
Az 1992-ben történt haláleset ügyében nem született elmarasztaló bírósági ítélet
Fotó: Pál Árpád
Tagadhatatlan, hogy a 90-es évek kaotikus időszakában az igazságszolgáltatás is hadilábon állt Romániában. Egy idős hölgy meghökkentő személyes történetet mesélt el lapunknak a 90-es években történtekről. Az immáron több, mint 22 éves hivatalos hatósági okiratok kutatása nyomán több kérdést felvető történet tárult elénk, amelynek egy halálos áldozata is van. Ez a tragikus história azonban vélhetőleg nem az igazságszolgáltatás számlájára íródik, hanem a tanukéira.
2017. július 23., 11:192017. július 23., 11:19
A székelyudvarhelyi hölgy, aki megkereste szerkesztőségünket, a 80-as években emigrált Svédországba, emiatt az általa birtokolt ingatlan az állam tulajdonába került, azaz államosították. A történet a rendszerváltás után folytatódott. A szereplők megnevezésétől eltekintünk, mivel nem született elmarasztaló bírósági ítélet az ügyben.
1992 augusztus 16-án nézeteltérés robbant ki a hölgy és testvére, valamint az egykori házukban lakó férfi között. A testvérpár svédországból visszatérve vissza szerette volna kapni jogos tulajdonát, csakhogy addigra már bérlőként beköltözött a házukba az új lakó. Mivel nem jutottak dűlőre, a testvérek egy lánccal lezárták a ház kapuját és egy autóval is a kapu elé álltak. A bírósági határozatból az is kiderül, hogy a helyszínen volt két rendőr is, akik a nőt és fiútestvérét arra biztatták hogy bírósági úton járjanak el az ügyben. Ami ezután történt, arról megoszlanak az álláspontok. A nő szerint tettlegességig fajult a konfliktus, és a bérlő részéről érte agresszió őket. Az ügyészségen ütlegelés vádjával tettek feljelentést. A bírósági dosszié mellékletében megtalálható a törvényszéki orvos által kiadott igazolás – ám az nem a konfliktus időpontára szól, hanem a konfliktus előtti napra –, továbbá egy fénykép egy véres és szakadt női ingről. A per részleteiről nincs információnk, a nő birtokában lévő bírósági határozatából csupán annyi derül ki, hogy testvére a tárgyalások időpontja előtt elhunyt. Az ügyben kihallgattak három tanút, akik látták és hallották a nézeteltérést, de tanúsították, hogy nem került sor tettlegességre. A bíróság bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat, mondván, hogy a törvényszéki orvosi igazolás önmagában nem elégséges bizonyíték az elmarasztaló ítélethez.
A két fél – azaz a nő és a bérlő – között 1995. április 19-én egy újabb konfliktus történt.
Ezt követően feljelentést tett, a bérlőt pedig elítélték fenyegetés és sértegetés vádjával (ez utóbbi emberjogi okokból ma már nem számít bűncselekménynek). A bíróság a határozatban említést tesz arról, hogy az egyik tanú azért nem akart megjelenni a tárgyaláson, mert félt a vádlottól. Arról nem tesz említést a határozat, hogy történt-e fenyegetés az ügyben, vagy a látottak miatt lett úrrá a félelem a tanúk körében.
Figyelembe véve azt, hogy a később elítélt férfi félelmet kelthetett a tanúkban, elképzelhető, hogy hasonló történt az 1992-es nézeteltérést követően is. Akkor pedig
A nő határozottan állítja, hogy testvére a fejsérülése szövődményeibe halt bele néhány hónappal később.
A szakirodalom azt tartja a tanúkról, hogy ők az igazságszolgáltatás szemei és fülei, ugyanis pártatlan alanyai az eljárásnak. Tanúnak nevezünk bárkit, akinek tudomása van a történtekről. A tanúvallomások pedig bizonyítéknak minősülnek. A tanúknak kötelessége megjelenni a nyomozószervek és a bíróság előtt, amennyiben idézést kapnak. Tanúként kötelesek eskütételre is, ugyanakkor kötelességük az igazat mondani az ítélőszék előtt. A tanúskodást joga van visszautasítani annak, aki egyeneságú leszármazottja vagy felmenője a gyanúsítottnak, annak testvére vagy nővére. Az is megteheti ezt, aki házastársa a gyanúsítottnak, esetleg a múltban volt az. Amennyiben mégis tanúskodnak, ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a többi tanúra. A tanúknak joguk van az önvádra kötelezés tilalmához, ami azt jelenti, hogy letagadhatják azt, ha bűncselekményt követtek el. Amennyiben tanúként tesznek önvádat, a tanúvallomás nem használható fel a bíróság előtt.
Amennyiben a tanú hazudik vagy nem mond el mindent, amit tud, az hamis tanúzásnak minősül. A törvény ezt hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy pénzbírsággal sújtja. Amennyiben tanúvédelem alatt álló személy, bűnszervezetbe beépített nyomozó, szakértő, vagy tolmács teszi ezt olyan ügyben, amelyben a kiszabható börtönbüntetés mértéke meghaladja a 10 évet, a hamis tanúzás egytől 5 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Amennyiben a tanú vagy a hozzá közel álló emberek testi épsége, szabadsága, javai vagy szakmai tevékenysége veszélyeztetve van, az ügyész kérésre vagy hivatalból elrendelheti a tanú védelmét. A tanúvédelem ideje alatt a tanúnak biztosítják a lakhelye felügyeletét, vagy ideiglenes lakhelyet kap. Kíséretet is biztosítanak számára a hatóságok. A személyi adatait és kilétét titkosítják, tanúvallomását is álnévvel veszik fel. A hatóságok szükség esetén biztosítják a tanú távközlési eszközökkel való kihallgatását is, a felvételeken eltorzítva annak arcát és hangját. Az intézkedések a tanú fenyegetettségének a megszűnéséig tartanak.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
szóljon hozzá!