Hirdetés
Hirdetés

Egy 24 fős osztályból átlagban csak 10 tanulónak sikerül az érettségije

Sokan kezdik, kevesen fejezik be. Nem elhanyagolható lemorzsolódás van a diákok körében •  Fotó: Kristó Róbert

Sokan kezdik, kevesen fejezik be. Nem elhanyagolható lemorzsolódás van a diákok körében

Fotó: Kristó Róbert

A tizenhárom évvel ezelőtt első osztályba beíratott 3657 tanulóból mindössze 1098 tette le sikeresen az érettségi vizsgát Hargita megyében a legutóbbi érettségin – derül ki a 2017–2018-as tanévben végzettek beiskolázási adatait vizsgálva. Országos viszonylatban sem sokkal jobb a helyzet e téren.

Molnár Rajmond

2019. június 16., 18:272019. június 16., 18:27

3657 tanuló kezdte meg tanulmányait az első osztályban a 2006–2007-es tanévben Hargita megyében, közülük viszont csak 1098-an jutottak el a sikeres érettségi vizsgáig tizenkét évvel később, a 2017–2018-as tanévben. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy

az említett évfolyamnak mindössze 30 százaléka vette sikeresen az érettségi vizsgát.

Az érettségire 2045-en iratkoztak fel az említett tanulók közül, tehát első osztálytól tizenkettedikig, vagyis az érettségi vizsgáig több mint 1500 tanuló morzsolódott le. Nincs ez másképp a 2005–2006-os tanévben első osztályba beíratottak esetében sem:

3765 tanuló közül csak 1350-en érettségiztek le 12 évvel később, ami 35 százalékos arányt jelent

– tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikáját összehasonlítva a lapunk által is közölt évenkénti érettségi eredményekkel.

A 2005-2006-ban első osztályba íratottak közül 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

A 2005-2006-ban első osztályba íratottak közül 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet

Fotó: Kristó Róbert

Országos adatok

Országos viszonylatban vizsgálva sem kecsegtető a helyzet. Az Edupedu.ro oktatási szakportál nemrég közzétett elemzése ugyanebben az időszakban vizsgálta az első osztálytól a sikeres érettségi vizsgáig eljutók számát. Az Országos Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva rámutattak, hogy 234 600 gyermek született 1999-ben, akik közül 226 324 gyermeket írattak be első osztályba a 2005–2006-os tanévben. Közülük már csak 202 ezren jutottak el a negyedik osztályig, tizedik osztályban pedig már csak 169 ezer tanulóról beszélhetünk. 111 ezren vettek részt az érettségi vizsgákon a 2016–2017-es tanévben, de csak 86 ezer diák ért el átmenő átlagot. Ez azt jelenti, hogy az említett évfolyamból mindössze 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet. Vagyis

átlagban véve egy 24 fős osztályból csak 10 tanulónak sikerült az érettségije.

Az oktatási szakportál következtetései szerint az elmúlt évtizedben közoktatási rendszerünkben nem volt egy előremutató elképzelés arról, hogy miként lehet az iskolapadban tartani a tanulók nagy részét és ösztönözni az érettségi diploma megszerzésére.

Hirdetés

Iskolaelhagyás mint jelenség

Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk, a fontosabb következtetések pedig az alábbiak ezzel kapcsolatban: az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti.

A legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén történik, de fiatalabb tanulókkal is kell számolni. Például vannak olyan gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából.

Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az iskolaelhagyás ugyanakkor országos szinten is hatalmas méreteket ölt a statisztikai adatok szerint, ez is bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét, ami az oktatáshoz mint alapvető joghoz való hozzáférést jelenti.

Tizenkét évnyi lemorzsolódás. Kevesen fejezik be az iskolát érettségi oklevéllel a kezükben •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Tizenkét évnyi lemorzsolódás. Kevesen fejezik be az iskolát érettségi oklevéllel a kezükben

Fotó: Pál Árpád

Valós és elfogadható arány

A 30-40 százalékos arány egy évfolyamból, amely megszerzi az érettségi oklevelet, „valós és elfogadható” térségünkben, noha ennél sokkal jobbra kell törekedni

– mondta érdeklődésünkre Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Hozzátette, tőlünk nyugatabbra ez az arány jóval magasabb. Ennek egyik oka, hogy azokban az oktatási rendszerekben jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az alaposan elvégzett pályaorientációs tanácsadásra, melynek révén a gyerek már fiatalon tudja, mi szeretne lenni, ehhez pedig sok esetben szükséges az érettségi oklevél. Nem mellesleg azokban

a közoktatási rendszerekben évről évre jól kidolgozott stratégiákkal növelik a sikeresen érettségizők és felsőfokú végzettséget megszerzők számát.

A főtanfelügyelő még megemlítette: Romániában csak tizedik osztályig kötelező a közoktatás, ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen jutnak el az érettségiig.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 12., csütörtök

Féléves átmeneti időszak következhet a hulladékszállításban

Féléves felkészülési időszakot vezetnének be az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszerben. Ebben az átmeneti időszakban egységes díjszabás lenne érvényben: vidéken személyenként havi 21 lej, városi környezetben pedig 26 lej.

Féléves átmeneti időszak következhet a hulladékszállításban
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Nyolc év szünet után indít újra belföldi járatokat Romániában a Wizz Air

Decemberben újraindítja belföldi járatait Romániában a Wizz Air – írja az economedia.ro beszámolója nyomán az MTI.

Nyolc év szünet után indít újra belföldi járatokat Romániában a Wizz Air
2026. november 12., csütörtök

Tíz diákot vittek kórházba tömeges megbetegedés gyanújával egy Székelyfölddel szomszédos megyében

Huszonkét diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván, miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.

Tíz diákot vittek kórházba tömeges megbetegedés gyanújával egy Székelyfölddel szomszédos megyében
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Meglepő helyen Románia az éves átlagfizetést illetően EU-s viszonylatban

A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?

Meglepő helyen Románia az éves átlagfizetést illetően EU-s viszonylatban
2026. november 12., csütörtök

Egyik napról a másikra esik vissza nagyon a hőmérséklet, a magasban akár tízcentis új hóréteg is lehet

Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.

Egyik napról a másikra esik vissza nagyon a hőmérséklet, a magasban akár tízcentis új hóréteg is lehet
2026. november 12., csütörtök

Tíz banikkal esik vissza már többedjére a benzin ára

Folyamatosan csökken az elmúlt napokban a standard benzin ára, csütörtök délelőttre már mondhatni, távol áll a literenkénti tíz lejtől. November eddig október ellenkezőjét mutatja.

Tíz banikkal esik vissza már többedjére a benzin ára
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Idén is megszervezik az utazást az austerlitzi hadijátékra

Különleges történelmi kirándulásra utazhatnak a történelem és a székely katonaság múltja iránt érdeklődők: november 26. és 30. között az austerlitzi csata 221. évfordulóján szervezett nemzetközi megemlékezésen vehetnek részt.

Idén is megszervezik az utazást az austerlitzi hadijátékra
2026. november 12., csütörtök

Gondozás helyett arra kellene törekedni, hogy minél hosszabb ideig önellátók legyenek az idősek

Románia népességének elöregedése egyre nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, valamint a szociális ellátásra – figyelmeztetett szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS) alelnöke, Silviu Vîrva.

Gondozás helyett arra kellene törekedni, hogy minél hosszabb ideig önellátók legyenek az idősek
2026. november 12., csütörtök

Eljön a jó világ? Jövőre nem nőnének az adók, sőt csökkennének a munkát terhelő illetékek

Jövőre nem nőnek az adók, a nyugdíjakat a törvényeknek megfelelően indexálni kell, és a munka adóterhének mérséklésére is szükség van – jelentette ki szerda este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu.

Eljön a jó világ? Jövőre nem nőnének az adók, sőt csökkennének a munkát terhelő illetékek
Hirdetés