
Fotó: Pethő Melánia
„A magyar kormány, egri vállalkozók és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nagyon jó munkát végzett, mert úgy látom, hogy a háromkúti iskolában a gyerekek jól érzik magukat, kedvesek, mosolygósak, elégedettek. Ez volt a cél az új iskola építésekor” – jelentette ki Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
2017. május 19., 13:552017. május 19., 13:55
Háromkútra látogattak a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának, illetve a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselői csütörtökön. A magyar–magyar összefogással nem egészen két éve megépült iskolában a mostani állapotok iránt érdeklődtek. Elégedettek voltak a látottakkal.
Az iskolaépítés ügyének felkarolása mellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvoscsoportja már több alkalommal is végzett szűrővizsgálatokat, gyógykezeléseket a településen, sőt olyan alkalom is volt, amikor a szervezet közreműködésével sajtmester oktatta a falubeli érdeklődőket az érlelt sajt készítésének fortélyaira. Most, Edvi Péter elnök meghívására a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai látogattak el a Székelyföld és Moldva határán fekvő településre, hogy bepillantást nyerjenek annak a tanintézetnek az életébe, amely részben a magyar állam támogatása révén működhet mai formájában.
– idézte Szabó Dezső írót Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. „Ez felelősségvállalás: odafigyelünk az elszakított országrészek magyarjaira, azon belül különösen a szórványra és természetesen a diaszpórára is. A háromkúti iskola építését, felszerelését is részben a magyar állam, de a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Egerből egy vállalkozótársaság, illetve helyi, környékbeli vállalkozók támogatták. Ennek köszönhetően ma egy
Nagyon fontos, hogy a magyar nyelvet, kultúrát, az identitást őrzi egy magyar intézmény itt is, Háromkúton, a végeken” – fogalmazott Pánczél Károly.
Házigazdák és vendégeik. Kellemes hangulatú volt a találkozás
Fotó: Pethő Melánia
Így gondolja Imre Anna tanítónő is, aki új helyszínt álmodott a magyar oktatásnak akkor, amikor porig égett a régi tanoda. 2012-ben történt a szerencsétlenség,
A köztes idő alatt egy lakóházban zajlottak az elemi iskolai és óvodai tevékenységek.
Az új épületben tágas termet birtokolnak az óvodások, egy másik nagy helyiségben együtt tanulnak a második, harmadik és negyedik osztályosok, egy kisebb helyiségben pedig az előkészítősök és az elsősök. Összesen huszonhárman vannak, két tanítónő és egy óvónő oktatja, neveli őket.
Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
szóljon hozzá!