Csíkszentkirály az első, ahol elkészültek a parcellázási tervekkel Hargita megyében

Csíkszentkirály azon 10-15 település közé tartozik országos szinten, amely rendelkezik az adminisztratív területének teljes parcellázási tervével – mutatott rá a politikus, hogy miért lehet az alcsíki község pozitív példa a sok település számára. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere továbbá elmondta, a világbankos finanszírozású Cesar-program keretében megvalósult munkálat hozzávetőleg két és fél évig tartott, amely során 5300 hektárnyi területre készült el a parcellázási terv: ez mintegy 17 ezer parcella összehangolt felmérését, berajzolását jelentette. Jelenleg a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatalnál van az összeállított dokumentáció, amelynek átvizsgálása után december elején kifüggesztik a polgármesteri hivatalban, hogy két hónapig bárki jelezhesse észrevételeit azzal kapcsolatban. A polgármester tudomása szerint Hargita megyében mindeddig egyedül esetükben készült el az említett teljes dokumentáció. A tájékoztatón kivetítőn is megmutatták, hogy hogyan is néz ki az elkészült parcellázási terv, hogyan és hol helyezkednek el egyes területek.

„Megtört a jég a területek telekkönyvezését illetően, beindult egyrészt egy országos kataszterezési program, amelynek finanszírozása állami és uniós pénzekből történik. Nagyon sok Hargita megyei polgármesteri hivatal élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt hónapokban” – jegyezte meg Tánczos Barna. Emellett kiemelte, hogy Farkaslaka minden anyagi támogatás nélkül, saját forrásait felhasználva látott hozzá a telekkönyvezések előkészítéséhez, mostanig közel ezer hektárnyi területen végezve el a munkát. „Szentkirály és Farkaslaka példája is azt mutatja, hogy ha a helyi földosztó bizottságok kemény munkával beindítják ezt a folyamatot, akkor rövidesen mindenki le tudja zárni a visszaszolgáltatásokat – summázta a politikus.

A téma kapcsán a szenátor emlékeztetett, hogy a 165-ös törvény 2015. december 31-ei határidőt szabott meg a birtoklevelek kiállítására (ezt később a Cioloş-kormány 2016. decemberére módosította), és leszögezi, hogy a tisztázatlan tulajdonjogú földek kezelését az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) veszi át. A napokban a bukaresti illetékes hatóságokkal folytatott egyeztetéseken világossá vált számára, hogy azok nem tudják az egyik-másik törvénycikkelyt összeegyeztetni, emiatt valós a visszaállamosítási veszély. Ez azokat a parcellákat érintheti, amelyeket az ADS-től vettek át a helyi földosztó bizottságok visszaszolgáltatás céljából, de mindeddig nem fejezték azt be. A visszaállamosítás elkerülése érdekében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn tárgyalt Dacian Cioloş miniszterelnökkel – reményeik szerint mihamarabb sürgősségi kormányrendelettel meghosszabbítják a fenti határidőt.

Kampányindító
A sajtótájékoztatón Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor rövid kampányindító beszédet is mondott, amely keretében kiemelte a vidéki élet fontosságát. Mint kifejtette, olyan vidéki életet szeretnének biztosítani, ahová megéri hazajönni a külföldön dolgozóknak, ahol az életszínvonal ugyanolyan, mint a nagyvárosokban, miközben az életminőség jobb a tisztább levegő révén, illetve ahol az oktatás színvonalas. Egyik legfontosabb céljuknak továbbá a délutáni oktatás megszervezését tartja minden településen, hogy a munkából, tanintézetekből hazatérve a szülők és gyermekek minőségi időt tölthessenek együtt. A vidéki gazdasági élet fellendítésének a kulcsa meglátása szerint a helyi vállalkozók, illetve mezőgazdasági szereplők hatékony támogatása. Mint ismert, Tánczos Barna szenátorjelöltként méretkezik meg a december 11-ei parlamenti választásokon.