
Nem ritka látvány a róka a települések közelében, falvak utcáin, portáin. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Habár egyre elterjedtebb probléma Csíkszéken, hogy rókák pusztítják a háziszárnyasokat, kártérítés igényléséért mégis alig fordulnak a gazdák a helyi önkormányzatokhoz. A vadásztársulatok csak a lakott területeken kívül vadászhatják a rókákat.
2018. június 08., 16:032018. június 08., 16:03
Csíkszéken több település lakóitól hallani, hogy egyre gyakrabban pusztítja el róka a háziszárnyasokat, még a falvak központi részeinek udvaraiban is. Csíkbánkfalván például
‒ rendszerint esős időben, napközben támadt. A télen kimaradoztak a hasonló események, az elmúlt hetekben azonban újra felbukkant a róka a falu lakott területén, újabb szárnyasokat pusztítva el. Csíkszentmártonban is hasonló a helyzet, egy, a falu közé beszokott róka nemcsak korábban, hanem a napokban is végzett több család tyúkjainak egy részével. A károsultak elmondása szerint
Hasonló problémával küszködnek a csíkszentimreiek is, ahol a megemelkedett támadások száma miatt már-már oda jutottak az emberek, hogy egy ember egész nap a tyúkokra kell vigyázzanak.
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere megerősítette, községükben valóban gyakran emlegetett probléma a falu között fel-felbukkanó rókák. S habár szóban többen is jelezték a problémát neki,
Kiemelte, a róka által okozott károkat ‒ minden más vadak okozta károkhoz hasonlóan ‒ lehet jelezni az önkormányzatnál, ami után összehívnak egy bizottságot, amely felméri a kárt, és elindítják a kártérítési folyamatot. De mint az elöljáró rámutatott, ez egy hosszas, bürokratikus folyamat, talán emiatt nem vágnak bele a gazdák pár tyúk elpusztulása miatt.
A téma kapcsán felhívtuk Domokos Lászlót, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét, aki érdeklődésünkre elmondta, a rókák számának megnövekedését ‒ amennyiben valóban növekedésről van szó ‒ elsősorban a rágcsálók elszaporodása okozhatja. Mivel az utóbbi ciklikusan fordul elő, így a növekedést valószínűleg csökkenés fogja követni, mikor a rágcsálók száma jelentősen visszaesik. Arról is tájékoztatott az intézményvezető, hogy
‒ az ügynökség már kiadta az idei kilövési engedélyeket a vadásztársulatoknak a rókákra vonatkozóan is. A víz- és erdőgazdálkodási minisztérium 540-es számú rendelete alapján
amely 25 százalékkal több mint a tavaly volt ‒ számolt be az igazgató.
Fotó: Kristó Róbert
Többen jeleztek már rókák okozta problémát Bencze Istvánnak, a Csíkszeredai Horgász és Vadász Egyesület elnökének is, aki szerint amiatt látni több rókát a lakott területeken és közelükben, mivel a fiatal rókák ebben az időszakban járják be környezetüket. Azt is elmondta, kollégáival próbálják tizedelni az állományt, de a legnagyobb problémájuk, hogy
miközben őket akkor értesítik, ha a róka már elpusztította a szárnyasokat, netán rendszeresen visszajár egy portára. A törvényi előírások azonban nem engedik, hogy lakott területen vadásszanak. A lehetőségeikhez mérten igyekeznek javítani a helyzeten, az előírt számú egyedet levadásszák, s hajtásokat is szerveznek. Ez utóbbinak az a hátránya, hogy hiába hajtják el pár kilométert a vadállatokat, azok könnyű szerrel visszatalálnak előző helyükre.
Kérdésünkre, hogy mit tehetnek a gazdák a nagyobb baj megelőzése érdekében, Bencze István elmondta, a területen illetékes vadásztársulatok munkatársait már akkor érdemes felkeresni, mikor a róka megjelenik a környéken, de még nem szokott be a lakott területre. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenhol ott tudnak lenni a vadőrök, hiszen több ezer hektárnyi területért felelnek. Illetve, ha róka nem rendszeresen tűnik fel ugyanott, akkor szintén nehéz a nyomára bukkanni. Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy törvénytelen a rókákat csapdába ejteni, megmérgezni.
Nem volt veszettségi eset
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy ők a rókák veszettség elleni oltásáért felelnek. Igaz ugyan, hogy a csalik kihelyezése után egy megadott egyedszámot ki kell lőniük, hogy az oltás hatékonyságát felmérjék, de ezt évente legfentebb kétszer teszik meg. A rókapopuláció változásáért nem felelnek. Azt viszont megjegyezte, hogy az oltási kampányok bevezetése óta nem volt veszettségi probléma a rókák esetében a megyében.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!