Egy 24 fős osztályból átlagban csak 10 tanulónak sikerül az érettségije

Sokan kezdik, kevesen fejezik be. Nem elhanyagolható lemorzsolódás van a diákok körében •  Fotó: Kristó Róbert

Sokan kezdik, kevesen fejezik be. Nem elhanyagolható lemorzsolódás van a diákok körében

Fotó: Kristó Róbert

A tizenhárom évvel ezelőtt első osztályba beíratott 3657 tanulóból mindössze 1098 tette le sikeresen az érettségi vizsgát Hargita megyében a legutóbbi érettségin – derül ki a 2017–2018-as tanévben végzettek beiskolázási adatait vizsgálva. Országos viszonylatban sem sokkal jobb a helyzet e téren.

Molnár Rajmond

2019. június 16., 18:272019. június 16., 18:27

3657 tanuló kezdte meg tanulmányait az első osztályban a 2006–2007-es tanévben Hargita megyében, közülük viszont csak 1098-an jutottak el a sikeres érettségi vizsgáig tizenkét évvel később, a 2017–2018-as tanévben. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy

az említett évfolyamnak mindössze 30 százaléka vette sikeresen az érettségi vizsgát.

Az érettségire 2045-en iratkoztak fel az említett tanulók közül, tehát első osztálytól tizenkettedikig, vagyis az érettségi vizsgáig több mint 1500 tanuló morzsolódott le. Nincs ez másképp a 2005–2006-os tanévben első osztályba beíratottak esetében sem:

3765 tanuló közül csak 1350-en érettségiztek le 12 évvel később, ami 35 százalékos arányt jelent

– tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikáját összehasonlítva a lapunk által is közölt évenkénti érettségi eredményekkel.

A 2005-2006-ban első osztályba íratottak közül 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

A 2005-2006-ban első osztályba íratottak közül 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet

Fotó: Kristó Róbert

Országos adatok

Országos viszonylatban vizsgálva sem kecsegtető a helyzet. Az Edupedu.ro oktatási szakportál nemrég közzétett elemzése ugyanebben az időszakban vizsgálta az első osztálytól a sikeres érettségi vizsgáig eljutók számát. Az Országos Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva rámutattak, hogy 234 600 gyermek született 1999-ben, akik közül 226 324 gyermeket írattak be első osztályba a 2005–2006-os tanévben. Közülük már csak 202 ezren jutottak el a negyedik osztályig, tizedik osztályban pedig már csak 169 ezer tanulóról beszélhetünk. 111 ezren vettek részt az érettségi vizsgákon a 2016–2017-es tanévben, de csak 86 ezer diák ért el átmenő átlagot. Ez azt jelenti, hogy az említett évfolyamból mindössze 42 százalék szerezte meg az érettségi oklevelet. Vagyis

átlagban véve egy 24 fős osztályból csak 10 tanulónak sikerült az érettségije.

Az oktatási szakportál következtetései szerint az elmúlt évtizedben közoktatási rendszerünkben nem volt egy előremutató elképzelés arról, hogy miként lehet az iskolapadban tartani a tanulók nagy részét és ösztönözni az érettségi diploma megszerzésére.

Iskolaelhagyás mint jelenség

Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk, a fontosabb következtetések pedig az alábbiak ezzel kapcsolatban: az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti.

A legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén történik, de fiatalabb tanulókkal is kell számolni. Például vannak olyan gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából.

Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az iskolaelhagyás ugyanakkor országos szinten is hatalmas méreteket ölt a statisztikai adatok szerint, ez is bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét, ami az oktatáshoz mint alapvető joghoz való hozzáférést jelenti.

Tizenkét évnyi lemorzsolódás. Kevesen fejezik be az iskolát érettségi oklevéllel a kezükben •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Tizenkét évnyi lemorzsolódás. Kevesen fejezik be az iskolát érettségi oklevéllel a kezükben

Fotó: Pál Árpád

Valós és elfogadható arány

A 30-40 százalékos arány egy évfolyamból, amely megszerzi az érettségi oklevelet, „valós és elfogadható” térségünkben, noha ennél sokkal jobbra kell törekedni

– mondta érdeklődésünkre Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Hozzátette, tőlünk nyugatabbra ez az arány jóval magasabb. Ennek egyik oka, hogy azokban az oktatási rendszerekben jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az alaposan elvégzett pályaorientációs tanácsadásra, melynek révén a gyerek már fiatalon tudja, mi szeretne lenni, ehhez pedig sok esetben szükséges az érettségi oklevél. Nem mellesleg azokban

a közoktatási rendszerekben évről évre jól kidolgozott stratégiákkal növelik a sikeresen érettségizők és felsőfokú végzettséget megszerzők számát.

A főtanfelügyelő még megemlítette: Romániában csak tizedik osztályig kötelező a közoktatás, ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen jutnak el az érettségiig.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat