
Fotó: Kristó Róbert
Nemcsak néhány tízszázalékos emelésre van szükség, hanem többszörösére kellene növelni a béreket ahhoz, hogy versenyképessé váljanak a külföldi ajánlatok mellett a hazai állások, és itthon maradjanak az orvosok – vélik a helyi szakemberek.
2013. március 09., 18:512013. március 09., 18:51
2013. március 10., 12:412013. március 10., 12:41
Az orvosi kamara nemrég nyílt levélben fejtette ki Victor Ponta kormányfőnek – az egészségügy több más problémájának felsorakoztatása mellett –, hogy az orvosokat ki kellene emelni a közalkalmazotti szférából. Amint a szakma képviselői korábban máshol is kifejtették, az orvosok elvándorlásának megakadályozása érdekében az egészségügyi intézmények vezetői a jelenleginél nagyobb mozgástérrel kellene rendelkezzenek a fizetések, illetve plusz javadalmazások nyújtása terén. Amint nyílt levelében az orvosi kamara vezetősége rámutatott, 2007-től több mint 14 ezer orvos hagyta itt romániai munkahelyét, és vállalt külföldön munkát. A szakmai szervezet sürgős intézkedést igényelt a kormányfőtől az orvosok itthon tartása és az egészségügy problémáinak a megoldása érdekében.
Pázmán Enikő háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke érdeklődésünkre válaszolva kétkedésének adott hangot, hogy a probléma ezen újabb felvetése segíteni fog a megoldásban. „Sokszor beszélünk a gondokról, de változás mégsincs. Az új egészségügyi törvény ügye is mióta húzódik!” – mutatott rá a Hargita megyei szakmai szervezet vezetője. Úgy véli, ha a kórházak vezetőinek lehetőségük lenne plusz javadalmazást adni, talán segíthetne az orvosok itthon tartásában. A rezidens orvosok fizetése ugyanakkor legalább a háromszorosa kellene legyen a romániai átlagbérnek ahhoz, hogy legyen esély a fiatalok elvándorlásának megakadályozására – mondta Pázmán Enikő. Kifejtette, jelenleg Romániában mintegy kétszáz eurós bérből kellene az egyetemi központokban megéljenek és bért fizessenek a rezidensek, akik külföldön ennek a többszörösét kapnák. A kamara elnöke biztos abban, hogy a fiatal orvosok méltányos bérezés esetén itthon maradnának.
Az orvosoknak a közalkalmazotti területről való kiemelése kapcsán kérdésünkre válaszolva Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, az orvosok jelenleg sem közalkalmazottak, de a közalkalmazottak közé vannak besorolva, és bérezésük a költségvetési lehetőségektől függ. Hozzátette, bár a kórházakat a biztosítottak pénzét kezelő egészségbiztosító pénztárak az elvégzett munka függvényében, szerződés alapján fizetik, az orvosok fizetése központilag megszabott határok közé van szorítva. „Nemrég jelentkezett egy jelenleg Írországban dolgozó orvos, aki szeretne hazajönni. Megkérdezte, mennyi fizetésre számíthatna itthon, de kiderült, hogy az ottani fizetésének az egytizedét sem tenné ki az, amit itthon kaphatna. És egy hiányszakmában dolgozó orvosról van szó” – mesélte el a menedzser. Hozzátette, az alacsony bérek miatt előfordul, hogy a törvényesség határán mozgó eszközökhöz kell nyúljanak ahhoz, hogy ösztönző bért tudjanak biztosítani.
Demeter Ferenc úgy véli, az sem lenne jó megoldás, ha teljesen a kórházakra bíznák az orvosi javadalmazások megállapítását, mert így egyrészt nagyon nagy nyomás nehezedne a kórházak vezetőire, másrészt pedig nehéz lenne egy korrekt és kiegyensúlyozott bérezési rendszert felállítani. Véleménye szerint az lenne a jó, ha tágabb keretet szabnának meg a fizetésekre, és emellett plusz javadalmazást lehetne adni azokban a szakmákban, amelyek terén nagyon nagy az orvoshiány. „A tágabb keret viszont nem néhány százalékot jelent, mert azzal egyáltalán nem vesszük fel a versenyt az orvosok által külföldön kapott fizetésekkel” – figyelmeztetett Demeter Ferenc. A csíkszeredai kórház menedzsere szerint többszörösére kellene emelni a béreket ahhoz, hogy olyan fizetést tudjanak kínálni az orvosoknak, amelyek versenyképesek a külföldön alkalmazottakkal.
A megszokottól eltérően még el sem kezdődött a Csíkszeredában megszokott általános tavaszi nagytakarítás, amelynek megszervezését akadályozza, hogy nincs költségvetés. A hónap második felében viszont lesz erre lehetőség.
Ismét benőtte a nád az egykori csíkszeredai Suta-tavat, miközben 19 évvel a lecsapolása után továbbra sem kezdődtek újra a rehabilitációs munkálatok. A közbeszerzési eljárás ugyan újraindult, de az eredményt megóvták, így a kivitelezés ismét várat magára.
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
szóljon hozzá!