Dobogón végeztek a Hargita megyei mentősök

A csíkszeredai Becze András a kilencvenes évek elejétől dolgozik a Hargita Megyei Mentőszolgálatnál, Gál Gellért pedig nyolcadik esztendeje ül be a mentőkocsi volánja mögé, ha riasztás érkezik. Egy székelyudvarhelyi és egy székelykeresztúri munkatársuk mellett ők is megmérettettek a tiszaújvárosi versenyen, amely idéntől már nemzetközi jelleget öltött, hiszen mentősök érkeztek Lengyelországból, Szlovákiából, Ukrajnából is.

Becze András a nem hazai versenyzők közül az első helyezéssel és a sokak által a „legszebbnek\" értékelt serleggel tért haza, kollégája, Gál Gellért pedig a második lett. Büszkén meséltek az ügyességi próbák sorozatáról, melyek – mint maguk is elismerték – bizony becsületesen megizzasztották őket. A pályán különböző nehézségű feladatokkal találták szembe magukat, a kapunyitástól, ahol a távolságot kellett felmérni, egészen a szituációs feladatig, amikor is egy erdős rész behajló ágait szimulálták.

„Volt például egy lézercsapda nevű próba, ami abból állt, hogy egy kis lézeres mezőben kellett megfordulni úgy, hogy ne lépjük túl a határokat. Nem számított, hány fordulatból tesszük ezt, de ha a lézersugarat elértük, megszólalt a duda. Talán a legnehezebb a szlalomozás volt az akadálypályán a bóják között, előre, hátra, majd a próba végén meg kellett érinteni a mentőkocsival egy gombot, de annyira könnyedén, hogy csak a zöld fény gyúljon ki. Ha erősebb volt az érintés, akkor megjelent a piros fény is, s ez már pontveszteséggel járt. Volt olyan próba, hogy egy kaput távirányítóval annyira kellett első próbálkozásból kinyitni, hogy a mentőautó éppen csak átférjen rajta, a kapu és a kocsi tükre között maximum három centiméter lehetett. Vagy például a sebességmérő órát leragasztották és rövid időn belül el kellett érni a 35 km/órás sebességet” – mesélték lelkesen a mentősofőrök.

Mint szavaikból kiderült, a parkolási készségeiket próbára tevő versenyszám sem bizonyult könnyűnek. Úgy kellett leparkolni a mentőautót, hogy a járdaszegély a keréktől pontosan 30 centiméterre legyen, majd az autóval egy újabb érzékelőt megérinteni, de itt is csak a zöld fény megjelenése jelentette a teljes sikert.

A csíkiak legnagyobb büszkeségére egyikük, Gál Gellért messze a mezőny legjobbja volt a hólánc felrakásának próbáján. „Izgultam, mert más típusú hólánc volt, mint amilyet itthon használunk, ilyennel még nem dolgoztam, de 63 másodperc alatt sikerült feltenni. Ez volt a csúcs” – jegyezte meg a fiatalember.

„Izzasztók voltak nagyon a próbák, két órakor megkezdődött a verseny, és este ért véget. Nem szabadott közel sem menni, csak távolabbról nézhettük a versenytársakat, de minél többet néztük őket, hogy ki hogy teljesít, annál rosszabb volt. Mi úgy gondoljuk, nagyon jól teljesíttettünk” – véli Gál Gellért. Egyébként ő is és Becze is már második alkalommal vesz részt a mentősofőrök tiszaújvárosi versenyén, mint megjegyezték, idén a próbák nehezebbeknek bizonyultak, mint tavaly.

„Egy élmény volt számunkra. Kicsit eszi az ember magát, mikor ott van, hogy jól sikerüljön, de szerettük és szívesen részt veszünk máskor is, ha meghívnak” – fűzte hozzá Becze András.

A versenyen a mentősök gyors reagálási készségükről, precizitásukról adhattak tanúbizonyságot, ez pedig mindennapi munkájukhoz is hozzátartozik. Mint a rendezvény megnyitóján Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője fogalmazott, „a mentősofőrök a legjobb sofőrök a világon. Nemcsak azért, mert jól és biztonságosan vezetnek, hanem azért is, mert nekik az életmentésben is van szerepük”.