Mi marad havonta a háziorvosoknál a kiadások után?

A háziorvosok a megyei egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződésük értelmében egyéni vállalkozásként működő orvosi rendelőként üzemelnek: havonta kapnak egy bizonyos összeget a biztosítótól, amelyet belátásuk szerint használhatnak fel. Ebből kell fenntartaniuk a rendelőjüket, kifizetniük asszisztenseiket, adózniuk, illetve orvosi műszereket és egészségügyi fogyóanyagokat is ebből kell fedezniük. A megtakarított összeg – magyarán, ami a végén megmarad – az orvos tulajdonképpeni fizetése.

A biztosítópénztártól kapott finanszírozás két részből áll: egyrészt a feliratkozott páciensek utáni járulékok (minél nagyobb pacientúrája van egy háziorvosnak, annál nagyobb ez az összeg), másrészt pedig az elvégzett egészségügyi szolgáltatások után járó munkadíj. Utóbbihoz tartoznak például a betegekkel való konzultációk vagy a krónikus betegségekben szenvedők egészségügyi állapotának követése. A finanszírozás mértéke továbbá függ attól is, hogy milyen korosztály alkotja többségében egy adott szakember pacientúráját. Például az idősebbek utáni fejpénz nagyobb, illetve több pénz jár a háziorvosnak, ha egy bizonyos nehézségi zónában – peremvidéki településen – dolgozik. Ez az összeg a Hargita megyei háziorvosok esetében átlagban 10–15 ezer lej körül mozog havonta. Az adatok egyébként nyilvánosak, megtekinthetők a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár honlapján.

Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre közölte, ezt a finanszírozást akkor kapják meg a háziorvosok, amennyiben eleget tesznek a biztosítópénztárral való szerződésben foglaltaknak. Rámutatott, emellett más jövedelemforrásaik is lehetnek a doktoroknak, mint például az egészségbiztosítással nem rendelkező személyek ellátása. Mint mondta, a pénztár által fizetendő összeg attól is függ, hogy milyen szakmai fokozattal rendelkezik egy háziorvos.

Soós-Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke ismertette, a háziorvosoknak fizetett havi összegnek csak egy töredéke marad a doktoroknál. „A kapott finanszírozásnak szinte a fele az államnak megy különböző adók és illetékek formájában. Továbbá fenn kell tartani a rendelőt, alkalmazottakat kell fizetni, és minden, a praxishoz szükséges eszközt ebből kell beszerezni” – vázolta a szakember. Kifejtette, így havi átlagban mindössze 2000–2500 lej körüli saját jövedelmet tud biztosítani magának a legtöbb megyei háziorvos.

„Ez egy megalázó összeg. Ezért a pénzért nemcsak orvos az ember, hanem a rendelőjének a menedzsere is. Beruházásokra szinte semmi nem jut, sőt oda jutottunk, hogy lassan a minimálbér szintjét sem tudjuk tartani” – fakadt ki a Soós-Szabó Klára. Hozzátette, egy kórházban dolgozó asszisztens is hasonló összeget keres havonta, és „a két szakmának nem egyazon a felelőssége”. „Szó sincs arról, hogy egy asszisztensnő ne kapjon ekkora fizetést, de azért egy értékrendnek kellene érvényesülnie e tekintetben. Mégis miért képezné magát valaki sok éven keresztül, ekkora hozzájárulásért?” – vetette fel a kérdést a szakember.

Sztojka Tamás kászonaltízi házorvostól is érdeklődtünk. Elmondta, ő havonta átlagosan 15 ezer lejt kap a biztosítópénztártól, amelyből körülbelül 3000 lejt tud fizetésként megtakarítani. „Falun van még egy kevés, nehézségi terep után járó pótlék is, én azt is megkapom. Nem panaszkodom, számomra ez elég, de én már nyugdíjas vagyok. Viszont az a kolléga, aki beruházna különböző orvosi műszerekre is, nem tudja megtenni. A helyben toporgáshoz elég, de a fejlesztéshez már nem” – emelte ki Sztojka. Megjegyezte, ő már átadná valakinek a praxisát, viszont a térségben nincs utánpótlás.