
Fotó: Pethő Melánia
„A magyar kormány, egri vállalkozók és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nagyon jó munkát végzett, mert úgy látom, hogy a háromkúti iskolában a gyerekek jól érzik magukat, kedvesek, mosolygósak, elégedettek. Ez volt a cél az új iskola építésekor” – jelentette ki Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
2017. május 19., 13:552017. május 19., 13:55
Háromkútra látogattak a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának, illetve a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselői csütörtökön. A magyar–magyar összefogással nem egészen két éve megépült iskolában a mostani állapotok iránt érdeklődtek. Elégedettek voltak a látottakkal.
Az iskolaépítés ügyének felkarolása mellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvoscsoportja már több alkalommal is végzett szűrővizsgálatokat, gyógykezeléseket a településen, sőt olyan alkalom is volt, amikor a szervezet közreműködésével sajtmester oktatta a falubeli érdeklődőket az érlelt sajt készítésének fortélyaira. Most, Edvi Péter elnök meghívására a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai látogattak el a Székelyföld és Moldva határán fekvő településre, hogy bepillantást nyerjenek annak a tanintézetnek az életébe, amely részben a magyar állam támogatása révén működhet mai formájában.
– idézte Szabó Dezső írót Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. „Ez felelősségvállalás: odafigyelünk az elszakított országrészek magyarjaira, azon belül különösen a szórványra és természetesen a diaszpórára is. A háromkúti iskola építését, felszerelését is részben a magyar állam, de a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Egerből egy vállalkozótársaság, illetve helyi, környékbeli vállalkozók támogatták. Ennek köszönhetően ma egy
Nagyon fontos, hogy a magyar nyelvet, kultúrát, az identitást őrzi egy magyar intézmény itt is, Háromkúton, a végeken” – fogalmazott Pánczél Károly.
Házigazdák és vendégeik. Kellemes hangulatú volt a találkozás
Fotó: Pethő Melánia
Így gondolja Imre Anna tanítónő is, aki új helyszínt álmodott a magyar oktatásnak akkor, amikor porig égett a régi tanoda. 2012-ben történt a szerencsétlenség,
A köztes idő alatt egy lakóházban zajlottak az elemi iskolai és óvodai tevékenységek.
Az új épületben tágas termet birtokolnak az óvodások, egy másik nagy helyiségben együtt tanulnak a második, harmadik és negyedik osztályosok, egy kisebb helyiségben pedig az előkészítősök és az elsősök. Összesen huszonhárman vannak, két tanítónő és egy óvónő oktatja, neveli őket.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!