
Homoródfürdőn is a hóágyú segít, de kellenek a mínuszok. Archív
Fotó: Beliczay László
Nem indulhatott be teljes gőzzel az idény a székelyföldi sípályák többségében, ugyanis az időjárás nem kedvezett a pályák kialakításának. Több pályát ez idáig meg sem nyitottak, másokat csak részben üzemeltetnek, hóágyúzással pótolva a hiányzó természetes havat.
2023. január 24., 08:002023. január 24., 08:00
Nem tudták megnyitni idén a Gyergyószentmiklóstól 30 kilométerre fekvő Havas Bucsin sípályát, mert hóágyúkat nem használnak, hó meg ez idáig nem esett kellő mennyiségben. Mészáros Márta, a sípálya ügyintézője megkeresésünkre elmondta, az elmúlt években előfordult ugyan, hogy csak január közepén kezdődött az idény, azonban
Ugyanis az előrejelzések szerint februárig számottevő havazásra nem lehet számítani. „Nagyon várjuk már a havat” – tette hozzá.
„Az utolsó három évben január közepén nyitottuk az idényt, azonban, hogy ennyire késői időpontra tolódjon a nyitás, mint idén, szerintem még soha nem esett meg” – vélte Anamaria Hărșan is, a szovátai sípálya munkatársa. Tőle tudjuk, hogy a jövő hétvégére tervezik a sípálya megnyitását, mert mindeddig az időjárási viszonyok nem tették lehetővé. Az elkövetkező napokban várhatóan fagypont alá csökken a hőmérséklet, és
Havazásra ugyanis az elkövetkező napokban nem számítanak, eddig is kevés hó esett, az is rövid idő alatt elolvadt.
A többi székelyföldi sípályához képest szerencsésebb helyzetben van a Madarasi Hargitán lévő síközpont, ugyanis ott már tavaly december elejétől tart a sízési idény, kezdetben két pályával, majd karácsony környékén újabb két pálya megnyitásával fogadták a sízni vágyókat.
„Kihasználtuk azokat az időszakokat, amikor lehetett hóágyúzni, és tudtunk egy kemény alapot létrehozni a sípályáknak, ez egy kis természetes rásegítéssel kitartott” – magyarázta Ruszuly Emese, a Madarasi Hargita Síközpont munkatársa. Hozzátette,
Az elmúlt néhány év nem volt szokványos, ami az üzemeltetést illeti, hiszen a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások miatt a hazai sípályák nagyobb szerepet kaptak, több turista vakációzott itthon. Ebben az idényben azonban a sízési kedv mintha visszaesett volna, mivel nem eléggé télies az időjárás, a hangulat. Ugyan a karácsonyi időszakban és a jelenlegi minivakációban is szép számmal voltak, vannak turisták, de általánosságban véve úgy értékeli, a korábbi évekhez képest lankadt a sízési kedv.
„Megemelkedtek az energiaárak, nagyobb ráfordítással lehet működtetni a síközpontot, nem volt megfelelő az időjárás, hogy időben az összes sípályát el tudjuk indítani, ezzel együtt hétköznap kevesebb a turista, tehát
– foglalta össze.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn. Archív
Fotó: Pinti Attila
Úgy véli, a munka szempontjából is kihívás szinten tartani a tevékenységet, hogy jó minőségűek legyenek a pályák, és mindenki elégedett legyen. A pályák közül csak a Nagy Mihály nevűt nem üzemelték be, azonban a felvonója már működik, így a sízőknek lehetőségük van egy közel 1000 méteres kört megtenni innen. „Az idény vége általában április közepe, a Madarasi Hargitán azonban sokszor május elején is lehetne sízni. Viszont
– magyarázta Ruszuly, hozzátéve, általában az érdeklődés függvényében szokták eldönteni, meddig üzemel a síközpont.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn, várják, hogy az időjárás lehetővé tegye a hóágyúzást a Miklós és a Kossuth pályákon – tudtuk meg Kósa Imrétől. A hargitafürdői sípályákat ügykezelő csíkcsícsói közbirtokosság elnöke megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben rengeteg csapadék esett, ha havazás formájában hullott volna ez a mennyiség, akkor most már akár egy méternél is magasabb lenne a hóréteg Hargitafürdőn.
– tette hozzá.
A Csipike pályát december végén üzemelték be mesterségesen előállított hóval, a többi pályán is 70–80 százalékban műhó van, de további 50 óra hidegre volna szükség, hogy a hóágyúzást tudják folytatni, és a többi pályát is be tudják üzemelni.
„Legkevesebb mínusz 4 Celsius-fokra van szükség, de legideálisabb a –7 és –10 Celsius-fok közötti hőmérséklet lenne, kevés páratartalommal, hogy optimálisan működjön a hóágyú” – fejtette ki. Mint magyarázta,
„A természetes hó nagyon hiányzik, a pálya körüli látvány is másképp fest, ha van hó. Más az élmény” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, nagyon reménykednek abban, hogy jövő hétvégétől jobb lesz a helyzet, és végre meg tudják nyitni az összes sípályát Hargitafürdőn.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
szóljon hozzá!