
A három székelyföldi megye népessége alig haladja meg az egymilliót, 61 705-el csökkent a térség lélekszáma az elmúlt tíz évben
Fotó: Gábos Albin
Az utolsó népszámlálás óta majdnem annyival csökkent a három székelyföldi megyék népessége, mint Csíkszereda és Székelyudvarhely lakossága együttvéve. A három megye közül arányait tekintve Hargita megye lakossága fogyatkozott meg a leginkább. A 2021-es népszámlálás frissen közzétett, elsődleges adatai szerint az ország népessége több mint egymillióval csökkent.
2023. január 03., 21:002023. január 03., 21:00
2023. január 03., 21:082023. január 03., 21:08
Románia közel 1,1 millió lakost veszített el az elmúlt tíz esztendőben, a 2011-es népszámlálás óta, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INSSE) által a 2021-es cenzusról frissen közzétett első adataiból. A még nem végleges adatok szerint az ország lakossága 19 053 815-re csökkent a 2011-es népszámlálás során mért 20 121 641-ről, ugyanakkor a demográfiai elöregedés folyamata a 10 évvel ezelőttihez képest elmélyült, az idős (65 év fölötti) népesség arányának növekedésével.
Noha a fiatalok, azaz a 15 évnél fiatalabbak száma 115,7 ezer fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk kissé nőtt, a 65 éven felülieké viszont még nagyobb mértékben emelkedett, majdnem fél millióval nagyobb, mint tíz évvel korábban, ez 3,5 százalékos emelkedést jelent.
A három székelyföldi megye népessége alig haladja meg az egymilliót, a friss adatok szerint egy Sepsiszentgyörgy méretű város népességénél is nagyobb számban csökkent Hargita, Maros és Kovászna megye lélekszáma:
Abszolút számokban Maros megye népessége szenvedte el a legnagyobb, 32 653 lélekszámnyi csökkenést:
Arányait tekintve viszont a jóval kisebb népességű Hargita megye lélekszáma csökkent a leginkább: 6,1 százalékkal (szám szerint 18 917-tel) kisebb lakosságszámot mértek a 2021-es népszámláláson, mint 2011-ben.
Kovászna megyében 4,9 százalékos a csökkenés, ez 10 135-tel kisebb lélekszámot jelent, mint amennyit 2011-ben mértek. A megye lakosságszáma épphogy túllépi a 200 ezret (200 042), a tíz évvel korábbi 210 177-hez képest.
Az ország 42 megyéjéből (beleértve Bukarestet is) 39-ben csökkent a népesség. Kivételt képez ez alól Ilfov megye, amely 153,9 ezerrel gyarapodott, továbbá Beszterce-Naszód és Suceava megye is, amelyeknek a lélekszáma 9,8, illetve 7,7 ezerrel nőtt. Arányait tekintve a legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény megyében regisztrálták (–16,6 százalék, azaz 49 ezer fővel kevesebb) és Teleorman megyében (-14,9 százalék, azaz 56,6 ezer fővel kevesebb).
Az etnikai hovatartozás, az anyanyelv és a vallás megjelölése nem volt kötelező a népszámláláson, így az Országos Statisztikai Intézet adatai csak azokra terjednek ki, akik ezt megtették: ez országos viszonylatban 16,5 millió lakost jelent a 19 millióból.
A román nemzetiségűek aránya 89,3 százalék. Az anyanyelv esetében kissé magasabb a magyarságra vonatkozó hányad: a 16,5 millió válaszadónak a 6,3 százaléka jelölte meg anyanyelvének a magyart – ez 1 038 806 magyar anyanyelvű lakost jelent, ami nagyobb, mint a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma (1 002 151) –, a románt pedig a válaszadók 91,6 százaléka. A lélekszám nagyságát tekintve a magyarságot a roma etnikumúak (569,5 ezer, 3,4 százalék), az ukrán (45,8 ezer), a német (22,9 ezer) és a török (20,9 ezer) kisebbség követi.
A vallási hovatartozást tekintve a magyarság körében a reformátusok száma a legnagyobb – 453 621 –, a római katolikusoké 405 212, az unitáriusoké pedig 46 186.
A népszámlálás adatai szerint országszerte javultak valamelyest a lakosság végzettségére vonatkozó adatok a 2011-es cenzus óta: nőtt a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők részaránya (felsőfokú: 2011 – 12,9 százalék, 2021 – 16 százalék; középfokú: 2011 – 37,1 százalék, 2021 – 43,5 százalék), az alacsony végzettségűeké pedig csökkent (2011 – 50 százalék, 2021 – 40,5 százalék).
A magyar nemzetiségű lakosság körében kisebb az alacsony végzettségűek részaránya az országos átlagnál, viszont alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hányada is (felsőfokú: 12,9 százalék, középfokú: 50 százalék, alacsony 36,9 százalék) – derül ki a népszámlálási adatokból.
A statisztikai intézet az aktív és az inaktív lakosság részarányát is felmérte. Az adatok szerint
Az aktív lakosság száma kevéssel haladja meg a 8 milliót, de közülük is mintegy félmillió munkanélküli volt a népszámlálás idején.
A népszámlálás még nem végleges eredményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a lakosságban valamivel több a nő, mint a férfi, továbbá az, hogy a korosztály szerinti bontásban az 50–54 éves korúak részaránya a legnagyobb. A családi állapotot tekintve a lakosságnak majdnem a fele (9,1 millió) házasságban él.
Maros megye területén narancssárga kódjelzésű riasztást adtak ki záporokra, zivatarokra vonatkozóan, helyenként jégesőre is számítani lehet.
Az önkéntes tűzoltók körzeti és a megyei versenyén is elsők lettek a szentegyházi önkéntes tűzoltók – adta hírül az alakulat és a városvezetés.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Meghalt egy 34 éves Szeben megyei férfi szombat reggel, vélhetően medvetámadás áldozata lett Prod falu közelében – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Egyetlen autó volt az érintettje annak a balesetnek, mely szombaton délben történt Gyergyóalfalu borzonti kijáratánál, a 13B országúton.
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Bocsos anyamedve támadt egy középkorú férfire pénteken este a Felsőboldogfalvához tartozó Ocfalván; a sérültet kórházba kellett szállítani – tudta meg a Székelyhon. Az áldozat a portájától nem messze végzett mezőgazdasági munkát, amikor az eset történt.
Kigyúlt autóhoz riasztották szombat reggel a szászrégeni tűzoltókat. Az eset során egy ember megsérült.
Nicușor Dan államfő pénteken kijelentette, szeretné, hogy a parlament megszavazza az új közalkalmazotti bértörvényt, de nem hiszi, hogy ez a hónap vége előtt megtörténik.
Bár május végére volt beharangozva, végül június 19-én nyitják meg a strandidényt a marosvásárhelyi Víkendtelepen. Az előkészületek javában zajlanak. Az előrejelzések szerint ezen a hétvégén és jövő hét elején sem lesz igazi standidő.
szóljon hozzá!