
Homoródfürdőn is a hóágyú segít, de kellenek a mínuszok. Archív
Fotó: Beliczay László
Nem indulhatott be teljes gőzzel az idény a székelyföldi sípályák többségében, ugyanis az időjárás nem kedvezett a pályák kialakításának. Több pályát ez idáig meg sem nyitottak, másokat csak részben üzemeltetnek, hóágyúzással pótolva a hiányzó természetes havat.
2023. január 24., 08:002023. január 24., 08:00
Nem tudták megnyitni idén a Gyergyószentmiklóstól 30 kilométerre fekvő Havas Bucsin sípályát, mert hóágyúkat nem használnak, hó meg ez idáig nem esett kellő mennyiségben. Mészáros Márta, a sípálya ügyintézője megkeresésünkre elmondta, az elmúlt években előfordult ugyan, hogy csak január közepén kezdődött az idény, azonban
Ugyanis az előrejelzések szerint februárig számottevő havazásra nem lehet számítani. „Nagyon várjuk már a havat” – tette hozzá.
„Az utolsó három évben január közepén nyitottuk az idényt, azonban, hogy ennyire késői időpontra tolódjon a nyitás, mint idén, szerintem még soha nem esett meg” – vélte Anamaria Hărșan is, a szovátai sípálya munkatársa. Tőle tudjuk, hogy a jövő hétvégére tervezik a sípálya megnyitását, mert mindeddig az időjárási viszonyok nem tették lehetővé. Az elkövetkező napokban várhatóan fagypont alá csökken a hőmérséklet, és
Havazásra ugyanis az elkövetkező napokban nem számítanak, eddig is kevés hó esett, az is rövid idő alatt elolvadt.
A többi székelyföldi sípályához képest szerencsésebb helyzetben van a Madarasi Hargitán lévő síközpont, ugyanis ott már tavaly december elejétől tart a sízési idény, kezdetben két pályával, majd karácsony környékén újabb két pálya megnyitásával fogadták a sízni vágyókat.
„Kihasználtuk azokat az időszakokat, amikor lehetett hóágyúzni, és tudtunk egy kemény alapot létrehozni a sípályáknak, ez egy kis természetes rásegítéssel kitartott” – magyarázta Ruszuly Emese, a Madarasi Hargita Síközpont munkatársa. Hozzátette,
Az elmúlt néhány év nem volt szokványos, ami az üzemeltetést illeti, hiszen a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások miatt a hazai sípályák nagyobb szerepet kaptak, több turista vakációzott itthon. Ebben az idényben azonban a sízési kedv mintha visszaesett volna, mivel nem eléggé télies az időjárás, a hangulat. Ugyan a karácsonyi időszakban és a jelenlegi minivakációban is szép számmal voltak, vannak turisták, de általánosságban véve úgy értékeli, a korábbi évekhez képest lankadt a sízési kedv.
„Megemelkedtek az energiaárak, nagyobb ráfordítással lehet működtetni a síközpontot, nem volt megfelelő az időjárás, hogy időben az összes sípályát el tudjuk indítani, ezzel együtt hétköznap kevesebb a turista, tehát
– foglalta össze.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn. Archív
Fotó: Pinti Attila
Úgy véli, a munka szempontjából is kihívás szinten tartani a tevékenységet, hogy jó minőségűek legyenek a pályák, és mindenki elégedett legyen. A pályák közül csak a Nagy Mihály nevűt nem üzemelték be, azonban a felvonója már működik, így a sízőknek lehetőségük van egy közel 1000 méteres kört megtenni innen. „Az idény vége általában április közepe, a Madarasi Hargitán azonban sokszor május elején is lehetne sízni. Viszont
– magyarázta Ruszuly, hozzátéve, általában az érdeklődés függvényében szokták eldönteni, meddig üzemel a síközpont.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn, várják, hogy az időjárás lehetővé tegye a hóágyúzást a Miklós és a Kossuth pályákon – tudtuk meg Kósa Imrétől. A hargitafürdői sípályákat ügykezelő csíkcsícsói közbirtokosság elnöke megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben rengeteg csapadék esett, ha havazás formájában hullott volna ez a mennyiség, akkor most már akár egy méternél is magasabb lenne a hóréteg Hargitafürdőn.
– tette hozzá.
A Csipike pályát december végén üzemelték be mesterségesen előállított hóval, a többi pályán is 70–80 százalékban műhó van, de további 50 óra hidegre volna szükség, hogy a hóágyúzást tudják folytatni, és a többi pályát is be tudják üzemelni.
„Legkevesebb mínusz 4 Celsius-fokra van szükség, de legideálisabb a –7 és –10 Celsius-fok közötti hőmérséklet lenne, kevés páratartalommal, hogy optimálisan működjön a hóágyú” – fejtette ki. Mint magyarázta,
„A természetes hó nagyon hiányzik, a pálya körüli látvány is másképp fest, ha van hó. Más az élmény” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, nagyon reménykednek abban, hogy jövő hétvégétől jobb lesz a helyzet, és végre meg tudják nyitni az összes sípályát Hargitafürdőn.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.
Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.
Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.
Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.
Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).
Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere vasárnapra virradóan a román – ukrán határ közelében.
Akár több mint egymillió eurót is nyerhet az, akire vasárnap rámosolyog a szerencse: jelentős összegek halmozódtak fel a romániai lottójátékok főbb kategóriáiban. A legnagyobb főnyeremény ezúttal a Jokeren vár gazdára.
„A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 7 óra 4 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Két tanársegédet és két hallgatót vettek őrizetbe a konstancai Ovidius Egyetemen, miután a DNA szerint pénzért cserébe intézték el hallgatók sikeres vizsgáit. A gyanú szerint legalább 15-ön fizettek, az összegyűjtött pénz meghaladja a 37 ezer eurót.
szóljon hozzá!