
Homoródfürdőn is a hóágyú segít, de kellenek a mínuszok. Archív
Fotó: Beliczay László
Nem indulhatott be teljes gőzzel az idény a székelyföldi sípályák többségében, ugyanis az időjárás nem kedvezett a pályák kialakításának. Több pályát ez idáig meg sem nyitottak, másokat csak részben üzemeltetnek, hóágyúzással pótolva a hiányzó természetes havat.
2023. január 24., 08:002023. január 24., 08:00
Nem tudták megnyitni idén a Gyergyószentmiklóstól 30 kilométerre fekvő Havas Bucsin sípályát, mert hóágyúkat nem használnak, hó meg ez idáig nem esett kellő mennyiségben. Mészáros Márta, a sípálya ügyintézője megkeresésünkre elmondta, az elmúlt években előfordult ugyan, hogy csak január közepén kezdődött az idény, azonban
Ugyanis az előrejelzések szerint februárig számottevő havazásra nem lehet számítani. „Nagyon várjuk már a havat” – tette hozzá.
„Az utolsó három évben január közepén nyitottuk az idényt, azonban, hogy ennyire késői időpontra tolódjon a nyitás, mint idén, szerintem még soha nem esett meg” – vélte Anamaria Hărșan is, a szovátai sípálya munkatársa. Tőle tudjuk, hogy a jövő hétvégére tervezik a sípálya megnyitását, mert mindeddig az időjárási viszonyok nem tették lehetővé. Az elkövetkező napokban várhatóan fagypont alá csökken a hőmérséklet, és
Havazásra ugyanis az elkövetkező napokban nem számítanak, eddig is kevés hó esett, az is rövid idő alatt elolvadt.
A többi székelyföldi sípályához képest szerencsésebb helyzetben van a Madarasi Hargitán lévő síközpont, ugyanis ott már tavaly december elejétől tart a sízési idény, kezdetben két pályával, majd karácsony környékén újabb két pálya megnyitásával fogadták a sízni vágyókat.
„Kihasználtuk azokat az időszakokat, amikor lehetett hóágyúzni, és tudtunk egy kemény alapot létrehozni a sípályáknak, ez egy kis természetes rásegítéssel kitartott” – magyarázta Ruszuly Emese, a Madarasi Hargita Síközpont munkatársa. Hozzátette,
Az elmúlt néhány év nem volt szokványos, ami az üzemeltetést illeti, hiszen a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások miatt a hazai sípályák nagyobb szerepet kaptak, több turista vakációzott itthon. Ebben az idényben azonban a sízési kedv mintha visszaesett volna, mivel nem eléggé télies az időjárás, a hangulat. Ugyan a karácsonyi időszakban és a jelenlegi minivakációban is szép számmal voltak, vannak turisták, de általánosságban véve úgy értékeli, a korábbi évekhez képest lankadt a sízési kedv.
„Megemelkedtek az energiaárak, nagyobb ráfordítással lehet működtetni a síközpontot, nem volt megfelelő az időjárás, hogy időben az összes sípályát el tudjuk indítani, ezzel együtt hétköznap kevesebb a turista, tehát
– foglalta össze.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn. Archív
Fotó: Pinti Attila
Úgy véli, a munka szempontjából is kihívás szinten tartani a tevékenységet, hogy jó minőségűek legyenek a pályák, és mindenki elégedett legyen. A pályák közül csak a Nagy Mihály nevűt nem üzemelték be, azonban a felvonója már működik, így a sízőknek lehetőségük van egy közel 1000 méteres kört megtenni innen. „Az idény vége általában április közepe, a Madarasi Hargitán azonban sokszor május elején is lehetne sízni. Viszont
– magyarázta Ruszuly, hozzátéve, általában az érdeklődés függvényében szokták eldönteni, meddig üzemel a síközpont.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn, várják, hogy az időjárás lehetővé tegye a hóágyúzást a Miklós és a Kossuth pályákon – tudtuk meg Kósa Imrétől. A hargitafürdői sípályákat ügykezelő csíkcsícsói közbirtokosság elnöke megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben rengeteg csapadék esett, ha havazás formájában hullott volna ez a mennyiség, akkor most már akár egy méternél is magasabb lenne a hóréteg Hargitafürdőn.
– tette hozzá.
A Csipike pályát december végén üzemelték be mesterségesen előállított hóval, a többi pályán is 70–80 százalékban műhó van, de további 50 óra hidegre volna szükség, hogy a hóágyúzást tudják folytatni, és a többi pályát is be tudják üzemelni.
„Legkevesebb mínusz 4 Celsius-fokra van szükség, de legideálisabb a –7 és –10 Celsius-fok közötti hőmérséklet lenne, kevés páratartalommal, hogy optimálisan működjön a hóágyú” – fejtette ki. Mint magyarázta,
„A természetes hó nagyon hiányzik, a pálya körüli látvány is másképp fest, ha van hó. Más az élmény” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, nagyon reménykednek abban, hogy jövő hétvégétől jobb lesz a helyzet, és végre meg tudják nyitni az összes sípályát Hargitafürdőn.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!