Egyetemfelújítás feltételekkel

Nem hagyta szó nélkül a szakma a Sapientia egyetem csíkszeredai épületének átalakítására vonatkozó tervet: a városi főépítész javaslatára július végén összeült az építészekből álló technikai bizottság, amely több órás gyűlésen „ízekre” szedte az amúgy látványos megvalósíthatósági tervet.

A kezdetekről

Nem először írunk arról, hogy 2,5 millió euró – több mint 11 millió lej – áll a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak rendelkezésére arra, hogy kívül-belül felújítsák a volt Új Hargita szállóként ismert egyetemi épületet és egy új szárnyat építsenek a főépület mellé.  

„A Sapientia egyetem szervezett egy meghívásos alapú pályázatot, amelyen csíkszeredai tervezők is részt vettek, végül a marosvásárhelyi Multinvest cég nyert. A győztes nem a saját elképzeléseit valósította meg, hanem felkereste a jó nevű budapesti Wéber-építészirodát, amely azt javasolta, hogy a Sapientián most használatos helyiségek felújítása helyett formálják a mostaninál sokkal jobban kihasználható épületté az egyetemet. El is készült egy első variáns, amelyben gyakorlatilag az épület szinte minden szeglete új funkciót kapott” – foglalja össze tömören az előzményeket Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze. „Találkoztam az egyetem vezetőjével, akiknek elmondtam, hogy egy ilyen nagyságrendű tervet az építészekből álló technikai bizottság elé kell terjeszteni. Ez július 25-én meg is történt”.

Gyűlés a tervről

Az ún. tervtanácsi (műszaki bizottsági) gyűlésen a főépítész mellett további nyolc építész vett részt. Az ott elhangzottakat a főépítész jegyzőkönyvben rögzítette és portálunk rendelkezésére bocsátotta, alább ebből szemlézünk.

Albert Márton tömören kijelentette, hogy a javasolt terv nyugalmat áraszt, András Alpár viszont kifogásolta, hogy a tervjavaslat megtartja az épület jelenlegi tört magastetős fedését. Gál Szabolcs a javasolt épületet nem tartotta illeszkedőnek, kérdésesnek tartotta továbbá a görögkeleti templom felőli bővítés és a templom viszonyát. Gergely Attila szintén kérdésesnek tartotta a javasolt épület és a görögkeleti templom viszonyát, amely „interetnikai konfliktust is gerjeszthet”. Márton Ildikó kiemelte, hogy Csíkszereda kisváros, és az előterjesztett terv a közelmúlt érzéketlen, túlzott léptékű erőltetett városfejlesztését folytatná. A javasolt terv és a műemléki védettséget élvező görögkeleti templom viszonyát sem tartja jónak. Várday Zsolt is a görögkeleti templommal való viszonyt tartotta „továbbgondolásra méltónak”.

„Végeredményben senki sem állította, hogy nem lehet megvalósítani a tervet, csupán azt emelték ki, hogy szükség van bizonyos módosításokra. Az ott elhangzottak közül a főépítészként elfogadható ötleteket összegeztem és elküldtem az egyetemnek” – magyarázta a városi főépítész, aki hozzátette: abban az esetben adnak engedélyt a munkálatokra, ha a javaslataikat beleépítik az új tervbe.

Megfontolt észrevételek

„Az észrevételeket megkaptuk és továbbítottuk a marosvásárhelyi tervezőirodának, amely már válaszolt is minden egyes kérdésre” – tudtuk meg Makó Zoltántól, a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánjától, aki azt is elmondta, hogy vannak olyan pontok, amiket elfogadtak, és vannak, amiket nem. „A tervezők elfogadták például azt az észrevételt, hogy az egyetemi épület görögkeleti templom melletti sarka továbbra is lépcsőzetes maradjon, a csillagvizsgáló kupolát pedig a hatodik emeletre építik.”

Az egyetem vezetőségének a napokban kell elfogadnia az új tervet, majd hozzálátnak az urbanisztikai bizonylatban felsorolt engedélyek kiváltásához. Ezután történik meg az építkezési tender meghirdetése. Közben megkezdik a bentlakási szobák felújítását, ehhez nincs szükség városházi engedélyre.