Mi marad havonta a háziorvosoknál a kiadások után?

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Noha havonta akár 15 ezer lejt vagy ennél többet is kiutal egy-egy Hargita megyei háziorvosnak a vele szerződésben álló megyei egészségbiztosítási pénztár, ennek az összegnek csak a töredékét tudja megtakarítani a háziorvos – tudtuk meg a lapunk által megkérdezett háziorvosoktól.

Molnár Rajmond

2017. február 22., 10:512017. február 22., 10:51

A háziorvosok a megyei egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződésük értelmében egyéni vállalkozásként működő orvosi rendelőként üzemelnek: havonta kapnak egy bizonyos összeget a biztosítótól, amelyet belátásuk szerint használhatnak fel. Ebből kell fenntartaniuk a rendelőjüket, kifizetniük asszisztenseiket, adózniuk, illetve orvosi műszereket és egészségügyi fogyóanyagokat is ebből kell fedezniük. A megtakarított összeg – magyarán, ami a végén megmarad – az orvos tulajdonképpeni fizetése.

A biztosítópénztártól kapott finanszírozás két részből áll: egyrészt a feliratkozott páciensek utáni járulékok (minél nagyobb pacientúrája van egy háziorvosnak, annál nagyobb ez az összeg), másrészt pedig az elvégzett egészségügyi szolgáltatások után járó munkadíj. Utóbbihoz tartoznak például a betegekkel való konzultációk vagy a krónikus betegségekben szenvedők egészségügyi állapotának követése. A finanszírozás mértéke továbbá függ attól is, hogy milyen korosztály alkotja többségében egy adott szakember pacientúráját. Például az idősebbek utáni fejpénz nagyobb, illetve több pénz jár a háziorvosnak, ha egy bizonyos nehézségi zónában – peremvidéki településen – dolgozik. Ez az összeg a Hargita megyei háziorvosok esetében átlagban 10–15 ezer lej körül mozog havonta. Az adatok egyébként nyilvánosak, megtekinthetők a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár honlapján.

Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre közölte, ezt a finanszírozást akkor kapják meg a háziorvosok, amennyiben eleget tesznek a biztosítópénztárral való szerződésben foglaltaknak. Rámutatott, emellett más jövedelemforrásaik is lehetnek a doktoroknak, mint például az egészségbiztosítással nem rendelkező személyek ellátása. Mint mondta, a pénztár által fizetendő összeg attól is függ, hogy milyen szakmai fokozattal rendelkezik egy háziorvos.

Soós-Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke ismertette, a háziorvosoknak fizetett havi összegnek csak egy töredéke marad a doktoroknál. „A kapott finanszírozásnak szinte a fele az államnak megy különböző adók és illetékek formájában. Továbbá fenn kell tartani a rendelőt, alkalmazottakat kell fizetni, és minden, a praxishoz szükséges eszközt ebből kell beszerezni” – vázolta a szakember. Kifejtette, így havi átlagban mindössze 2000–2500 lej körüli saját jövedelmet tud biztosítani magának a legtöbb megyei háziorvos.

„Ez egy megalázó összeg. Ezért a pénzért nemcsak orvos az ember, hanem a rendelőjének a menedzsere is. Beruházásokra szinte semmi nem jut, sőt oda jutottunk, hogy lassan a minimálbér szintjét sem tudjuk tartani” – fakadt ki a Soós-Szabó Klára. Hozzátette, egy kórházban dolgozó asszisztens is hasonló összeget keres havonta, és „a két szakmának nem egyazon a felelőssége”. „Szó sincs arról, hogy egy asszisztensnő ne kapjon ekkora fizetést, de azért egy értékrendnek kellene érvényesülnie e tekintetben. Mégis miért képezné magát valaki sok éven keresztül, ekkora hozzájárulásért?” – vetette fel a kérdést a szakember.

Sztojka Tamás kászonaltízi házorvostól is érdeklődtünk. Elmondta, ő havonta átlagosan 15 ezer lejt kap a biztosítópénztártól, amelyből körülbelül 3000 lejt tud fizetésként megtakarítani. „Falun van még egy kevés, nehézségi terep után járó pótlék is, én azt is megkapom. Nem panaszkodom, számomra ez elég, de én már nyugdíjas vagyok. Viszont az a kolléga, aki beruházna különböző orvosi műszerekre is, nem tudja megtenni. A helyben toporgáshoz elég, de a fejlesztéshez már nem” – emelte ki Sztojka. Megjegyezte, ő már átadná valakinek a praxisát, viszont a térségben nincs utánpótlás.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 19., kedd

Kilőtték a Lóvészre visszajáró medvét

A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.

Kilőtték a Lóvészre visszajáró medvét
2025. augusztus 18., hétfő

Zajlanak a karbantartási munkálatok a csíkszéki iskolákban

A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.

Zajlanak a karbantartási munkálatok a csíkszéki iskolákban
2025. augusztus 18., hétfő

Készülnek az új körforgalom tervei Csíkszeredában

A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.

Készülnek az új körforgalom tervei Csíkszeredában
2025. augusztus 17., vasárnap

Vihar közeledtére figyelmeztetnek több Hargita megyei településen

Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.

Vihar közeledtére figyelmeztetnek több Hargita megyei településen
2025. augusztus 17., vasárnap

Felszentelték a gyimesbükki Szent Péter és Pál templomot

Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.

Felszentelték a gyimesbükki Szent Péter és Pál templomot
2025. augusztus 15., péntek

Újraépítették a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templomot, vasárnap szentelik fel

Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.

Újraépítették a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templomot, vasárnap szentelik fel
2025. augusztus 14., csütörtök

Csíkszeredai diákok képviselik Romániát az észak-macedon kórusfesztiválon

A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.

Csíkszeredai diákok képviselik Romániát az észak-macedon kórusfesztiválon
2025. augusztus 14., csütörtök

Soltész Miklós Csíksomlyón: fontos, hogy fel lehessen kínálni egy másik utat a fiataloknak

Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.

Soltész Miklós Csíksomlyón: fontos, hogy fel lehessen kínálni egy másik utat a fiataloknak
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem kap szociális segélyt, aki tartozik a csíkszeredai önkormányzatnak

A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.

Nem kap szociális segélyt, aki tartozik a csíkszeredai önkormányzatnak
2025. augusztus 13., szerda

Pénzhiány miatt szünetel a csíkcsicsói közösségi központ építése

Patthelyzetbe került a csíkcsicsói önkormányzat a közösségi szolgáltató központ építésével, amelynek befejezése már sokat késett, de a pénzhiány miatt sem tavaly, sem idén nem tudtak előrelépni. Most az államkincstári hitelre várnak.

Pénzhiány miatt szünetel a csíkcsicsói közösségi központ építése