
Fotó: Gecse Noémi
Vidéken a legtöbben felhasználják, városon inkább kidobják a karácsonykor feldíszített fenyőfákat. Arról érdeklődtünk, hogy Csíkszéken mi lesz a kidobott fenyőfák sorsa, illetve, hogy miként szokták felhasználni a fahulladékot.
2017. január 08., 14:382017. január 08., 14:38
2017. január 08., 18:372017. január 08., 18:37
A hagyomány szerint január 6-án, vízkereszt napján kell leszedni a karácsonyfáról a díszeket, ugyanis ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Manapság ezt a népszokást is egyre kevesebben gyakorolják, sokan jóval tovább, akár január végéig is megtartják a karácsonyfát. A hiedelem szerint azonban a farsangi időszak kezdetével a meghittség helyébe vidámság lép, és a karácsonyfa leszedésével kell engedni az óévet, illetve ünnepelni az újat, hogy ne hagyjon el a szerencse. Az már más kérdés, hogy miként alakul a kidobott fák sorsa.
Van, aki tüzelőanyagként használja fel, de a legtöbben kidobják a lecsupaszított fenyőfákat. Egyesek egyszerűen kihajítják az ablakon, és rosszabb esetben ott is hagyják. Mások több emeleten át végigvonszolva – és jókora tűlevélszőnyeget maguk után hagyva – végül a legközelebbi szeméttárolóhoz viszik a fát, de ez számít a legjobb megoldásnak, hiszen onnan a hulladékgazdálkodási vállalat elszállítja azokat.
Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. csíkszeredai ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, volt rá példa, hogy a városban szanaszét dobált fákat is össze kellett gyűjteniük. „A megszokott módon kell kihelyezni a fákat a hulladéktárolók mellé, onnan mi elszállítjuk, és értékesítjük. Fontos, hogy ne dobják bele a szeméttárolókba, hanem azok mellett helyezzék el. Az elszállított fák egy brikett-készítőhöz kerülnek” – magyarázta Pál.
Vidéken az emberek többsége valamilyen módon felhasználja a karácsonyra megvásárolt vágott fenyőt. A madéfalvi Olti Zsuzsanna például a juhoknak adja, ugyanis elmondása szerint nagyon szeretik, és egészséges is. „Vízkereszt után még egy hétig megtartjuk. A mi utcánkban senkit sem láttam, hogy kidobja a fát, inkább felhasználják” – tette hozzá Zsuzsanna.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
szóljon hozzá!