Két évtizedes az újjáalakult cserkészmozgalom

1990 februárjában néhány öregcserkész és lelkes támogató – 40 év betiltás után – újraalakította az erdélyi magyar cserkészmozgalmat. Gyökerei 1911 februárjáig nyúlnak vissza, amikor Székelyudvarhelyen, Z. Sebess József tanár vezetésével megkezdte működését az első erdélyi cserkészcsapat. A cserkészek e két jeles esemény tiszteletére emlékévet hirdettek, amely 2011 februárjáig tart.

Az ünnepi eseménysorozat tulajdonképpeni első rendezvénye volt a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében megtartott találkozó. A csapatvezetők jelenlétében zajló közgyűlés elején Kónya Tibor református lelkipásztor mondott rövid áhítatot. Ennek során kiemelte, életbevágóan fontos, hogy a cserkészetben meglássuk Isten kezének a munkáját. Hiszen annak ellenére, hogy sokan próbálták megcsonkítani, nevetségessé tenni a mozgalmat, ez mégis újjáéledt. „Az a legfontosabb kérdés, tudunk-e élni azzal a lehetőséggel, amit Isten adott számunkra?” – hangzott el a lelkipásztor részéről.

Ezt követően Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke hivatalosan is megnyitotta az emlékévet. Beszédében az elmúlt húsz év örömeiről, nehézségeiről értekezett, megemlítve azt a hihetetlen nyomást, amit a román hatóság tanúsítottak a mozgalom ellen több éven keresztül. Egyúttal egy veszélyre is felhívta a jelenlevők figyelmét: az ellenállás enyhülésével a cserkészcsapatok száma is csökkenni kezdett, hiszen 136 bejegyzettből alig hatvan működik jelenleg. „Szükség van erre a munkára, hisz a jövő nemzedéke formálódik kezünk alatt” – fogalmazott az elnök.

Boros Károly felcsíki római katolikus főesperes is köszöntötte a húsz éves cserkészszövetséget. Az egyházi méltóság kiemelte, azért van szükség a cserkészetre, erre a lelkiségre, hogy az tovább adja az értékeket illetve példaképeket állítson a fiatalok számára.

A közgyűlés további részében a csapatvezetők fogadalmat újítottak, majd különböző díjak átadására is sor került. Az esti órákban cserkészbálon vettek részt a küldöttek.