Fotó: Kristó Róbert
Eutanáziával és kötelező ivartalanítással kívánják visszaszorítani a gazdátlanul kóborló ebek számát a nemrég életbe lépett kóborkutya-törvény előírásai szerint. A csíkszeredai városvezetés a közeljövőben megbeszélést szervez az új jogszabályok kapcsán az érintett intézmények, civilszervezetek képviselőivel.
2014. január 13., 17:012014. január 13., 17:01
2014. január 13., 17:042014. január 13., 17:04
„Szeretnénk a közeljövőben összehívni mindenkit, aki érintett a témában, a megyei állategészségügy, a kutyamenhely, valamint az állatokat befogó Eco-Csík Kft. képviselőit, kutyatartókat, illetve állatvédőket is, hogy beszéljük át a kóborkutya-törvény alkalmazása kapcsán felvetődő problémákat” – mondta Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere.
Régi-új törvény
A 2001-ből származó 155-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító, 258-as törvény tavaly szeptember 23-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az alkalmazási rendeletet pedig 2013 december 23-án tették közzé. A jogszabályt többek között a kóbor kutyák elszaporodásának visszaszorítására hozták meg.
A törvény életbe lépésétől kezdve az önkormányzatoknak hatvan nap áll rendelkezésükre, hogy megoldják a kóbor ebek befogását, nyilvántartását, ivartalanítását és adott esetben a végleges elaltatását, illetve a tetem eltemetését vagy elégetését, mindezt saját költségvetésből. A polgármesteri hivataloknak továbbá kötelező szerződést kötniük egy állatorvossal, aki a törvény előírásainak megfelelően az ivartalanítást, illetve az elaltatást végezheti. Azon befogott kutyákat, amelyeket 14 napon belül nem fogadnak örökbe, elaltathatják.
A törvény betartását a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság felügyeli. Püsök Lászlótól, az intézmény szóvivőjétől megtudtuk, a kóborkutya-törvény kapcsán többek között a menhelyek állatjóléti feltételeit is ellenőrzik.
A menhelyen nem altatnak el egy kóbor ebet sem
A csíktaplocai menhelyen jelenleg 350-360 kutyát tartanak, a szám azért változó, mert rendszeresen ide szállítják a városból befogott gazdátlan állatokat, illetve mert örökbe is fogadnak közülük néhányat. Decemberben például 81 kutya talált gazdára, ezeket főként németországiak fogadták örökbe. Orendi Éva, a menhely működtetője hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy a törvény lehetővé teszi a végleges altatást, nem fognak élni vele.
„Eddig egy kutyát sem altattunk el, és ezután sem fogunk!” – fogalmazott. A törvény előírja nemcsak a kóbor kutyák, hanem a gazdás, de nem törzskönyvezett, illetve nem fajtiszta kutyák kötelező ivartalanítását is legkésőbb év végéig. Ezzel kapcsolatban Orendi kifejtette, ezt a szabályt már jóval korábban meg kellett volna hozzák. A csíktaplocai menhelyen tartott összes ebet ivartalanították, emellett évente két-három alkalommal állattartók számára is szerveznek ivartalanítási akciót németországi önkéntes állatorvosok közreműködésével.
Télen kevesebb a csatangoló kutya
Csíkszereda utcáin a téli hónapokban kevesebb kóbor kutya csatangol, az Eco-Csík Kft. három megbízott munkatársa decemberben 23, januárban eddig tíz gazdátlan ebet fogott be és szállított a csíktaplocai menhelyre. „Tapasztalataink szerint ősszel és tavasszal több a kóbor kutya a városban. Munkatársaink hetente legkevesebb háromszor mennek kutyákat befogni. Kérjük a lakosságot, hogy ne etessék a kóbor kutyákat, és ne akadályozzák a sintérek munkáját” – mondta Voloncs Csaba, az Eco-Csík Kft. szóvivője.
Kevesebb volt a kutyaharapás
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban kutyaharapásos esetet is kevesebbet regisztráltak az elmúlt hónapokban, mint nyáron. Májusban például közel ötvenszer fordultak kutyaharapással sürgősségi ellátásért. Demeter Ferenc, a kórház igazgatója megkeresésünkre elmondta, decemberben 12, januárban pedig öt személyt kezeltek kutyaharapással, decemberben két olyan személyt is elláttak, akit macska harapott meg. Azt nem tudni, hogy a harapások kóbor állatoktól származtak-e, mert nem vezetnek erről nyilvántartást. Amint az igazgatótól megtudtuk, ha nem volt beoltva a kutya, akkor nemcsak tetanuszt, hanem veszettség elleni védőoltást is beadnak a páciensnek.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Jótékonysági pünkösdi előadást mutatnak be június 7-én a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Búcsújárás című kortárs drámát, a Csíki Játékszín színészei és a Role zenekar közreműködésével. A bevételt egy beteg kisfiú javára ajánlják fel.
Nemcsak Csíkszereda, hanem az egész térség turisztikai, gazdasági életére nagy hatással lesz a Zsögödbe megálmodott élménypark – mondta Korodi Attila polgármester a Dracula park megvalósításának hivatalos bejelentésén.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
Három autó érintett a balesetben, amely vasárnap kora délután történt az E 578-as európai úton, Csíkkozmás közelében – tájékoztatott a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic.
Még várni kell arra, hogy Csíkszereda városbejáratait új, a városlakók tetszését elnyerő arculati elemek díszítsék. Az ötletpályázat két éve volt, idén készülhet a kivitelezéshez szükséges megvalósíthatósági tanulmány.
Oláh Katalin és tanítványainak rajzkiállítását nyitják meg június 1-én, vasárnap 16 órától a csíkszentdomokosi polgármesteri hivatal dísztermében. A képanyag az elmúlt év munkáiból állt össze.
A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztettek, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvény Vigyázó-kő és Egyes-kő közötti szakaszát.
Nagyot álmodtak Csíkkarcfalva községben: a Csíknagyboldogasszony Zarándokházat szeretnék felújíttatni adományokból. A célért jótékonysági koncertet is szerveznek június 8-án, vasárnap, amelyen az Ismerős Arcok lép fel a jenőfalvi Tercsi színpadán.
Ismét elhalasztotta az ítélethirdetést a Maros Megyei Törvényszék abban a büntetőperben, amely 2013-ban indult Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke (akkori elnöke) és tizenkét másik személy ellen. Június 10. a következő időpont.
szóljon hozzá!