Noha a fiatalok, azaz a 15 évnél fiatalabbak száma 115,7 ezer fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk kissé nőtt, a 65 éven felülieké viszont még nagyobb mértékben emelkedett, majdnem fél millióval nagyobb, mint tíz évvel korábban, ez 3,5 százalékos emelkedést jelent.

Székelyföld lélekszáma egy nagyobb városnyival csökkent

A három székelyföldi megye népessége alig haladja meg az egymilliót, a friss adatok szerint egy Sepsiszentgyörgy méretű város népességénél is nagyobb számban csökkent Hargita, Maros és Kovászna megye lélekszáma:

Abszolút számokban Maros megye népessége szenvedte el a legnagyobb, 32 653 lélekszámnyi csökkenést:

Arányait tekintve viszont a jóval kisebb népességű Hargita megye lélekszáma csökkent a leginkább: 6,1 százalékkal (szám szerint 18 917-tel) kisebb lakosságszámot mértek a 2021-es népszámláláson, mint 2011-ben.

Kovászna megyében 4,9 százalékos a csökkenés, ez 10 135-tel kisebb lélekszámot jelent, mint amennyit 2011-ben mértek. A megye lakosságszáma épphogy túllépi a 200 ezret (200 042), a tíz évvel korábbi 210 177-hez képest.

Az ország 42 megyéjéből (beleértve Bukarestet is) 39-ben csökkent a népesség. Kivételt képez ez alól Ilfov megye, amely 153,9 ezerrel gyarapodott, továbbá Beszterce-Naszód és Suceava megye is, amelyeknek a lélekszáma 9,8, illetve 7,7 ezerrel nőtt. Arányait tekintve a legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény megyében regisztrálták (–16,6 százalék, azaz 49 ezer fővel kevesebb) és Teleorman megyében (-14,9 százalék, azaz 56,6 ezer fővel kevesebb).

Etnikai és felekezeti adatok

Az etnikai hovatartozás, az anyanyelv és a vallás megjelölése nem volt kötelező a népszámláláson, így az Országos Statisztikai Intézet adatai csak azokra terjednek ki, akik ezt megtették: ez országos viszonylatban 16,5 millió lakost jelent a 19 millióból.

A román nemzetiségűek aránya 89,3 százalék. Az anyanyelv esetében kissé magasabb a magyarságra vonatkozó hányad: a 16,5 millió válaszadónak a 6,3 százaléka jelölte meg anyanyelvének a magyart – ez 1 038 806 magyar anyanyelvű lakost jelent, ami nagyobb, mint a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma (1 002 151) –, a románt pedig a válaszadók 91,6 százaléka. A lélekszám nagyságát tekintve a magyarságot a roma etnikumúak (569,5 ezer, 3,4 százalék), az ukrán (45,8 ezer), a német (22,9 ezer) és a török (20,9 ezer) kisebbség követi.

A vallási hovatartozást tekintve a magyarság körében a reformátusok száma a legnagyobb – 453 621 –, a római katolikusoké 405 212, az unitáriusoké pedig 46 186.

A többségnek középfokú végzettsége van

A népszámlálás adatai szerint országszerte javultak valamelyest a lakosság végzettségére vonatkozó adatok a 2011-es cenzus óta: nőtt a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők részaránya (felsőfokú: 2011 – 12,9 százalék, 2021 – 16 százalék; középfokú: 2011 – 37,1 százalék, 2021 – 43,5 százalék), az alacsony végzettségűeké pedig csökkent (2011 – 50 százalék, 2021 – 40,5 százalék).

A magyar nemzetiségű lakosság körében kisebb az alacsony végzettségűek részaránya az országos átlagnál, viszont alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hányada is (felsőfokú: 12,9 százalék, középfokú: 50 százalék, alacsony 36,9 százalék) – derül ki a népszámlálási adatokból.

A statisztikai intézet az aktív és az inaktív lakosság részarányát is felmérte. Az adatok szerint

Az aktív lakosság száma kevéssel haladja meg a 8 milliót, de közülük is mintegy félmillió munkanélküli volt a népszámlálás idején.

A népszámlálás még nem végleges eredményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a lakosságban valamivel több a nő, mint a férfi, továbbá az, hogy a korosztály szerinti bontásban az 50–54 éves korúak részaránya a legnagyobb. A családi állapotot tekintve a lakosságnak majdnem a fele (9,1 millió) házasságban él.