
Homoródfürdőn is a hóágyú segít, de kellenek a mínuszok. Archív
Fotó: Beliczay László
Nem indulhatott be teljes gőzzel az idény a székelyföldi sípályák többségében, ugyanis az időjárás nem kedvezett a pályák kialakításának. Több pályát ez idáig meg sem nyitottak, másokat csak részben üzemeltetnek, hóágyúzással pótolva a hiányzó természetes havat.
2023. január 24., 08:002023. január 24., 08:00
Nem tudták megnyitni idén a Gyergyószentmiklóstól 30 kilométerre fekvő Havas Bucsin sípályát, mert hóágyúkat nem használnak, hó meg ez idáig nem esett kellő mennyiségben. Mészáros Márta, a sípálya ügyintézője megkeresésünkre elmondta, az elmúlt években előfordult ugyan, hogy csak január közepén kezdődött az idény, azonban
Ugyanis az előrejelzések szerint februárig számottevő havazásra nem lehet számítani. „Nagyon várjuk már a havat” – tette hozzá.
„Az utolsó három évben január közepén nyitottuk az idényt, azonban, hogy ennyire késői időpontra tolódjon a nyitás, mint idén, szerintem még soha nem esett meg” – vélte Anamaria Hărșan is, a szovátai sípálya munkatársa. Tőle tudjuk, hogy a jövő hétvégére tervezik a sípálya megnyitását, mert mindeddig az időjárási viszonyok nem tették lehetővé. Az elkövetkező napokban várhatóan fagypont alá csökken a hőmérséklet, és
Havazásra ugyanis az elkövetkező napokban nem számítanak, eddig is kevés hó esett, az is rövid idő alatt elolvadt.
A többi székelyföldi sípályához képest szerencsésebb helyzetben van a Madarasi Hargitán lévő síközpont, ugyanis ott már tavaly december elejétől tart a sízési idény, kezdetben két pályával, majd karácsony környékén újabb két pálya megnyitásával fogadták a sízni vágyókat.
„Kihasználtuk azokat az időszakokat, amikor lehetett hóágyúzni, és tudtunk egy kemény alapot létrehozni a sípályáknak, ez egy kis természetes rásegítéssel kitartott” – magyarázta Ruszuly Emese, a Madarasi Hargita Síközpont munkatársa. Hozzátette,
Az elmúlt néhány év nem volt szokványos, ami az üzemeltetést illeti, hiszen a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások miatt a hazai sípályák nagyobb szerepet kaptak, több turista vakációzott itthon. Ebben az idényben azonban a sízési kedv mintha visszaesett volna, mivel nem eléggé télies az időjárás, a hangulat. Ugyan a karácsonyi időszakban és a jelenlegi minivakációban is szép számmal voltak, vannak turisták, de általánosságban véve úgy értékeli, a korábbi évekhez képest lankadt a sízési kedv.
„Megemelkedtek az energiaárak, nagyobb ráfordítással lehet működtetni a síközpontot, nem volt megfelelő az időjárás, hogy időben az összes sípályát el tudjuk indítani, ezzel együtt hétköznap kevesebb a turista, tehát
– foglalta össze.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn. Archív
Fotó: Pinti Attila
Úgy véli, a munka szempontjából is kihívás szinten tartani a tevékenységet, hogy jó minőségűek legyenek a pályák, és mindenki elégedett legyen. A pályák közül csak a Nagy Mihály nevűt nem üzemelték be, azonban a felvonója már működik, így a sízőknek lehetőségük van egy közel 1000 méteres kört megtenni innen. „Az idény vége általában április közepe, a Madarasi Hargitán azonban sokszor május elején is lehetne sízni. Viszont
– magyarázta Ruszuly, hozzátéve, általában az érdeklődés függvényében szokták eldönteni, meddig üzemel a síközpont.
Egyelőre csak a Csipike pálya üzemel Hargitafürdőn, várják, hogy az időjárás lehetővé tegye a hóágyúzást a Miklós és a Kossuth pályákon – tudtuk meg Kósa Imrétől. A hargitafürdői sípályákat ügykezelő csíkcsícsói közbirtokosság elnöke megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben rengeteg csapadék esett, ha havazás formájában hullott volna ez a mennyiség, akkor most már akár egy méternél is magasabb lenne a hóréteg Hargitafürdőn.
– tette hozzá.
A Csipike pályát december végén üzemelték be mesterségesen előállított hóval, a többi pályán is 70–80 százalékban műhó van, de további 50 óra hidegre volna szükség, hogy a hóágyúzást tudják folytatni, és a többi pályát is be tudják üzemelni.
„Legkevesebb mínusz 4 Celsius-fokra van szükség, de legideálisabb a –7 és –10 Celsius-fok közötti hőmérséklet lenne, kevés páratartalommal, hogy optimálisan működjön a hóágyú” – fejtette ki. Mint magyarázta,
„A természetes hó nagyon hiányzik, a pálya körüli látvány is másképp fest, ha van hó. Más az élmény” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, nagyon reménykednek abban, hogy jövő hétvégétől jobb lesz a helyzet, és végre meg tudják nyitni az összes sípályát Hargitafürdőn.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!