
Zsidó Ferenc íróval, néprajzkutatóval találkozhattak az érdeklődők csütörtökön este Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában. Mindkét kvalitását megismerhettük, ugyanis a Pro Print Kiadónál megjelent, Laska Lajos című rövidprózakötetét, illetve a Múlt kisajátítása című kultúrtörténeti könyvét mutatták be.
2013. április 19., 13:542013. április 19., 13:54
2013. április 19., 13:552013. április 19., 13:55
Az első kiadványról Molnár Vilmos író faggatta a szerzőt, akitől megtudtuk, inkább prózaírónak tartja magát, mint kutatónak, a két foglalkozás közt van viszont összefüggés: prózája olyan élményvilágból táplálkozik, amelyet terepről lehet csak begyűjteni. Ez persze – ahogy kifejtette – nem azt jelenti, hogy a kutatást nem tartja fontosnak, vagy nem veszi komolyan.
„Kellemesen rövidek ezek az írások, ritkán haladják meg az egy oldal terjedelmét, a haiku prózaváltozatával, a haibunnal mutatnak rokonságot ezek a szövegek. Nem akarnak valami világrengetőt közölni, csak konstatálnak, rögzítenek egy-egy pillanatot” – elemezte a prózakötetet Molnár Vilmos, rendkívül szimpatikusnak nevezve a főhőst, Laska Lajost, aki mindent alaposan átgondol, még olyan gondolatokon is rágódik, amelyek felett mindenki más átsiklik, mégis ügyetlenségével mindent elront.
A másik kötetet Oláh Sándor antropológus alapos kultúrtörténeti, kulturális antropológiai elemzésnek tartotta. Szerinte bár Románandrásfalva, Székelyszenterzsébet, Kissolymos, Nagysolymos és Hidegkút magyar–román–cigány közösségek naiv történelmét vizsgálja, mégis sok általánosítható konklúziót tartalmaz. A kötet, amely a szerző doktori disszertációjának olvasmányosabb változata, az együtt élő népcsoportok történelemszemléletei közti összefüggésekre világít rá, illetve arra, ahogy ezek a népcsoportok külön-külön a múltat értelmezik, így más települések magyar–román, magyar–cigány, illetve román–cigány kapcsolataira is több vonatkozásban kiterjeszthető.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.
szóljon hozzá!