
Fotó: Pethő Melánia
„A magyar kormány, egri vállalkozók és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nagyon jó munkát végzett, mert úgy látom, hogy a háromkúti iskolában a gyerekek jól érzik magukat, kedvesek, mosolygósak, elégedettek. Ez volt a cél az új iskola építésekor” – jelentette ki Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
2017. május 19., 13:552017. május 19., 13:55
Háromkútra látogattak a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának, illetve a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselői csütörtökön. A magyar–magyar összefogással nem egészen két éve megépült iskolában a mostani állapotok iránt érdeklődtek. Elégedettek voltak a látottakkal.
Az iskolaépítés ügyének felkarolása mellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvoscsoportja már több alkalommal is végzett szűrővizsgálatokat, gyógykezeléseket a településen, sőt olyan alkalom is volt, amikor a szervezet közreműködésével sajtmester oktatta a falubeli érdeklődőket az érlelt sajt készítésének fortélyaira. Most, Edvi Péter elnök meghívására a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai látogattak el a Székelyföld és Moldva határán fekvő településre, hogy bepillantást nyerjenek annak a tanintézetnek az életébe, amely részben a magyar állam támogatása révén működhet mai formájában.
– idézte Szabó Dezső írót Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. „Ez felelősségvállalás: odafigyelünk az elszakított országrészek magyarjaira, azon belül különösen a szórványra és természetesen a diaszpórára is. A háromkúti iskola építését, felszerelését is részben a magyar állam, de a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Egerből egy vállalkozótársaság, illetve helyi, környékbeli vállalkozók támogatták. Ennek köszönhetően ma egy
Nagyon fontos, hogy a magyar nyelvet, kultúrát, az identitást őrzi egy magyar intézmény itt is, Háromkúton, a végeken” – fogalmazott Pánczél Károly.
Házigazdák és vendégeik. Kellemes hangulatú volt a találkozás
Fotó: Pethő Melánia
Így gondolja Imre Anna tanítónő is, aki új helyszínt álmodott a magyar oktatásnak akkor, amikor porig égett a régi tanoda. 2012-ben történt a szerencsétlenség,
A köztes idő alatt egy lakóházban zajlottak az elemi iskolai és óvodai tevékenységek.
Az új épületben tágas termet birtokolnak az óvodások, egy másik nagy helyiségben együtt tanulnak a második, harmadik és negyedik osztályosok, egy kisebb helyiségben pedig az előkészítősök és az elsősök. Összesen huszonhárman vannak, két tanítónő és egy óvónő oktatja, neveli őket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!