
A Maros Megyei Múzeum szervezésében a kolozsvári és a szegedi egyetem tanárai méltatták Buday Árpád érdemeit
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi vár múzeumépületének földszinti folyosóján áll mostantól az a márványtábla, amely Buday Árpád régész emlékét őrzi, és amely korábban az egykori szülőház falán állt. A tábla alatti tárlóban Buday néhány fényképe, feljegyzése, füzete látható.
2017. július 05., 19:252017. július 05., 19:25
2017. július 05., 19:282017. július 05., 19:28
Abból az alkalomból, hogy 80 éve hunyt el Buday Árpád, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem régészprofesszora, a Maros Megyei Múzeum emlékrendezvényt szervezett a tiszteletére, illetve emléktáblát avatott a várban, a múzeumépületben.
Pánczél Szilamér muzeológus, a római kor kutatója méltatta a Maros megyéhez is kötődő régészt, aki 1879-ben született a ma már Marosludashoz tartozó Marosgezsén. Tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának javaslatára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba íratták be. A kollégiumi évek meghatározók voltak egész élete, életpályája alakulására, hiszen az érettségit követően 1898-ban a kolozsvári egyetemre iratkozott történelem–latin szakra. Másodéves volt, amikor bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett, és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
A szerdai rendezvényen Bajusz István, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora méltatta Buday Árpád életművét,
– hangsúlyozta. Buday tudatosan gyűjtötte maga köré azokat a régészeket, akik hajlandók voltak az őskort kutatni. Régészeti ásatásait Porolissumban, az egyik Erdélyben létezett nagy, római kori városban kezdte – ismertette Bajusz István, aki arról is beszélt, hogy Buday Árpád nevével és munkáival saját kutatásai során is többször találkozott, és valamennyi tanítványának ajánlotta ezeket a munkákat.
Fotó: Boda L. Gergely
A kolozsvári magyar egyetem az 1920-as impériumváltást követően ellehetetlenült, ezért 1924-ben kénytelen volt Szegedre költözni. Az egyetemmel távozott Kolozsvárról Buday is családjával együtt. A szegedi éveiről Pintér Nagy Katalin egyetemi tanár beszélt, rámutatva arra is, hogy nemcsak a táj különbözött ott az erdélyitől, de a kutatás szempontjából is a legrosszabb körülményeket találta Buday, aki hozzálátott és
Megteremtette a modern kutatás alapjait, valamint aktív szerepet vállalt a város közügyeinek intézésében is. Szegedi évei rövidre voltak szabva, 59 évesen elhunyt.
Veress Magdolna marosvásárhelyi lakos, Buday Árpád-leszármazott a régészprofesszor erdélyi gyökereiről beszélt, tudatva, nagyanyai ágon kötődik a neves személyiséghez, akinek nevét sokszor hallotta emlegetni a családban.
Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi önkormányzat 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és az azóta lebontott családi házon emléktáblát avattak a tiszteletére. Ezt helyezték el a vármúzeum épületében és avatták újra a megemlékezésen.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!