
Sokan kezdik, kevesen fejezik be. Nem elhanyagolható lemorzsolódás van a diákok körében
Fotó: Kristó Róbert
A tizenhárom évvel ezelőtt első osztályba beíratott 3657 tanulóból mindössze 1098 tette le sikeresen az érettségi vizsgát Hargita megyében a legutóbbi érettségin – derül ki a 2017–2018-as tanévben végzettek beiskolázási adatait vizsgálva. Országos viszonylatban sem sokkal jobb a helyzet e téren.
2019. június 16., 18:272019. június 16., 18:27
3657 tanuló kezdte meg tanulmányait az első osztályban a 2006–2007-es tanévben Hargita megyében, közülük viszont csak 1098-an jutottak el a sikeres érettségi vizsgáig tizenkét évvel később, a 2017–2018-as tanévben. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy
Az érettségire 2045-en iratkoztak fel az említett tanulók közül, tehát első osztálytól tizenkettedikig, vagyis az érettségi vizsgáig több mint 1500 tanuló morzsolódott le. Nincs ez másképp a 2005–2006-os tanévben első osztályba beíratottak esetében sem:
– tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikáját összehasonlítva a lapunk által is közölt évenkénti érettségi eredményekkel.
A 2005-2006-ban első osztályba íratottak közül 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet
Fotó: Kristó Róbert
Országos adatok
Országos viszonylatban vizsgálva sem kecsegtető a helyzet. Az Edupedu.ro oktatási szakportál nemrég közzétett elemzése ugyanebben az időszakban vizsgálta az első osztálytól a sikeres érettségi vizsgáig eljutók számát. Az Országos Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva rámutattak, hogy 234 600 gyermek született 1999-ben, akik közül 226 324 gyermeket írattak be első osztályba a 2005–2006-os tanévben. Közülük már csak 202 ezren jutottak el a negyedik osztályig, tizedik osztályban pedig már csak 169 ezer tanulóról beszélhetünk. 111 ezren vettek részt az érettségi vizsgákon a 2016–2017-es tanévben, de csak 86 ezer diák ért el átmenő átlagot. Ez azt jelenti, hogy az említett évfolyamból mindössze 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet. Vagyis
Az oktatási szakportál következtetései szerint az elmúlt évtizedben közoktatási rendszerünkben nem volt egy előremutató elképzelés arról, hogy miként lehet az iskolapadban tartani a tanulók nagy részét és ösztönözni az érettségi diploma megszerzésére.
Iskolaelhagyás mint jelenség
Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk, a fontosabb következtetések pedig az alábbiak ezzel kapcsolatban: az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti.
Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az iskolaelhagyás ugyanakkor országos szinten is hatalmas méreteket ölt a statisztikai adatok szerint, ez is bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét, ami az oktatáshoz mint alapvető joghoz való hozzáférést jelenti.
Tizenkét évnyi lemorzsolódás. Kevesen fejezik be az iskolát érettségi oklevéllel a kezükben
Fotó: Pál Árpád
Valós és elfogadható arány
– mondta érdeklődésünkre Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Hozzátette, tőlünk nyugatabbra ez az arány jóval magasabb. Ennek egyik oka, hogy azokban az oktatási rendszerekben jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az alaposan elvégzett pályaorientációs tanácsadásra, melynek révén a gyerek már fiatalon tudja, mi szeretne lenni, ehhez pedig sok esetben szükséges az érettségi oklevél. Nem mellesleg azokban
A főtanfelügyelő még megemlítette: Romániában csak tizedik osztályig kötelező a közoktatás, ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen jutnak el az érettségiig.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás