
Homoródfürdőn is a hóágyú segít, de kellenek a mínuszok. Archív
Fotó: Beliczay László
Nem indulhatott be teljes gőzzel az idény a székelyföldi sípályák többségében, ugyanis az időjárás nem kedvezett a pályák kialakításának. Több pályát ez idáig meg sem nyitottak, másokat csak részben üzemeltetnek, hóágyúzással pótolva a hiányzó természetes havat.
2023. január 24., 08:002023. január 24., 08:00
Nem tudták megnyitni idén a Gyergyószentmiklóstól 30 kilométerre fekvő Havas Bucsin sípályát, mert hóágyúkat nem használnak, hó meg ez idáig nem esett kellő mennyiségben. Mészáros Márta, a sípálya ügyintézője megkeresésünkre elmondta, az elmúlt években előfordult ugyan, hogy csak január közepén kezdődött az idény, azonban
Ugyanis az előrejelzések szerint februárig számottevő havazásra nem lehet számítani. „Nagyon várjuk már a havat” – tette hozzá.
„Az utolsó három évben január közepén nyitottuk az idényt, azonban, hogy ennyire késői időpontra tolódjon a nyitás, mint idén, szerintem még soha nem esett meg” – vélte Anamaria Hărșan is, a szovátai sípálya munkatársa. Tőle tudjuk, hogy a jövő hétvégére tervezik a sípálya megnyitását, mert mindeddig az időjárási viszonyok nem tették lehetővé. Az elkövetkező napokban várhatóan fagypont alá csökken a hőmérséklet, és
Havazásra ugyanis az elkövetkező napokban nem számítanak, eddig is kevés hó esett, az is rövid idő alatt elolvadt.
A többi székelyföldi sípályához képest szerencsésebb helyzetben van a Madarasi Hargitán lévő síközpont, ugyanis ott már tavaly december elejétől tart a sízési idény, kezdetben két pályával, majd karácsony környékén újabb két pálya megnyitásával fogadták a sízni vágyókat.
„Kihasználtuk azokat az időszakokat, amikor lehetett hóágyúzni, és tudtunk egy kemény alapot létrehozni a sípályáknak, ez egy kis természetes rásegítéssel kitartott” – magyarázta Ruszuly Emese, a Madarasi Hargita Síközpont munkatársa. Hozzátette,
Az elmúlt néhány év nem volt szokványos, ami az üzemeltetést illeti, hiszen a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások miatt a hazai sípályák nagyobb szerepet kaptak, több turista vakációzott itthon. Ebben az idényben azonban a sízési kedv mintha visszaesett volna, mivel nem eléggé télies az időjárás, a hangulat. Ugyan a karácsonyi időszakban és a jelenlegi minivakációban is szép számmal voltak, vannak turisták, de általánosságban véve úgy értékeli, a korábbi évekhez képest lankadt a sízési kedv.
„Megemelkedtek az energiaárak, nagyobb ráfordítással lehet működtetni a síközpontot, nem volt megfelelő az időjárás, hogy időben az összes sípályát el tudjuk indítani, ezzel együtt hétköznap kevesebb a turista, tehát
– foglalta össze.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn. Archív
Fotó: Pinti Attila
Úgy véli, a munka szempontjából is kihívás szinten tartani a tevékenységet, hogy jó minőségűek legyenek a pályák, és mindenki elégedett legyen. A pályák közül csak a Nagy Mihály nevűt nem üzemelték be, azonban a felvonója már működik, így a sízőknek lehetőségük van egy közel 1000 méteres kört megtenni innen. „Az idény vége általában április közepe, a Madarasi Hargitán azonban sokszor május elején is lehetne sízni. Viszont
– magyarázta Ruszuly, hozzátéve, általában az érdeklődés függvényében szokták eldönteni, meddig üzemel a síközpont.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn, várják, hogy az időjárás lehetővé tegye a hóágyúzást a Miklós és a Kossuth pályákon – tudtuk meg Kósa Imrétől. A hargitafürdői sípályákat ügykezelő csíkcsícsói közbirtokosság elnöke megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben rengeteg csapadék esett, ha havazás formájában hullott volna ez a mennyiség, akkor most már akár egy méternél is magasabb lenne a hóréteg Hargitafürdőn.
– tette hozzá.
A Csipike pályát december végén üzemelték be mesterségesen előállított hóval, a többi pályán is 70–80 százalékban műhó van, de további 50 óra hidegre volna szükség, hogy a hóágyúzást tudják folytatni, és a többi pályát is be tudják üzemelni.
„Legkevesebb mínusz 4 Celsius-fokra van szükség, de legideálisabb a –7 és –10 Celsius-fok közötti hőmérséklet lenne, kevés páratartalommal, hogy optimálisan működjön a hóágyú” – fejtette ki. Mint magyarázta,
„A természetes hó nagyon hiányzik, a pálya körüli látvány is másképp fest, ha van hó. Más az élmény” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, nagyon reménykednek abban, hogy jövő hétvégétől jobb lesz a helyzet, és végre meg tudják nyitni az összes sípályát Hargitafürdőn.
A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Nagyszabású tiltakozást tart szerdán az új bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tanügyi érdekvédelem törekvéseit azonban több kedvezőtlen tényező is akadályozza.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
szóljon hozzá!