
Fotó: Pethő Melánia
„A magyar kormány, egri vállalkozók és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nagyon jó munkát végzett, mert úgy látom, hogy a háromkúti iskolában a gyerekek jól érzik magukat, kedvesek, mosolygósak, elégedettek. Ez volt a cél az új iskola építésekor” – jelentette ki Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
2017. május 19., 13:552017. május 19., 13:55
Háromkútra látogattak a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának, illetve a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselői csütörtökön. A magyar–magyar összefogással nem egészen két éve megépült iskolában a mostani állapotok iránt érdeklődtek. Elégedettek voltak a látottakkal.
Az iskolaépítés ügyének felkarolása mellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvoscsoportja már több alkalommal is végzett szűrővizsgálatokat, gyógykezeléseket a településen, sőt olyan alkalom is volt, amikor a szervezet közreműködésével sajtmester oktatta a falubeli érdeklődőket az érlelt sajt készítésének fortélyaira. Most, Edvi Péter elnök meghívására a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai látogattak el a Székelyföld és Moldva határán fekvő településre, hogy bepillantást nyerjenek annak a tanintézetnek az életébe, amely részben a magyar állam támogatása révén működhet mai formájában.
– idézte Szabó Dezső írót Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. „Ez felelősségvállalás: odafigyelünk az elszakított országrészek magyarjaira, azon belül különösen a szórványra és természetesen a diaszpórára is. A háromkúti iskola építését, felszerelését is részben a magyar állam, de a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Egerből egy vállalkozótársaság, illetve helyi, környékbeli vállalkozók támogatták. Ennek köszönhetően ma egy
Nagyon fontos, hogy a magyar nyelvet, kultúrát, az identitást őrzi egy magyar intézmény itt is, Háromkúton, a végeken” – fogalmazott Pánczél Károly.
Házigazdák és vendégeik. Kellemes hangulatú volt a találkozás
Fotó: Pethő Melánia
Így gondolja Imre Anna tanítónő is, aki új helyszínt álmodott a magyar oktatásnak akkor, amikor porig égett a régi tanoda. 2012-ben történt a szerencsétlenség,
A köztes idő alatt egy lakóházban zajlottak az elemi iskolai és óvodai tevékenységek.
Az új épületben tágas termet birtokolnak az óvodások, egy másik nagy helyiségben együtt tanulnak a második, harmadik és negyedik osztályosok, egy kisebb helyiségben pedig az előkészítősök és az elsősök. Összesen huszonhárman vannak, két tanítónő és egy óvónő oktatja, neveli őket.
A hálózatüzemeltető megkezdte a gáz elzárását azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek gázérzékelővel, és felszólításra sem pótolták azt. Más okok is vannak, amelyek gázelzáráshoz vezethetnek. A fogyasztók megrohamozták a szakcégeket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!