Közel hárommillió lejes kár keletkezett
Fotó: Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség
Majdnem napra pontosan öt hónappal ezelőtt, május 21-én csaptak fel a lángok az előpataki gyógykezelő és regenerációs létesítménynél, a főépület szerkezetében tetemes károk keletkeztek. A prefektusi hivatal hiába kért pénzt a kormánytól a helyreállításhoz, mindeddig még választ sem kapott.
2023. október 17., 19:002023. október 17., 19:00
A szakértői kárfelmérés után, június végén a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal és Kovászna Megye Tanácsa újjáépítési és felújítási munkálatokra igényelt 2,8 millió lejnyi állami támogatást Románia kormányától, ám
Aggodalomra ad okot az, hogy a tapasztalatok szerint általában akkor késik ennyit a válasz, amikor nem hagyják jóvá a támogatás kiutalását. Mások – nem hivatalosan – azt mondják, az elbírálást az is befolyásolhatja, hogy a szakértők vizsgálatai alapján a májusi tüzet a kémények nem megfelelő tisztítása, karbantartása okozhatta.
Ráduly István, Kovászna megye prefektusa a lehetséges megoldásokkal kapcsolatosan elmondta, még reménykednek abban, hogy a kormány a tartalékalapjából támogatja az újjáépítést, épületfelújítást, emellett, illetve ennek hiányában az előpataki önkormányzatnak is kellene keresnie valamilyen anyagi forrást. A község polgármestere azonban borúlátóan nyilatkozott, kijelentette, hogy
A kezelőközpontot 2014-ben építették a Borvíz útja program keretében, a beruházásra akkor mintegy 800 ezer eurót fordítottak. A május 21-én felcsapó lángokat hat óra alatt tudták eloltani a helyszínre érkező sepsiszentgyörgyi és brassói tűzoltó alakulatok, illetve a helybéli önkéntesek. A bent tartózkodóknak időben sikerült kimenekülniük, így szerencsére senki sem sérült meg, az anyagi kár viszont tetemes, közel hárommillió lejre rúg.
A tűzoltók hat órán át oltották a tüzet
Fotó: Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség
Szomorú tanulságként fogalmazódott meg az ügy kapcsán, hogy
A létesítmény csaknem egy évtizedes létében ugyanakkor komoly törést okozott az, hogy idén nyáron szünetelt a vendégfogadás.
A 18. század közepe óta ismert, beteg gyomrok ezreit meggyógyító borvízforrásai révén a 19. század második felére európai hírűvé váló előpataki gyógyfürdő az egyik legismertebbnek számított Erdélyben, illetőleg az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az első fedett, lakható villáját 1770-ben építette fel hídvégi gróf Nemes János, Háromszék vármegye főkirálybírája. Főként a havasalföldi román előkelőségek, bojárok körében örvendett különös népszerűségnek, de például Barabás Miklós is eltöltött itt pár hetet 1837 tavaszán. A Vasárnapi Újság 1860-ban így áradozott róla: „Előpatak Erdély egyik leglátogatottabb fürdője. Oláh- és Moldvaországból is számosan jönnek ide, mert e fürdőhely mind a két tartományhoz közel fekszik. A nyaranként itt megforduló vendégek száma megközelíti, s olykor meg is haladja a nyolcszázat.”
Igaz, azt is megjegyzik, hogy „mint Magyarország és Erdély fürdőiben általában véve, itt sincs eléggé gondoskodva az ide tóduló sok beteg kényelméről. Vannak ugyan e célra szánt épületei, de ezek nem eléggé tágasak, úgy hogy a vendégek nagy része a parasztok kényelmetlen lakóiban kénytelen szállásolni.”
Hankó Vilmos már így jellemezte a millennium évében: „Ami Belgiumnak Spa, Németországnak Pyrmont, Csehországnak Franzensbad, az az erdélyi részeknek Előpatak.” Gyors fejlődését jól szemlélteti, hogy az Erdély című folyóirat 1902/9–12. számában dr. Kelen József már arról számol be, hogy a fürdőtelep, ahová az innen egyórányira eső földvári vasútállomásról „jó úton, kényelmes kocsik négy koronáért szállítják el az utast… 600 jól berendezett vendégszobát, forrásfürdő-berendezéseket, vendéglőket, bazárokat magába foglaló házakból, elegáns villákból áll.”
Megállíthatatlan hanyatlása a második világháború után kezdődött el, és tulajdonképpen ma is tart. A lakosság többségét romák és románok alkotják, illetve számos sepsiszentgyörgyi rendőr és egyéb hivatalnok itt húzta fel a házát, hétvégi villáját.
Két autó ütközött csütörtök délelőtt Madéfalva közelében, az 578-as európai úton.
Két baleset is történt Maros megyében csütörtök reggel, egy Dicsőszentmárton közelében, egy pedig Andrássytelepnél – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Egy személygépjármű és egy motoros ütközött Székelyudvarhelyen csütörtök reggel.
A korábbi ígéretekkel ellentétben nem indul be Marosvásárhely metropolisz-övezetében a tömegközlekedési szolgáltatás, így a peremtelepüléseken élő diákok, ingázók nem tudnak az eddiginél könnyebben és biztonságosabban utazni.
Több pályázatot is megnyert a szentegyházi önkormányzat, így számos, a Gábor Áron Iskolaközponthoz tartozó épület – az elemi osztályosok által használt épületek, az ebédlő, a bentlakás stb. – felújításának anyagi fedezetét tudják biztosítani.
Maros megyében csupán egy oktatási intézmény nem rendelkezik a működéshez szükséges egészségügyi engedéllyel, tizenhat intézmény pedig tűzvédelmi engedély nélkül kezdi meg a tanévet.
Az esős idő sem törte meg a sikerét a Sepsi Tabakó Fesztiválnak, amelyre idén is több mint 24 ezren látogattak ki. Ám az idei kiadás különlegesebb volt a többinél.
Az új tanévben az eddiginél korábban, június vége előtt tartják meg az országos vizsgákat – jelentette be szerdán Ligia Deca tanügyminiszter.
Befejeződött a Knauf Insulation dicsőszentmártoni gyárának építése. A 140 millió eurós beruházással létrejött gyárban még idén, az utolsó negyedévben elindul a termelés.
Hétfőn tantermi jelenléttel kezdődik a tanév mind a több mint hárommillió romániai iskolás számára – jelentette be a szerdai kormányülés után Ligia Deca tanügyminiszter.
szóljon hozzá!