Egy két évtizede történt udvarhelyi agresszió története a bírósági akták alapján

Az 1992-ben történt haláleset ügyében nem született elmarasztaló bírósági ítélet •  Fotó: Pál Árpád

Az 1992-ben történt haláleset ügyében nem született elmarasztaló bírósági ítélet

Fotó: Pál Árpád

Tagadhatatlan, hogy a 90-es évek kaotikus időszakában az igazságszolgáltatás is hadilábon állt Romániában. Egy idős hölgy meghökkentő személyes történetet mesélt el lapunknak a 90-es években történtekről. Az immáron több, mint 22 éves hivatalos hatósági okiratok kutatása nyomán több kérdést felvető történet tárult elénk, amelynek egy halálos áldozata is van. Ez a tragikus história azonban vélhetőleg nem az igazságszolgáltatás számlájára íródik, hanem a tanukéira.

Fazakas László

2017. július 23., 11:192017. július 23., 11:19

A székelyudvarhelyi hölgy, aki megkereste szerkesztőségünket, a 80-as években emigrált Svédországba, emiatt az általa birtokolt ingatlan az állam tulajdonába került, azaz államosították. A történet a rendszerváltás után folytatódott. A szereplők megnevezésétől eltekintünk, mivel nem született elmarasztaló bírósági ítélet az ügyben.

1992 augusztus 16-án nézeteltérés robbant ki a hölgy és testvére, valamint az egykori házukban lakó férfi között. A testvérpár svédországból visszatérve vissza szerette volna kapni jogos tulajdonát, csakhogy addigra már bérlőként beköltözött a házukba az új lakó. Mivel nem jutottak dűlőre, a testvérek egy lánccal lezárták a ház kapuját és egy autóval is a kapu elé álltak. A bírósági határozatból az is kiderül, hogy a helyszínen volt két rendőr is, akik a nőt és fiútestvérét arra biztatták hogy bírósági úton járjanak el az ügyben. Ami ezután történt, arról megoszlanak az álláspontok. A nő szerint tettlegességig fajult a konfliktus, és a bérlő részéről érte agresszió őket. Az ügyészségen ütlegelés vádjával tettek feljelentést. A bírósági dosszié mellékletében megtalálható a törvényszéki orvos által kiadott igazolás – ám az nem a konfliktus időpontára szól, hanem a konfliktus előtti napra –, továbbá egy fénykép egy véres és szakadt női ingről. A per részleteiről nincs információnk, a nő birtokában lévő bírósági határozatából csupán annyi derül ki, hogy testvére a tárgyalások időpontja előtt elhunyt. Az ügyben kihallgattak három tanút, akik látták és hallották a nézeteltérést, de tanúsították, hogy nem került sor tettlegességre. A bíróság bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat, mondván, hogy a törvényszéki orvosi igazolás önmagában nem elégséges bizonyíték az elmarasztaló ítélethez.

Újabb agresszió

A két fél – azaz a nő és a bérlő – között 1995. április 19-én egy újabb konfliktus történt.

A férfi halálosan megfenyegette és sértegette bérleménye egykori tulajdonosát, aki elmenekült, de az agresszor üldözőbe vette. A nő bemenekült a közeli bakterházba és bezárkózott oda a későbbi tanúkkal együtt.

Ezt követően feljelentést tett, a bérlőt pedig elítélték fenyegetés és sértegetés vádjával (ez utóbbi emberjogi okokból ma már nem számít bűncselekménynek). A bíróság a határozatban említést tesz arról, hogy az egyik tanú azért nem akart megjelenni a tárgyaláson, mert félt a vádlottól. Arról nem tesz említést a határozat, hogy történt-e fenyegetés az ügyben, vagy a látottak miatt lett úrrá a félelem a tanúk körében.

Szintézis

Figyelembe véve azt, hogy a később elítélt férfi félelmet kelthetett a tanúkban, elképzelhető, hogy hasonló történt az 1992-es nézeteltérést követően is. Akkor pedig

elképzelhető, hogy egy halált okozó testi sértés elkövetője van szabadlábon, büntetlenül Székelyudvarhelyen.

A nő határozottan állítja, hogy testvére a fejsérülése szövődményeibe halt bele néhány hónappal később.

Miért fontosak a tanúk?

A szakirodalom azt tartja a tanúkról, hogy ők az igazságszolgáltatás szemei és fülei, ugyanis pártatlan alanyai az eljárásnak. Tanúnak nevezünk bárkit, akinek tudomása van a történtekről. A tanúvallomások pedig bizonyítéknak minősülnek. A tanúknak kötelessége megjelenni a nyomozószervek és a bíróság előtt, amennyiben idézést kapnak. Tanúként kötelesek eskütételre is, ugyanakkor kötelességük az igazat mondani az ítélőszék előtt. A tanúskodást joga van visszautasítani annak, aki egyeneságú leszármazottja vagy felmenője a gyanúsítottnak, annak testvére vagy nővére. Az is megteheti ezt, aki házastársa a gyanúsítottnak, esetleg a múltban volt az. Amennyiben mégis tanúskodnak, ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a többi tanúra. A tanúknak joguk van az önvádra kötelezés tilalmához, ami azt jelenti, hogy letagadhatják azt, ha bűncselekményt követtek el. Amennyiben tanúként tesznek önvádat, a tanúvallomás nem használható fel a bíróság előtt.

A hamis tanúzásról

Amennyiben a tanú hazudik vagy nem mond el mindent, amit tud, az hamis tanúzásnak minősül. A törvény ezt hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy pénzbírsággal sújtja. Amennyiben tanúvédelem alatt álló személy, bűnszervezetbe beépített nyomozó, szakértő, vagy tolmács teszi ezt olyan ügyben, amelyben a kiszabható börtönbüntetés mértéke meghaladja a 10 évet, a hamis tanúzás egytől 5 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.

Tanúvédelem

Amennyiben a tanú vagy a hozzá közel álló emberek testi épsége, szabadsága, javai vagy szakmai tevékenysége veszélyeztetve van, az ügyész kérésre vagy hivatalból elrendelheti a tanú védelmét. A tanúvédelem ideje alatt a tanúnak biztosítják a lakhelye felügyeletét, vagy ideiglenes lakhelyet kap. Kíséretet is biztosítanak számára a hatóságok. A személyi adatait és kilétét titkosítják, tanúvallomását is álnévvel veszik fel. A hatóságok szükség esetén biztosítják a tanú távközlési eszközökkel való kihallgatását is, a felvételeken eltorzítva annak arcát és hangját. Az intézkedések a tanú fenyegetettségének a megszűnéséig tartanak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben
2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak