Egy 24 fős osztályból átlagban csak 10 tanulónak sikerül az érettségije

3657 tanuló kezdte meg tanulmányait az első osztályban a 2006–2007-es tanévben Hargita megyében, közülük viszont csak 1098-an jutottak el a sikeres érettségi vizsgáig tizenkét évvel később, a 2017–2018-as tanévben. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy

az említett évfolyamnak mindössze 30 százaléka vette sikeresen az érettségi vizsgát.

Az érettségire 2045-en iratkoztak fel az említett tanulók közül, tehát első osztálytól tizenkettedikig, vagyis az érettségi vizsgáig több mint 1500 tanuló morzsolódott le. Nincs ez másképp a 2005–2006-os tanévben első osztályba beíratottak esetében sem:

3765 tanuló közül csak 1350-en érettségiztek le 12 évvel később, ami 35 százalékos arányt jelent

– tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikáját összehasonlítva a lapunk által is közölt évenkénti érettségi eredményekkel.

Országos adatok

Országos viszonylatban vizsgálva sem kecsegtető a helyzet. Az Edupedu.ro oktatási szakportál nemrég közzétett elemzése ugyanebben az időszakban vizsgálta az első osztálytól a sikeres érettségi vizsgáig eljutók számát. Az Országos Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva rámutattak, hogy 234 600 gyermek született 1999-ben, akik közül 226 324 gyermeket írattak be első osztályba a 2005–2006-os tanévben. Közülük már csak 202 ezren jutottak el a negyedik osztályig, tizedik osztályban pedig már csak 169 ezer tanulóról beszélhetünk. 111 ezren vettek részt az érettségi vizsgákon a 2016–2017-es tanévben, de csak 86 ezer diák ért el átmenő átlagot. Ez azt jelenti, hogy az említett évfolyamból mindössze 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet. Vagyis

átlagban véve egy 24 fős osztályból csak 10 tanulónak sikerült az érettségije.

Az oktatási szakportál következtetései szerint az elmúlt évtizedben közoktatási rendszerünkben nem volt egy előremutató elképzelés arról, hogy miként lehet az iskolapadban tartani a tanulók nagy részét és ösztönözni az érettségi diploma megszerzésére.

Iskolaelhagyás mint jelenség

Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk, a fontosabb következtetések pedig az alábbiak ezzel kapcsolatban: az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti.

A legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén történik, de fiatalabb tanulókkal is kell számolni. Például vannak olyan gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából.

Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az iskolaelhagyás ugyanakkor országos szinten is hatalmas méreteket ölt a statisztikai adatok szerint, ez is bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét, ami az oktatáshoz mint alapvető joghoz való hozzáférést jelenti.

Valós és elfogadható arány

A 30-40 százalékos arány egy évfolyamból, amely megszerzi az érettségi oklevelet, „valós és elfogadható” térségünkben, noha ennél sokkal jobbra kell törekedni

– mondta érdeklődésünkre Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Hozzátette, tőlünk nyugatabbra ez az arány jóval magasabb. Ennek egyik oka, hogy azokban az oktatási rendszerekben jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az alaposan elvégzett pályaorientációs tanácsadásra, melynek révén a gyerek már fiatalon tudja, mi szeretne lenni, ehhez pedig sok esetben szükséges az érettségi oklevél. Nem mellesleg azokban

a közoktatási rendszerekben évről évre jól kidolgozott stratégiákkal növelik a sikeresen érettségizők és felsőfokú végzettséget megszerzők számát.

A főtanfelügyelő még megemlítette: Romániában csak tizedik osztályig kötelező a közoktatás, ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen jutnak el az érettségiig.