
Fotó: Iochom Zsolt
A csíki helynevek településtörténeti tanulságait vette górcső alá péntek esti előadásában Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze a csíkszeredai városháza dísztermében.
2014. április 05., 13:482014. április 05., 13:48
2014. április 05., 14:432014. április 05., 14:43
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatnak már korábban is volt vendége a régész, aki ezúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy szó sincs arról, hogy csak szláv eredetű helységnevekkel találkozunk a csíki térségben.
Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az összetett, templomcímes, illetve -falva típusú helynevekkel összevetve ugyanannyi puszta személyneves, -i vagy -d képzős, természeti környezetre utaló vagy Árpád-kori személynévi megfelelővel rendelkező „korai” helynév van területünkön.
„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a helynevek betonba öntött szerkezetek, viszont mint a személyneveknek, ennek is megvan a divatja, a névadási szokások változhatnak, alakulhatnak” – fogalmazott Botár István, példaként hozva fel a -falva utótagú településeket, mint például Csobotfalva, amit a XVI. század előtt még Csobotként emlegettek. Az előadó úgy véli, hogy jogosan feltételezhetjük, hogy falva utónév nélkül jöttek létre az eredeti településnevek. „Egészen biztos, hogy a templomcímes nevek kiszorították a régebbi pogány, archaikus településneveket” – hangsúlyozta a régész-muzeológus.
Megítélése szerint Kristó Gyulának a templomok és a települések számára vonatkozó megállapításai mögött módszertani hiba van, ugyanis a tizedjegyzék készítésekor csak a templomos településeket írtak össze, így nyilván nem tekinthető érvényesnek a teljes településhálózatra vonatkozóan, hiányoznak a filiák, a templommal nem rendelkező kisebb települések. „Hasonló gondolatmenettel a késő középkori katonai lustrák alapján be lehetne bizonyítani a székelyföldi társadalom szinte kizárólagos férfitöbbségét” – példázódott az előadó.
Két autó ütközött össze vasárnap kora délután Csíkdánfalva határában az 578-as európai úton. A balesetben öt személy sérült meg, ketten a megrongálódott autóba szorultak – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Az adományokból gyűlt összegből és saját költségvetésből elkezdték a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony Zarándokház tatarozását. Egyelőre a tetőzet rendbetételére gyűlt pénz, ezért további adományokra, forrásokra lesz szükség.
Kigyulladt a kászonjakabfalvi templom közvetlen közelében álló fásszín csütörtök éjszaka. A kigyulladt épület közelsége miatt az egyházi épület is veszélybe került.
Csak fokozatosan, de enyhül a levegő hőmérséklete Csíkszeredában, ami pontokban szokatlan, ugyanakkor látványos jelenséget eredményez.
Bőven Csíkszeredában volt a leghidegebb csütörtökre virradóan egész Romániában, a közel mínusz 8 fokos hidegre sehol máshol nem volt példa.
Az eddiginél sokkal nagyobb, átlagosan 10 perces járatsűrűségre vált hétfőtől, december 22-től a csíkszeredai tömegközlekedés, amelyet 21 új gázüzemű autóbusz szolgál ki folyamatosan. Az új menetrendek elérhetők lesznek a megállókban.
Négyen sérültek meg egy balesetben Csíkszentimre községben kedden este.
Készülnek a városi tömegközlekedés új menetrend szerinti elindítására Csíkszeredában, ennek érdekében hivatalosan is átvette a gázüzemű buszok garázsát és töltőállomását az önkormányzat. Az utolsó számla kifizetésére 1,25 millió lejt hagytak jóvá.
Furcsa hőmérsékleti eltérések figyelhetők meg a keddi délelőtt folyamán az országban: miközben Csíkszeredában még mínusz 5 fokot mérnek, addig Sinaián plusz 8-at.
Jól halad a két, egyenként hat lakásos társasház építése Tusnádfürdőn, amelyeket fiatal orvosok és tanárok számára ajánl majd fel az önkormányzat. A csekély energiaigényű épületek európai uniós támogatással készülnek, a munka télen sem áll le.
szóljon hozzá!