Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:42

Két élcsapat is botlott a 2. Ligában

16:18

Ahhoz hogy befejezhessék az inkubátorház-projektet, vállalniuk kellett, hogy idén elkészülnek vele

15:39

Nem ért egyet az alapélelmiszerek árréssapkájának kivezetésével a PSD

15:17

Medve támadt egy férfira Maros megyében, állapota kritikus

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

A tanügyminiszter lemondását és a kormányintézkedés visszavonását követelik a tanügyi szakszervezetek

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

Kelemen Hunor: érkeznek az első jelzések arról, hogy a kormány tisztességes kormányzást akar

Hazaárulás miatt nyomoznak Romániában egy volt moldovai titkosszolgálati tiszt ellen

Autóból lopott pénztárcát egy kiskorú, előzetes letartóztatásba került

Egy két évtizede történt udvarhelyi agresszió története a bírósági akták alapján

Az 1992-ben történt haláleset ügyében nem született elmarasztaló bírósági ítélet

Fotó: Pál Árpád

Tagadhatatlan, hogy a 90-es évek kaotikus időszakában az igazságszolgáltatás is hadilábon állt Romániában. Egy idős hölgy meghökkentő személyes történetet mesélt el lapunknak a 90-es években történtekről. Az immáron több, mint 22 éves hivatalos hatósági okiratok kutatása nyomán több kérdést felvető történet tárult elénk, amelynek egy halálos áldozata is van. Ez a tragikus história azonban vélhetőleg nem az igazságszolgáltatás számlájára íródik, hanem a tanukéira.

Fazakas László

2017. július 23., 11:192017. július 23., 11:19

A székelyudvarhelyi hölgy, aki megkereste szerkesztőségünket, a 80-as években emigrált Svédországba, emiatt az általa birtokolt ingatlan az állam tulajdonába került, azaz államosították. A történet a rendszerváltás után folytatódott. A szereplők megnevezésétől eltekintünk, mivel nem született elmarasztaló bírósági ítélet az ügyben.

1992 augusztus 16-án nézeteltérés robbant ki a hölgy és testvére, valamint az egykori házukban lakó férfi között. A testvérpár svédországból visszatérve vissza szerette volna kapni jogos tulajdonát, csakhogy addigra már bérlőként beköltözött a házukba az új lakó. Mivel nem jutottak dűlőre, a testvérek egy lánccal lezárták a ház kapuját és egy autóval is a kapu elé álltak. A bírósági határozatból az is kiderül, hogy a helyszínen volt két rendőr is, akik a nőt és fiútestvérét arra biztatták hogy bírósági úton járjanak el az ügyben. Ami ezután történt, arról megoszlanak az álláspontok. A nő szerint tettlegességig fajult a konfliktus, és a bérlő részéről érte agresszió őket. Az ügyészségen ütlegelés vádjával tettek feljelentést. A bírósági dosszié mellékletében megtalálható a törvényszéki orvos által kiadott igazolás – ám az nem a konfliktus időpontára szól, hanem a konfliktus előtti napra –, továbbá egy fénykép egy véres és szakadt női ingről. A per részleteiről nincs információnk, a nő birtokában lévő bírósági határozatából csupán annyi derül ki, hogy testvére a tárgyalások időpontja előtt elhunyt. Az ügyben kihallgattak három tanút, akik látták és hallották a nézeteltérést, de tanúsították, hogy nem került sor tettlegességre. A bíróság bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat, mondván, hogy a törvényszéki orvosi igazolás önmagában nem elégséges bizonyíték az elmarasztaló ítélethez.

Újabb agresszió

A két fél – azaz a nő és a bérlő – között 1995. április 19-én egy újabb konfliktus történt.

A férfi halálosan megfenyegette és sértegette bérleménye egykori tulajdonosát, aki elmenekült, de az agresszor üldözőbe vette. A nő bemenekült a közeli bakterházba és bezárkózott oda a későbbi tanúkkal együtt.

Ezt követően feljelentést tett, a bérlőt pedig elítélték fenyegetés és sértegetés vádjával (ez utóbbi emberjogi okokból ma már nem számít bűncselekménynek). A bíróság a határozatban említést tesz arról, hogy az egyik tanú azért nem akart megjelenni a tárgyaláson, mert félt a vádlottól. Arról nem tesz említést a határozat, hogy történt-e fenyegetés az ügyben, vagy a látottak miatt lett úrrá a félelem a tanúk körében.

Szintézis

Figyelembe véve azt, hogy a később elítélt férfi félelmet kelthetett a tanúkban, elképzelhető, hogy hasonló történt az 1992-es nézeteltérést követően is. Akkor pedig

elképzelhető, hogy egy halált okozó testi sértés elkövetője van szabadlábon, büntetlenül Székelyudvarhelyen.

A nő határozottan állítja, hogy testvére a fejsérülése szövődményeibe halt bele néhány hónappal később.

Miért fontosak a tanúk?

A szakirodalom azt tartja a tanúkról, hogy ők az igazságszolgáltatás szemei és fülei, ugyanis pártatlan alanyai az eljárásnak. Tanúnak nevezünk bárkit, akinek tudomása van a történtekről. A tanúvallomások pedig bizonyítéknak minősülnek. A tanúknak kötelessége megjelenni a nyomozószervek és a bíróság előtt, amennyiben idézést kapnak. Tanúként kötelesek eskütételre is, ugyanakkor kötelességük az igazat mondani az ítélőszék előtt. A tanúskodást joga van visszautasítani annak, aki egyeneságú leszármazottja vagy felmenője a gyanúsítottnak, annak testvére vagy nővére. Az is megteheti ezt, aki házastársa a gyanúsítottnak, esetleg a múltban volt az. Amennyiben mégis tanúskodnak, ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a többi tanúra. A tanúknak joguk van az önvádra kötelezés tilalmához, ami azt jelenti, hogy letagadhatják azt, ha bűncselekményt követtek el. Amennyiben tanúként tesznek önvádat, a tanúvallomás nem használható fel a bíróság előtt.

A hamis tanúzásról

Amennyiben a tanú hazudik vagy nem mond el mindent, amit tud, az hamis tanúzásnak minősül. A törvény ezt hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy pénzbírsággal sújtja. Amennyiben tanúvédelem alatt álló személy, bűnszervezetbe beépített nyomozó, szakértő, vagy tolmács teszi ezt olyan ügyben, amelyben a kiszabható börtönbüntetés mértéke meghaladja a 10 évet, a hamis tanúzás egytől 5 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.

Tanúvédelem

Amennyiben a tanú vagy a hozzá közel álló emberek testi épsége, szabadsága, javai vagy szakmai tevékenysége veszélyeztetve van, az ügyész kérésre vagy hivatalból elrendelheti a tanú védelmét. A tanúvédelem ideje alatt a tanúnak biztosítják a lakhelye felügyeletét, vagy ideiglenes lakhelyet kap. Kíséretet is biztosítanak számára a hatóságok. A személyi adatait és kilétét titkosítják, tanúvallomását is álnévvel veszik fel. A hatóságok szükség esetén biztosítják a tanú távközlési eszközökkel való kihallgatását is, a felvételeken eltorzítva annak arcát és hangját. Az intézkedések a tanú fenyegetettségének a megszűnéséig tartanak.