Fotó: Kristo Robert
A célja elsősorban az volt, hogy hitünk igazságait egyre jobban megismerjük – fogalmazott Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke a vasárnap záruló hit évéről. Krisztus király vasárnapján Ferenc pápa hivatalosan lezárja az említett évet.
2013. november 19., 16:312013. november 19., 16:31
2013. november 19., 16:402013. november 19., 16:40
November 24-én, Krisztus király vasárnapján Ferenc pápa hivatalosan lezárja a hit évét, amelyet elődje, XVI. Benedek pápa nyitott meg 2012. október 11-én – tájékoztat a Magyar Kurír katolikus hírportál. Mint a szerkesztők hangsúlyozzák, a Szentatyát az a szándék vezérelte, amikor a II. Vatikáni Zsinat kezdetének ötvenedik és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának huszadik évfordulója alkalmából tematikus évet hirdetett meg, hogy hívők és nem hívők egyaránt ne csak szociális, kulturális vagy politikai szempontból tekintsenek a keresztény hitre, hanem valódi mélységében: Jézus Krisztus tanítását lássák meg benne.
Tamás József: számos kihívással kell szembesülnünk
„A hit évének a célja az volt elsősorban, hogy hitünk igazságait egyre jobban megismerjük, és ezt a megismert hitet életünkben minél jobban elmélyítsük\" – fogalmazott érdeklődésünkre Tamás József. A segédpüspök kiemelte, kiszabadulva az elmúlt rendszer bűvköréből, beleestünk egy olyan világba, amely hitélet szempontjából számos kihívással szembesít bennünket. „Ezért szerette volna az egyház, hogy megerősödjünk hitünkben, hiszen ezáltal meg is maradhatunk abban. Úgy érzem, hogy azokon a rendezvényeken keresztül, melyeket az egyházmegyében, ezen belül a csíki plébániákon is kínáltunk, sikerült sokakat megmozgatni és lelkileg megerősíteni\" – mondta az egyházi méltóság.
A segédpüspök kiemelte, a gyulafehérvári egyházmegyében az adventi időszakkal együtt a plébánia éve is elkezdődik. „Ennek tulajdonképpen nem lenne más szerepe, mint a hit évének a továbbvitele. Arra szeretnénk rávezetni a híveket, hogy minél jobban kapcsolódjanak be a plébániai tevékenységbe, vagyis gyakorlatban is éljék meg a krisztusi hitet\" – jelentette ki az egyházi elöljáró.
Legyenek élő közösségek a plébániák
A gyulafehérvári egyházmegyei pasztorális terv keretében az advent első vasárnapján kezdődő új liturgikus év a plébániát célozza meg. De nem mint egy épületet, ahol a pap és esetleg a fizetett munkatársai laknak, hanem azt a közösséget, amelyhez azok tartoznak, akik ott, azon a területen élnek. A pasztorális bizottság megfogalmazása szerint egy plébánia annál inkább „közösségi\", minél többen tevékenykednek benne. Örömmel kell fogadni a legkisebb szolgálatot is, hiszen aki tesz valamit a plébániáért, valamiképpen érdekeltté is válik annak élete alakulásában. Kiemelik, a plébánia nem egy struktúra, egy épület vagy intézmény. Sokkal inkább a hívek közössége, a szeretet kultúrájának látható és tényleges jele, megnyilvánulása. A plébánia mindenki otthona, és mások szolgálatának, a pasztorációnak és a szeretetnek a helye, emiatt folytonos megújulásra szorul. Ezt a megújulást hivatott szolgálni az említett tematikával meghirdetett pasztorális év.
A plébánia évének jelentőségéről ír Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az erről szóló munkafüzet bevezetőjében. Mint fogalmaz, vallásos életünk nagy része a plébániához kapcsolódik. Ennek kellene építő tagjai legyünk, szem előtt tartva, hogy amilyen a plébánián élő személyek lelki élete, olyan lesz a plébánia élete is. Az érsek arra biztatja a lelkipásztorokat és a világi hívőket, hogy ezen év folyamán igyekezzenek elmélyíteni az ismereteiket a plébániáról, és törekedjenek még élőbb, aktívabb tagokként élni a plébánián.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!