Zsidó Ferenc íróval, néprajzkutatóval találkozhattak az érdeklődők csütörtökön este Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában. Mindkét kvalitását megismerhettük, ugyanis a Pro Print Kiadónál megjelent, Laska Lajos című rövidprózakötetét, illetve a Múlt kisajátítása című kultúrtörténeti könyvét mutatták be.
2013. április 19., 13:542013. április 19., 13:54
2013. április 19., 13:552013. április 19., 13:55
Az első kiadványról Molnár Vilmos író faggatta a szerzőt, akitől megtudtuk, inkább prózaírónak tartja magát, mint kutatónak, a két foglalkozás közt van viszont összefüggés: prózája olyan élményvilágból táplálkozik, amelyet terepről lehet csak begyűjteni. Ez persze – ahogy kifejtette – nem azt jelenti, hogy a kutatást nem tartja fontosnak, vagy nem veszi komolyan.
„Kellemesen rövidek ezek az írások, ritkán haladják meg az egy oldal terjedelmét, a haiku prózaváltozatával, a haibunnal mutatnak rokonságot ezek a szövegek. Nem akarnak valami világrengetőt közölni, csak konstatálnak, rögzítenek egy-egy pillanatot” – elemezte a prózakötetet Molnár Vilmos, rendkívül szimpatikusnak nevezve a főhőst, Laska Lajost, aki mindent alaposan átgondol, még olyan gondolatokon is rágódik, amelyek felett mindenki más átsiklik, mégis ügyetlenségével mindent elront.
A másik kötetet Oláh Sándor antropológus alapos kultúrtörténeti, kulturális antropológiai elemzésnek tartotta. Szerinte bár Románandrásfalva, Székelyszenterzsébet, Kissolymos, Nagysolymos és Hidegkút magyar–román–cigány közösségek naiv történelmét vizsgálja, mégis sok általánosítható konklúziót tartalmaz. A kötet, amely a szerző doktori disszertációjának olvasmányosabb változata, az együtt élő népcsoportok történelemszemléletei közti összefüggésekre világít rá, illetve arra, ahogy ezek a népcsoportok külön-külön a múltat értelmezik, így más települések magyar–román, magyar–cigány, illetve román–cigány kapcsolataira is több vonatkozásban kiterjeszthető.
Történelmi jelentőségű esemény helyszíne volt szombaton a csíkszentmártoni plébániatemplom: első alkalommal történt papszentelés a településen, ráadásul a kegyelettel övezett, ötszáz éves Mária-szobor jubileumi évében.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
szóljon hozzá!