
Nem ritka látvány a róka a települések közelében, falvak utcáin, portáin. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Habár egyre elterjedtebb probléma Csíkszéken, hogy rókák pusztítják a háziszárnyasokat, kártérítés igényléséért mégis alig fordulnak a gazdák a helyi önkormányzatokhoz. A vadásztársulatok csak a lakott területeken kívül vadászhatják a rókákat.
2018. június 08., 16:032018. június 08., 16:03
Csíkszéken több település lakóitól hallani, hogy egyre gyakrabban pusztítja el róka a háziszárnyasokat, még a falvak központi részeinek udvaraiban is. Csíkbánkfalván például
‒ rendszerint esős időben, napközben támadt. A télen kimaradoztak a hasonló események, az elmúlt hetekben azonban újra felbukkant a róka a falu lakott területén, újabb szárnyasokat pusztítva el. Csíkszentmártonban is hasonló a helyzet, egy, a falu közé beszokott róka nemcsak korábban, hanem a napokban is végzett több család tyúkjainak egy részével. A károsultak elmondása szerint
Hasonló problémával küszködnek a csíkszentimreiek is, ahol a megemelkedett támadások száma miatt már-már oda jutottak az emberek, hogy egy ember egész nap a tyúkokra kell vigyázzanak.
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere megerősítette, községükben valóban gyakran emlegetett probléma a falu között fel-felbukkanó rókák. S habár szóban többen is jelezték a problémát neki,
Kiemelte, a róka által okozott károkat ‒ minden más vadak okozta károkhoz hasonlóan ‒ lehet jelezni az önkormányzatnál, ami után összehívnak egy bizottságot, amely felméri a kárt, és elindítják a kártérítési folyamatot. De mint az elöljáró rámutatott, ez egy hosszas, bürokratikus folyamat, talán emiatt nem vágnak bele a gazdák pár tyúk elpusztulása miatt.
A téma kapcsán felhívtuk Domokos Lászlót, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét, aki érdeklődésünkre elmondta, a rókák számának megnövekedését ‒ amennyiben valóban növekedésről van szó ‒ elsősorban a rágcsálók elszaporodása okozhatja. Mivel az utóbbi ciklikusan fordul elő, így a növekedést valószínűleg csökkenés fogja követni, mikor a rágcsálók száma jelentősen visszaesik. Arról is tájékoztatott az intézményvezető, hogy
‒ az ügynökség már kiadta az idei kilövési engedélyeket a vadásztársulatoknak a rókákra vonatkozóan is. A víz- és erdőgazdálkodási minisztérium 540-es számú rendelete alapján
amely 25 százalékkal több mint a tavaly volt ‒ számolt be az igazgató.
Fotó: Kristó Róbert
Többen jeleztek már rókák okozta problémát Bencze Istvánnak, a Csíkszeredai Horgász és Vadász Egyesület elnökének is, aki szerint amiatt látni több rókát a lakott területeken és közelükben, mivel a fiatal rókák ebben az időszakban járják be környezetüket. Azt is elmondta, kollégáival próbálják tizedelni az állományt, de a legnagyobb problémájuk, hogy
miközben őket akkor értesítik, ha a róka már elpusztította a szárnyasokat, netán rendszeresen visszajár egy portára. A törvényi előírások azonban nem engedik, hogy lakott területen vadásszanak. A lehetőségeikhez mérten igyekeznek javítani a helyzeten, az előírt számú egyedet levadásszák, s hajtásokat is szerveznek. Ez utóbbinak az a hátránya, hogy hiába hajtják el pár kilométert a vadállatokat, azok könnyű szerrel visszatalálnak előző helyükre.
Kérdésünkre, hogy mit tehetnek a gazdák a nagyobb baj megelőzése érdekében, Bencze István elmondta, a területen illetékes vadásztársulatok munkatársait már akkor érdemes felkeresni, mikor a róka megjelenik a környéken, de még nem szokott be a lakott területre. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenhol ott tudnak lenni a vadőrök, hiszen több ezer hektárnyi területért felelnek. Illetve, ha róka nem rendszeresen tűnik fel ugyanott, akkor szintén nehéz a nyomára bukkanni. Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy törvénytelen a rókákat csapdába ejteni, megmérgezni.
Nem volt veszettségi eset
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy ők a rókák veszettség elleni oltásáért felelnek. Igaz ugyan, hogy a csalik kihelyezése után egy megadott egyedszámot ki kell lőniük, hogy az oltás hatékonyságát felmérjék, de ezt évente legfentebb kétszer teszik meg. A rókapopuláció változásáért nem felelnek. Azt viszont megjegyezte, hogy az oltási kampányok bevezetése óta nem volt veszettségi probléma a rókák esetében a megyében.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!