Fotó: Iochom Zsolt
Nincs más út, csak az autonómia a Székelyföld számára – jelentette ki Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész Csíkszeredában, legújabb kötetét bemutató előadása során.
2014. január 18., 08:532014. január 18., 08:53
2014. január 20., 12:232014. január 20., 12:23
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat pénteki meghívottja Prés alatt a magyarság. Nemzeti elnyomás Romániában című kötetéről beszélt, amely az elmúlt évek alatt megjelent könyvsorozat ötödik része. A történelem, a nemzeti elnyomás ismerete nem csak kultúra kérdése, azért is kell ismerni ezt, mert amit nem tudunk, azt felhasználhatják ellenünk – vallja a szerző. Kádár Gyula Andrei Șaguna sepsiszentgyörgyi szobrával példálózott, amelynek felállítását úgy engedélyeztek, hogy nem is tudták valójában, hogy a magyarok ellen fordult püspök szorgalmazta a cári csapatok behívását az 1848-49-es szabadságharc leverésére.
Történelmi példákkal, így Dobrudzsa esetével is illusztrálta, miképp történt Romániához csatolt terület nemzetiségi arányainak erőszakos megváltoztatása, és hogyan élt és él tovább az Antonescu által is megfogalmazott idegengyűlölet. Az 1976-ban elindított Tiszta Románia programról is beszámol a könyv, amely 20 év alatt 5 nemzeti közösség felszámolását célozta, de a németekkel és zsidókkal ellentétben a magyarok esetében csak 12 százalékos sikert ért el. „Ez ma is folytatódik, csak más módszerekkel. Nem tudom, létezik-e ennyire elnyomott, őshonos nemzeti közösség, mint a miénk, amely saját történelmi elnevezéseit nem használhatja?” – tette fel a kérdést, arra utalva, hogy sokan most is tagadják Székelyföld létezését.
„Székelyföld nem kitaláció, nem földrajzi fogalom, hanem egy létező valóság” – mondta a történész, figyelmeztetve, a területi autonómiáért küzdeni kell, mert kevés az idő. Szerinte 10-20 év múlva enélkül Háromszék is Marosvásárhely sorsára juthat, és ha a többség megszűnik, a nyelvi jogok nem érvényesülnek. A történész szerint a honfoglalás előtt igazolhatóan már külön népként meghatározott székely népnek önálló államisághoz volna joga, de a mostani történelmi helyzetben azt kell tenni, amit lehet. Az önrendelkezés kivívásához kedveznek a nemzetközi körülmények, a katalán, skót és más függetlenségi törekvések, ez egy dominó-effektust indíthat el Európában – véli a szerző. „Lesz Székelyföld, lesz területi autonómia, mert akarjuk” – zárta előadását Kádár Gyula.
Némafilmet, helyi készítésű dokumentumfilmet, szlovák-cseh-magyar koprodukciót is filmvászonra vetítenek, emellett több más programra is várják a nézőket a Magyar Film Napja alkalmából a Csíki Moziban április 24-27.között. A belépés ingyenes lesz.
A depresszió megelőzését szolgálják az ágyhoz kötött betegek számára azok a virtuálisvalóság-szemüvegek, amelyeket Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kapott adományba a legutóbbi Katalin-bál bevételéből. Az eszközöket csütörtökön adták át a kórháznak.
A csíkszeredaiak észrevételeit, javaslatait várja az önkormányzat az Etnográfiai park övezeti rendezési tervének elkészítésében, amelyet postán vagy elektronikus úton lehet eljuttatni, és lakossági fórumot is szerveznek a projekt kapcsán.
Egy 16 éves fiatalt vettek őrizetbe április 16-án a Hargita megyei rendőrök, akit azzal gyanúsítanak, hogy mutogatta magát közterületen és nőket bántalmazott.
Munkálatok miatt két napra bezár a Csíki Csobbanó, de a húsvéti ünnepek alatt – vasárnap kivételével – ismét várják a fürdőzőket.
Tizennégy évvel a felújítása után meglehetősen elhanyagolttá vált a borzsovai fürdő. Hasonlóan leromlott állapot uralkodik Cibrefürdőn is. A szépvízi önkormányzatnak egyelőre nincs pénze ezek rendbetételére.
Csíkszeredában szervezik az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekcióját április végén. Az eseményre közel 200 oktató és 300, agrártémával foglalkozó hallgató érkezik a Kárpát-medence több pontjáról.
Év végéig lesz bezárva az a 30 kétcsillagos szállodai szoba a Tusnád Hotelben, amelyeket nemrég a fogyasztóvédelem a hiányosságok miatt ideiglenesen bezáratott. Ezeket a szobákat a tusnádfürdői szálloda felújíttatja.
Hamarosan újra magyar lesz az űrben: a HUNOR-programról, a magyar űrhajózásról, a küldetés tudományos céljairól hallhattak az érdeklődők Csíkszeredában Partl Alexandra Petra világűrpolitikai tanácsadótól.
Folytatódik az elkerülőút építése Csíkmadarason, amely a vasútvonal által kettészelt község számára fontos összeköttetést biztosít a településrészek között. A munkálatot augusztus végére tervezik befejezni, ezalatt a vasúti átjáró is elkészül.
szóljon hozzá!