Isten hívó szavára hallgatott

Először vált az ostya Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé a csíkszeredai születésű Bilibók György kezében a vasárnap tartott primícián. „Számunkra ez a vasárnap olyan, mint a jeruzsálemi közösségnek a pünkösd napja. Itt születtél, itt részesültél a keresztség és a bérmálás szentségében, a teológiát is az egyházmegyében kezdted el, de Isten oda vezetett, ahol a leginkább szükség van rád” – fogalmazott köszöntőjében Darvas-Kozma József, a Szent Kereszt Plébánia esperese.

Beszédében arra bátorította az elsőmisés papot, hogy legyen az Úr Jézusnak mindig a barátja. Megítélése szerint az elsőmise egy isteni áldás a közösség számára. „Isten megáldott minket és tanítványt választott közölünk, akit  Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök egy héttel ezelőtt a papság rendjében részesített a szegedi dómban.”

A primíciás Darvas-Kozma József pápai káplánt kérte fel a szentbeszéd megtartására, aki a karaktert adó szentségekről, és a hivatás fontosságáról elmélkedett. Elmondta, az Úr Jézus tanítását és szentségeit bízta „Gyurikára”, akinek hivatását hitből és szeretetből fakadó engedelmesség fogja kísérni. „Arra törekedjél, hogy az Ige benned mindig megtestesüljön” – tanácsolta Darvas-Kozma.

Bilibók György a szentmise végén köszönetét fejezte ki jelenlévő szüleinek, nagyszüleinek, rokonainak, ismerőseinek, és az egyházközösség minden tagjának, hogy örömében osztoztak és részt vettek az ünnepi szentmisén. Megjegyezte: a primícia az nem egy temetés, nem egy gyászünnep, hanem az örömről kell szóljon. „Teljetek el örömmel és vidámsággal a Szentlélekben” – kérte Isten bőkezű áldását szüleire, nagyszüleire és a paptestvérekre, majd a jelenlevő híveket részesítette primíciás áldásban.