
A Maros Megyei Múzeum szervezésében a kolozsvári és a szegedi egyetem tanárai méltatták Buday Árpád érdemeit
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi vár múzeumépületének földszinti folyosóján áll mostantól az a márványtábla, amely Buday Árpád régész emlékét őrzi, és amely korábban az egykori szülőház falán állt. A tábla alatti tárlóban Buday néhány fényképe, feljegyzése, füzete látható.
2017. július 05., 19:252017. július 05., 19:25
2017. július 05., 19:282017. július 05., 19:28
Abból az alkalomból, hogy 80 éve hunyt el Buday Árpád, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem régészprofesszora, a Maros Megyei Múzeum emlékrendezvényt szervezett a tiszteletére, illetve emléktáblát avatott a várban, a múzeumépületben.
Pánczél Szilamér muzeológus, a római kor kutatója méltatta a Maros megyéhez is kötődő régészt, aki 1879-ben született a ma már Marosludashoz tartozó Marosgezsén. Tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának javaslatára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba íratták be. A kollégiumi évek meghatározók voltak egész élete, életpályája alakulására, hiszen az érettségit követően 1898-ban a kolozsvári egyetemre iratkozott történelem–latin szakra. Másodéves volt, amikor bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett, és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
A szerdai rendezvényen Bajusz István, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora méltatta Buday Árpád életművét,
– hangsúlyozta. Buday tudatosan gyűjtötte maga köré azokat a régészeket, akik hajlandók voltak az őskort kutatni. Régészeti ásatásait Porolissumban, az egyik Erdélyben létezett nagy, római kori városban kezdte – ismertette Bajusz István, aki arról is beszélt, hogy Buday Árpád nevével és munkáival saját kutatásai során is többször találkozott, és valamennyi tanítványának ajánlotta ezeket a munkákat.
Fotó: Boda L. Gergely
A kolozsvári magyar egyetem az 1920-as impériumváltást követően ellehetetlenült, ezért 1924-ben kénytelen volt Szegedre költözni. Az egyetemmel távozott Kolozsvárról Buday is családjával együtt. A szegedi éveiről Pintér Nagy Katalin egyetemi tanár beszélt, rámutatva arra is, hogy nemcsak a táj különbözött ott az erdélyitől, de a kutatás szempontjából is a legrosszabb körülményeket találta Buday, aki hozzálátott és
Megteremtette a modern kutatás alapjait, valamint aktív szerepet vállalt a város közügyeinek intézésében is. Szegedi évei rövidre voltak szabva, 59 évesen elhunyt.
Veress Magdolna marosvásárhelyi lakos, Buday Árpád-leszármazott a régészprofesszor erdélyi gyökereiről beszélt, tudatva, nagyanyai ágon kötődik a neves személyiséghez, akinek nevét sokszor hallotta emlegetni a családban.
Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi önkormányzat 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és az azóta lebontott családi házon emléktáblát avattak a tiszteletére. Ezt helyezték el a vármúzeum épületében és avatták újra a megemlékezésen.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!