Az 1992-ben történt haláleset ügyében nem született elmarasztaló bírósági ítélet
Fotó: Pál Árpád
Tagadhatatlan, hogy a 90-es évek kaotikus időszakában az igazságszolgáltatás is hadilábon állt Romániában. Egy idős hölgy meghökkentő személyes történetet mesélt el lapunknak a 90-es években történtekről. Az immáron több, mint 22 éves hivatalos hatósági okiratok kutatása nyomán több kérdést felvető történet tárult elénk, amelynek egy halálos áldozata is van. Ez a tragikus história azonban vélhetőleg nem az igazságszolgáltatás számlájára íródik, hanem a tanukéira.
2017. július 23., 11:192017. július 23., 11:19
A székelyudvarhelyi hölgy, aki megkereste szerkesztőségünket, a 80-as években emigrált Svédországba, emiatt az általa birtokolt ingatlan az állam tulajdonába került, azaz államosították. A történet a rendszerváltás után folytatódott. A szereplők megnevezésétől eltekintünk, mivel nem született elmarasztaló bírósági ítélet az ügyben.
1992 augusztus 16-án nézeteltérés robbant ki a hölgy és testvére, valamint az egykori házukban lakó férfi között. A testvérpár svédországból visszatérve vissza szerette volna kapni jogos tulajdonát, csakhogy addigra már bérlőként beköltözött a házukba az új lakó. Mivel nem jutottak dűlőre, a testvérek egy lánccal lezárták a ház kapuját és egy autóval is a kapu elé álltak. A bírósági határozatból az is kiderül, hogy a helyszínen volt két rendőr is, akik a nőt és fiútestvérét arra biztatták hogy bírósági úton járjanak el az ügyben. Ami ezután történt, arról megoszlanak az álláspontok. A nő szerint tettlegességig fajult a konfliktus, és a bérlő részéről érte agresszió őket. Az ügyészségen ütlegelés vádjával tettek feljelentést. A bírósági dosszié mellékletében megtalálható a törvényszéki orvos által kiadott igazolás – ám az nem a konfliktus időpontára szól, hanem a konfliktus előtti napra –, továbbá egy fénykép egy véres és szakadt női ingről. A per részleteiről nincs információnk, a nő birtokában lévő bírósági határozatából csupán annyi derül ki, hogy testvére a tárgyalások időpontja előtt elhunyt. Az ügyben kihallgattak három tanút, akik látták és hallották a nézeteltérést, de tanúsították, hogy nem került sor tettlegességre. A bíróság bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat, mondván, hogy a törvényszéki orvosi igazolás önmagában nem elégséges bizonyíték az elmarasztaló ítélethez.
A két fél – azaz a nő és a bérlő – között 1995. április 19-én egy újabb konfliktus történt.
Ezt követően feljelentést tett, a bérlőt pedig elítélték fenyegetés és sértegetés vádjával (ez utóbbi emberjogi okokból ma már nem számít bűncselekménynek). A bíróság a határozatban említést tesz arról, hogy az egyik tanú azért nem akart megjelenni a tárgyaláson, mert félt a vádlottól. Arról nem tesz említést a határozat, hogy történt-e fenyegetés az ügyben, vagy a látottak miatt lett úrrá a félelem a tanúk körében.
Figyelembe véve azt, hogy a később elítélt férfi félelmet kelthetett a tanúkban, elképzelhető, hogy hasonló történt az 1992-es nézeteltérést követően is. Akkor pedig
A nő határozottan állítja, hogy testvére a fejsérülése szövődményeibe halt bele néhány hónappal később.
A szakirodalom azt tartja a tanúkról, hogy ők az igazságszolgáltatás szemei és fülei, ugyanis pártatlan alanyai az eljárásnak. Tanúnak nevezünk bárkit, akinek tudomása van a történtekről. A tanúvallomások pedig bizonyítéknak minősülnek. A tanúknak kötelessége megjelenni a nyomozószervek és a bíróság előtt, amennyiben idézést kapnak. Tanúként kötelesek eskütételre is, ugyanakkor kötelességük az igazat mondani az ítélőszék előtt. A tanúskodást joga van visszautasítani annak, aki egyeneságú leszármazottja vagy felmenője a gyanúsítottnak, annak testvére vagy nővére. Az is megteheti ezt, aki házastársa a gyanúsítottnak, esetleg a múltban volt az. Amennyiben mégis tanúskodnak, ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a többi tanúra. A tanúknak joguk van az önvádra kötelezés tilalmához, ami azt jelenti, hogy letagadhatják azt, ha bűncselekményt követtek el. Amennyiben tanúként tesznek önvádat, a tanúvallomás nem használható fel a bíróság előtt.
Amennyiben a tanú hazudik vagy nem mond el mindent, amit tud, az hamis tanúzásnak minősül. A törvény ezt hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy pénzbírsággal sújtja. Amennyiben tanúvédelem alatt álló személy, bűnszervezetbe beépített nyomozó, szakértő, vagy tolmács teszi ezt olyan ügyben, amelyben a kiszabható börtönbüntetés mértéke meghaladja a 10 évet, a hamis tanúzás egytől 5 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Amennyiben a tanú vagy a hozzá közel álló emberek testi épsége, szabadsága, javai vagy szakmai tevékenysége veszélyeztetve van, az ügyész kérésre vagy hivatalból elrendelheti a tanú védelmét. A tanúvédelem ideje alatt a tanúnak biztosítják a lakhelye felügyeletét, vagy ideiglenes lakhelyet kap. Kíséretet is biztosítanak számára a hatóságok. A személyi adatait és kilétét titkosítják, tanúvallomását is álnévvel veszik fel. A hatóságok szükség esetén biztosítják a tanú távközlési eszközökkel való kihallgatását is, a felvételeken eltorzítva annak arcát és hangját. Az intézkedések a tanú fenyegetettségének a megszűnéséig tartanak.
A melanoma világnapja alkalmából ingyenes szűrési kampány indul május 19–23. között négy Kovászna megyei városban: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón. A vizsgálat célja a betegség korai felismerése.
A gyerekek kívánsága szerint épült meg a csíkdelnei iskola udvarán a játszótér, amelyet az anyaországi támogatásnak köszönhetően két teqball asztallal, illetve két pingpongasztallal bővítettek. A játszóteret pénteken vette birtokába a gyereksereg.
Több mint 40 Hargita megyei katonai tűzoltó dolgozik a Korond patak utóbbi napok esőzései nyomán megnőtt vízszintjének a csökkentésén és a parajdi sóbánya tárnáiba beszivárgott víz kiszivattyúzásán.
Két férfit vett őrizetbe a rendőrség csütörtökön egy május elsejei, Sepsiszentgyörgyön történt rablás ügyében. Az egyik gyanúsítottat, egy 23 éves fiatalembert a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték pénteken.
Megjelent pénteken a Hivatalos Közlönyben az elnökválasztás első fordulójának eredményét érvényesítő alkotmánybírósági határozat, és ezzel kezdetét vette a második forduló kampánya. A választási kampány május 17-én, szombaton 7 órakor ér véget.
Elkészült az új sportcsarnok Szentegyházán, amelyet Ambrus Pál helyi születésű birkózóbajnokról neveztek el az épület pénteki avatóünnepségén. A felszólalók a sport és az összefogás fontosságát hangsúlyozták.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Pénteken a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,57 banival (0,11 százalékkal) 5,1165 lejre csökkent a csütörtöki 5,1222 lejről.
Létfontosságúnak tartják a romániai magyar történelmi egyházak, hogy híveik „hiánytalanul” részt vegyenek az elnökválasztás második fordulóján, és arra a jelöltre szavazzanak, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
szóljon hozzá!