
Nem ritka látvány a róka a települések közelében, falvak utcáin, portáin. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Habár egyre elterjedtebb probléma Csíkszéken, hogy rókák pusztítják a háziszárnyasokat, kártérítés igényléséért mégis alig fordulnak a gazdák a helyi önkormányzatokhoz. A vadásztársulatok csak a lakott területeken kívül vadászhatják a rókákat.
2018. június 08., 16:032018. június 08., 16:03
Csíkszéken több település lakóitól hallani, hogy egyre gyakrabban pusztítja el róka a háziszárnyasokat, még a falvak központi részeinek udvaraiban is. Csíkbánkfalván például
‒ rendszerint esős időben, napközben támadt. A télen kimaradoztak a hasonló események, az elmúlt hetekben azonban újra felbukkant a róka a falu lakott területén, újabb szárnyasokat pusztítva el. Csíkszentmártonban is hasonló a helyzet, egy, a falu közé beszokott róka nemcsak korábban, hanem a napokban is végzett több család tyúkjainak egy részével. A károsultak elmondása szerint
Hasonló problémával küszködnek a csíkszentimreiek is, ahol a megemelkedett támadások száma miatt már-már oda jutottak az emberek, hogy egy ember egész nap a tyúkokra kell vigyázzanak.
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere megerősítette, községükben valóban gyakran emlegetett probléma a falu között fel-felbukkanó rókák. S habár szóban többen is jelezték a problémát neki,
Kiemelte, a róka által okozott károkat ‒ minden más vadak okozta károkhoz hasonlóan ‒ lehet jelezni az önkormányzatnál, ami után összehívnak egy bizottságot, amely felméri a kárt, és elindítják a kártérítési folyamatot. De mint az elöljáró rámutatott, ez egy hosszas, bürokratikus folyamat, talán emiatt nem vágnak bele a gazdák pár tyúk elpusztulása miatt.
A téma kapcsán felhívtuk Domokos Lászlót, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét, aki érdeklődésünkre elmondta, a rókák számának megnövekedését ‒ amennyiben valóban növekedésről van szó ‒ elsősorban a rágcsálók elszaporodása okozhatja. Mivel az utóbbi ciklikusan fordul elő, így a növekedést valószínűleg csökkenés fogja követni, mikor a rágcsálók száma jelentősen visszaesik. Arról is tájékoztatott az intézményvezető, hogy
‒ az ügynökség már kiadta az idei kilövési engedélyeket a vadásztársulatoknak a rókákra vonatkozóan is. A víz- és erdőgazdálkodási minisztérium 540-es számú rendelete alapján
amely 25 százalékkal több mint a tavaly volt ‒ számolt be az igazgató.
Fotó: Kristó Róbert
Többen jeleztek már rókák okozta problémát Bencze Istvánnak, a Csíkszeredai Horgász és Vadász Egyesület elnökének is, aki szerint amiatt látni több rókát a lakott területeken és közelükben, mivel a fiatal rókák ebben az időszakban járják be környezetüket. Azt is elmondta, kollégáival próbálják tizedelni az állományt, de a legnagyobb problémájuk, hogy
miközben őket akkor értesítik, ha a róka már elpusztította a szárnyasokat, netán rendszeresen visszajár egy portára. A törvényi előírások azonban nem engedik, hogy lakott területen vadásszanak. A lehetőségeikhez mérten igyekeznek javítani a helyzeten, az előírt számú egyedet levadásszák, s hajtásokat is szerveznek. Ez utóbbinak az a hátránya, hogy hiába hajtják el pár kilométert a vadállatokat, azok könnyű szerrel visszatalálnak előző helyükre.
Kérdésünkre, hogy mit tehetnek a gazdák a nagyobb baj megelőzése érdekében, Bencze István elmondta, a területen illetékes vadásztársulatok munkatársait már akkor érdemes felkeresni, mikor a róka megjelenik a környéken, de még nem szokott be a lakott területre. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenhol ott tudnak lenni a vadőrök, hiszen több ezer hektárnyi területért felelnek. Illetve, ha róka nem rendszeresen tűnik fel ugyanott, akkor szintén nehéz a nyomára bukkanni. Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy törvénytelen a rókákat csapdába ejteni, megmérgezni.
Nem volt veszettségi eset
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy ők a rókák veszettség elleni oltásáért felelnek. Igaz ugyan, hogy a csalik kihelyezése után egy megadott egyedszámot ki kell lőniük, hogy az oltás hatékonyságát felmérjék, de ezt évente legfentebb kétszer teszik meg. A rókapopuláció változásáért nem felelnek. Azt viszont megjegyezte, hogy az oltási kampányok bevezetése óta nem volt veszettségi probléma a rókák esetében a megyében.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
Nicușor Dan vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy Geran-2 típusú orosz drón zuhant le péntek hajnalban Galacon.
szóljon hozzá!