
Péter Alpár képzőművész és az általa tervezett, fokozatosan kiteljesedő Napkapu-szobor
Fotó: Toró Attila
Negyedik éve van folyamatban a Háromszéki Közösségi Alapítvány által kezdeményezett sepsiszentgyörgyi környezetnevelési és erdőültetési program, amelynek részeként egy képzőművészeti alkotás, a Napkapu is épül, megörökítve a faültetők neveit.
2023. szeptember 26., 20:302023. szeptember 26., 20:30
Tulit Éva színművésznő javaslatára 2019-ben indult a HKA által felkarolt és lebonyolított program, amelynek célja, hogy
A csemeteültetésekben résztvevők neveit egy szoborban elrejtve örökítik meg az utókor számára: a Péter Alpár képzőművész által tervezett, és
Számos gyermek vett részt cselekvőn az erdőültetésben, így ők már remélhetően felelősséget is éreznek környezetükért
Fotó: Toró Attila
Legutóbb, tavaly novemberben a Református Kollégium elemi tagozatos diákjai és a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola diákjai vettek részt a fiatal ültetvény gondozásában, májusban pedig egy újabb erdőültetési akción, így az ő jelenlétükben és nevükkel kedden a negyedik kapszula is a helyére került.
A Liszt Intézet partnerként társult a programhoz, így Bereczki Kinga, a HKA igazgatója és Tulit Éva mellett Szebeni Zsuzsa, az intézet vezetője, valamint Péter Alpár képzőművész is jelen volt a keddi eseményen.
A Liszt Intézet is betársult a programba, vezetőjének, Szebeni Zsuzsának köszönhetően (középen)
Fotó: Toró Attila
Bereczki Kinga elmondta, hogy eddig HKA biztosított 18 ezer csemetét az ültetőknek. Sajnálatos módon nem mindegyik elültetett fácska él meg, elég nagy a pusztulási arány. Ennek oka részben a néha aszályos időjárás, másrészt, tekintve, hogy
De ez nem számít – fejtette ki Bereczki Kinga – a tett, az ültetés ténye és a cselekvő személyek kitartása többet nyom a latban.
Eddig közel 600 ültető nevét tartalmazza a szobor, kerámiakapszulákba rejtve
Fotó: Toró Attila
A Napkapu-szobor is alakul, de végső formáját majd a program végeztével nyeri el, amikor minden eleme, azaz a még hiányzó négy is a helyére kerül.
Jövő héten az Eon vállalat 40 munkatársa jelentkezett újabb ültetési akcióra, ekkor 240 csemete kerül majd a földbe, október közepén pedig ismét a gyermekek vonulnak ki gondozni a fácskákat.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!