Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:36

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés

18:31

Június 5-ig lehet benyújtani a 2026-os támogatásigényléseket az APIA-hoz

18:28

Gyerekek bukkantak világháborús lőszerekre

18:06

Történelmi lehetőség előtt a háromszéki karatéka: a felnőtt Eb-n indul Török Panka

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

Biciklizni indultak a gyerekekkel, végül menekülniük kellett a medve elől

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Figyelem, Csíkszereda: drónról is fogják nézni, mi épült a telken

Általános sztrájkra készülnek a pedagógusok

Eldőlt a kormány sorsa, így szavaztak ma a parlamentben

„Nélküle nem lehet ma római kutatásról beszélni Erdélyben”

A Maros Megyei Múzeum szervezésében a kolozsvári és a szegedi egyetem tanárai méltatták Buday Árpád érdemeit

Fotó: Boda L. Gergely

A marosvásárhelyi vár múzeumépületének földszinti folyosóján áll mostantól az a márványtábla, amely Buday Árpád régész emlékét őrzi, és amely korábban az egykori szülőház falán állt. A tábla alatti tárlóban Buday néhány fényképe, feljegyzése, füzete látható.

Antal Erika

2017. július 05., 19:252017. július 05., 19:25

2017. július 05., 19:282017. július 05., 19:28

Abból az alkalomból, hogy 80 éve hunyt el Buday Árpád, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem régészprofesszora, a Maros Megyei Múzeum emlékrendezvényt szervezett a tiszteletére, illetve emléktáblát avatott a várban, a múzeumépületben.

Pánczél Szilamér muzeológus, a római kor kutatója méltatta a Maros megyéhez is kötődő régészt, aki 1879-ben született a ma már Marosludashoz tartozó Marosgezsén. Tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának javaslatára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba íratták be. A kollégiumi évek meghatározók voltak egész élete, életpályája alakulására, hiszen az érettségit követően 1898-ban a kolozsvári egyetemre iratkozott történelem–latin szakra. Másodéves volt, amikor bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett, és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.

A szerdai rendezvényen Bajusz István, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora méltatta Buday Árpád életművét,

nélküle ugyanis nem lehet ma régészetről, római kutatásról beszélni Erdélyben

– hangsúlyozta. Buday tudatosan gyűjtötte maga köré azokat a régészeket, akik hajlandók voltak az őskort kutatni. Régészeti ásatásait Porolissumban, az egyik Erdélyben létezett nagy, római kori városban kezdte – ismertette Bajusz István, aki arról is beszélt, hogy Buday Árpád nevével és munkáival saját kutatásai során is többször találkozott, és valamennyi tanítványának ajánlotta ezeket a munkákat.

Fotó: Boda L. Gergely

A kolozsvári magyar egyetem az 1920-as impériumváltást követően ellehetetlenült, ezért 1924-ben kénytelen volt Szegedre költözni. Az egyetemmel távozott Kolozsvárról Buday is családjával együtt. A szegedi éveiről Pintér Nagy Katalin egyetemi tanár beszélt, rámutatva arra is, hogy nemcsak a táj különbözött ott az erdélyitől, de a kutatás szempontjából is a legrosszabb körülményeket találta Buday, aki hozzálátott és

létrehozta az új régészeti intézetet.

Megteremtette a modern kutatás alapjait, valamint aktív szerepet vállalt a város közügyeinek intézésében is. Szegedi évei rövidre voltak szabva, 59 évesen elhunyt.

Veress Magdolna marosvásárhelyi lakos, Buday Árpád-leszármazott a régészprofesszor erdélyi gyökereiről beszélt, tudatva, nagyanyai ágon kötődik a neves személyiséghez, akinek nevét sokszor hallotta emlegetni a családban.

Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi önkormányzat 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és az azóta lebontott családi házon emléktáblát avattak a tiszteletére. Ezt helyezték el a vármúzeum épületében és avatták újra a megemlékezésen.