Bunta: hátráltatnak a városvezetésben

– Mi a véleménye a Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tanácsosainak ellenségeskedéséről?

– Engem lesújt, és módfelett zavar. Elsősorban azért, mert gátol a munkámban. Azt érzem, hogy nem ideológiai egymásnak feszülés van, hanem egy olyan hatalmi harc, amely nem a közösséget szolgálja, hanem egyéni érdekeket. Ez pedig nem jó sem a városnak, sem azoknak, akik ebben részt vesznek. Mert, ugye, addig mondod a gyereknek, hogy rosszá válik, amíg az is lesz. Ha van egy nézetkülönbség, ha van egy versengés, az áldásos lehet egy bizonyos határig. Viszont ha túlcsordulás van, mint amit tapasztalhatunk, a közösségnek nem jó. Persze jobban tudnám ecsetelni, milyen problémám van az MPP-sekkel, azaz Szász Jenővel és csicskásaival – sajnos másképp nem tudom nevesíteni –, pedig van egy-két ember köztük, aki lehet, hogy vérmérséklete vagy tisztánlátása miatt visszafogottabb. Persze lehet, hogy szubjektív a megítélésem, mert az RMDSZ oldaláról elvárnám azt, hogy amikor a polgáriak ilyen vehemenciával támadják a polgármestert, akkor legyenek aktívabbak, és szálljanak szembe, védjék meg igazságukat. Megértem, hogy nem mindenki szereti az egymásnak feszülést, a küzdést, a harcot, és azt is elfogadom, de mindenképp azt látom, hogy ami történik, nem jó. Mindenben próbálnak meggátolni minket. A feljelentések városában élünk, mindenért feljelentenek a polgáriak, hogy meggátoljanak. Feljelentenek a prefektúránál, hogy a körforgalomnál hiányzik valamilyen topográfiai felmérés. De ugyanez megvolt a távfűtési rendszer felújításának pályázatánál vagy a rendkívüli tanácsülések össze nem hívása végett. Ez nem járható út. Én nem tudom azt elfogadni, hogy annak idején is vehemensek voltak a tanácsülések  az akkori polgármesterrel szemben. Azt is elítélem.

– Mint polgármester nehéz ezt kezelni?

– Volt olyan időszak, amikor nehéz volt, ha a szívemre vettem. Nem igaz, hogy nem volt olyan tanácsülés, amikor éppen csak nem kaptam epeömlést, annyira elkeseredtem. Ilyenkor az ember látja a gonoszságot, látja a gyűlöletet, és már nem arról van szó, hogy az emberek az igazukért, a jóért küzdenek egymással, hanem a gonoszság uralkodik. Az nem igaz, hogy a politika rossz, a politika olyan, mint az emberek. Nem azért szálltam én sem a közéletbe, hogy olyan eszközöket használjak, amiről szól a fáma, hanem hogy egy kicsit változtassak a világon – ott, ahol vagyok, ott, ahol élek, változtassak a rosszon. Megpróbálom az MPP-s tagoknak megadni a tiszteletet, de azt nem tudom elfogadni, hogy egy kampányt annyira mocskossá tettek a hamis rágalmazással, vagdalkozással, hogy az udvarhelyi józan ítélőképességű emberek nem mentek el szavazni. Ezt is akarták, így tudták megszerezni azt a 3000 körüli szavazatot, aminek köszönhetően kínlódunk velük, mert valakiknek elképzelésük van a várossal. Nem tudom eleget hangoztatni, hogy nem mások, mint Szász Jenő és csicskásai. Néha ezt a tanácsülésen is észre lehet venni, mint egy karmester, hátraül, és nézi, hogy szavaznak az előre megbeszélt ügyekben. Ezt nevezhetnénk pártfegyelemnek is, de ez már rég nem az. Kíváncsi vagyok, miként mennek haza egy-egy tanácsülésről azok az ármánykodók, és hogy néznek tükörbe, akik felvállalnak egy-két mocskoskodó munkát.

– Véleménye szerint miért támadják a polgáriak a polgármester javaslatait?

– Én azt mondom, hogy Szász Jenő vissza akar térni a város élére, és ezért mindent megtesz. Én viszont úgy vélem, függetlenül attól, hogy ki lesz a következő polgármester, bárki lehet, csak ő ne legyen. Nagyon kártékonynak ítélem meg az ő eddigi tevékenységét – mind a város élén, mind közéleti személyiségként. Egy nagy adósságot hagytak a nyakunkban – még most sincs kifizetve az útjavításokra a 7 milliárd lej, és a szobor 3 milliárd lejes költsége –, és a gazdasági válság ellenére is a város halad előre. Az előző polgármester mandátumának ideje alatt egyetlen százezer euró feletti pályázat sem volt. Most pedig több ilyen is van. Innen eredhet egy bizonyos irigység, és emiatt a küllők közé nem pálcikát tesznek, hanem rudat, vagy menet közben felhúznák a polgármester kézifékét. Olyan eljárással próbálnak támadni, ami már nemcsak a jóérzés határát lépi át, hanem egyenesen erkölcstelen. Én egy olyan világot szeretnék magam körül, ami értékrendre, erkölcsre és a kimondott szó hitelére épül, és nem egy olyan társadalmat, amely a gyűlölet és a megosztottság felé halad.

– Jogosnak találja, hogy a legutóbbi tanácsülésen kivonultak az MPP-s tanácsosok?

– Nem, és ezzel elég nagy kárt is okoznak. Már annyira kiismertem őket, hogy az első lépésnél számítottam erre a reakcióra, és ennek tudatában építettem fel a javaslatot. A szomorú az, hogy felelőtlenségüknek súlyos következményei lehetnek. Augusztus 16. után elképzelhető, hogy így nem lesz a tanügyieknek fizetésük, nem kapják meg a kiegyenlítéseket. Ennek ők is tudatában voltak, lehet, hogy ezáltal akadályozzák meg egyik-másik beruházásunkat. Hisz látták, hogy benne volt a javaslatban egy 30 milliárd lejes pénzösszeg megszerzése, ami szükséges lett volna a beruházásokra.

– Ön szerint sikerülni fog megoldani azokat a problémákat, melyekkel a polgáriak a legutóbbi tanácsülésen nem értettek egyet?

– Addig fogom előterjeszteni, addig fogok küzdeni értük, amíg sikerül átvinni. Nem tudom annyiban hagyni. Nem tudok lemondani az öregotthonról, nem tudok lemondani egy olyan hivatalról, amely a közjót szolgálja. Gondolok itt arra, hogy szükségünk van egy csapatra – és nem egy-két emberre –, amely a beruházásokra, pályázatok kezelésére szolgál. Elég sok az elvárás – ami természetesen jogos –, és ezeknek csak akkor tudok megfelelni, ha egy eredményességre törekvő hivatalt tudok magam mögött. Fontos lett volna az öregotthon kérdésében is dönteni, azonban a polgáriak kihasználták a Zöld Párt képviselőjének hiányzását, és ellenkeztek az ügyben. De vannak dolgok, amiket nem fogok ennyiben hagyni. Ezt is addig fogom előterjeszteni, amíg eredményre nem jutok vele.

– Hogyan látja mandátumának elmúlt és következő időszakát? Megvalósultak az eddigi tervek, sikerülni fog véghezvinni a kitűzött célokat?

– Kampányomban volt egy 12 pontos vállalásom, és most megnézhetjük, hányadán is állunk. Elmondható, hogy 80 százalékban már az első két év alatt teljesítettük ezeket a pontokat: családorvosi rendelőket szereltünk fel, sportpályákat újítottunk fel, járdákat hozunk helyre, drót nélküli internetet szereltünk a központba, a felsőoktatási hálózat bővítése és a vízhálózatot modernizálása folyamatban van, és még folytathatnánk a körforgalommal vagy, hogy megsokszoroztuk a tömbházak építését, várrehabilitációs pályázat megnyerése, a mozi épületének visszanyerése stb. Egy halom dolgot próbálunk helyretenni, melyekkel eddig nem foglalkoztak. Tehát vállalásaim nagy részét teljesítettem, és még azon felül is szeretnék teljesíteni, és továbbra is ésszerűen, céltudatosan tevékenykedni. Tehát vannak eurómilliós pályázataink, melyek az előző polgármester idejében nem voltak, és úgy gondolom, hogy ezeket a veszteségeket az udvarhelyi lakosoknak kamatostól vissza kell fizetni. Minden egyes udvarhelyinek az elkövetkezendő 5–10 évben a vízszámlán és szemétszámlán keresztül kell törlesztenie a fejlesztéseket a szeméttelepnél és a vízhálózatnál. Ezzel szemben megmutattam, hogy mi az út. Ilyenkor az ember neheztel, amikor lát két Mercedest, amelyiket a hulladékteleppel össze tud kötni, és akkor még azok engedik rám a kutyákat, akik volt néptanácskantint vagy ingyenkantint alakítanak át kocsmává, akik módfelett meggazdagodtak, és a várost megszegényítették – ezek az emberek próbálnak rám követ vetni jogtalanul, igaztalanul. Ha ezek után az ilyenek foglalkoznak velem, akkor joggal dühbe gurulok. Én a vagyonommal el tudok számolni, el tudok számolni cégeimnél, és 20 éve dolgozon vezető tisztségben kiemelt bérezéssel. Ezzel szemben másnak a vagyonosodásával nincs arányban az elmúlt időszakban megkapott fizetése és összeszedett vagyona. Én nem a városon gazdagodtam meg, és nem is akarok hasznot húzni pozíciómból.