várakozásoknak megfelelően halad XIV. Leó pápa műtét utáni felépülése a római Gemelli-kórházban. A szerdai orvosi vizsgálatok eredményei megfelelőek, a katolikus egyházfő már járni kezdett, és rendszeresen étkezik.
Fagypont alatti hőmérsékletre ébredtek csütörtökön Csíkszeredában, Gyergyószéken és Háromszéken is.
szóljon hozzá!