
Kiegészítésben bízva. Még innen-onnan jöhet pénz. Archív
Fotó: Veres Nándor
Országszerte egyre kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni a megyei tanácsok, ez alól nyilván Hargita Megye Tanácsa sem kivétel. Utóbbi idén mintegy tízmillió lejjel kevesebbet fog kapni az adóból számfejtett összegből – vagyis az úgynevezett adóvisszaosztásból. A tanácselnök szerint ez nagyon fog fájni.
2023. január 03., 17:292023. január 03., 17:29
2023. január 03., 18:082023. január 03., 18:08
„Egyértelmű, hogy az elmúlt két év válságos időszaka minden költségvetésen megmutatkozik, ezért úgy kell előkészítenünk a 2023-as költségvetést, hogy
– vetítette előre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Mielőtt az idei költségvetés-tervezetre rátérünk, két mondat erejéig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy miből is áll össze egy megyei önkormányzat költségvetése. Nem titok, hogy
vagyis a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből. Magyarán, egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk.
Elemző cikkeinkben többször írtunk arról, hogy a megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk:
egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele,
másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része,
harmadrészt az áfavisszaosztásból származó bevételek,
negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások,
ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.
Mindezek után térjünk rá röviden Hargita Megye Tanácsának 2023-as költségvetés-tervezetére, amit jó esetben már januárban elfogadhatnak. „Az országos költségvetés alapján a megyei pénzügyi igazgatóság leközölte, hogy egy
De ezek a növekedések nem a fejlesztési tételeknél lesznek – ott ugyanis jelentős csökkenés van –, hanem más egységnél. Ilyen szempontból ismét kritikus helyzetben kezdjük az éves költségvetésünknek a tervezését” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.
Mint kifejtette, a 2022-eshez képest az idénre tervezett büdzsénél jelentősebb növekedés lesz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ott átlagosan 25 százalékos növekedés várható. Az iskolai tej- és kifliprogram növekedése jelképes. „Ami azonban érdekes:
Ráadásul a költségvetési törvény világosan írja, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyekhez pénzt kell rendelni. Ilyen az ún. buletinosztály, azt mégis teljesen a megyei tanácsokra hagyták. Így volt ez egyébként tavaly is, legutóbb két éve rendeltek ehhez a szolgáltatáshoz pénzt. Ez igazságtalan döntés, ami meg fogja terhelni a költségvetésünket” – részletezte.
A megyei besorolású utak tételnél lesz egy 3,5 millió lejes növekedés, ám „ez csak jelképes, hiszen ennek a húszszorosára van szükségünk az elkezdett beruházásaink folytatásához; ez tehát porszemnyi növekedés a múlt évhez képest. Ami azonban nagyon fáj, az a visszaosztott adóból a közel tízmillió lejes csökkentés. Azért fájó, mert a megyei önkormányzat működésének jelentős részét ebből a bevételből tudjuk biztosítani. Ez a
mert amúgy is húszszázalékos az infláció (pénzhígulás). Fel kell kötnünk a nadrágot, hogy ezt a kieső hiányt pótolni tudjuk.”
A büdzsét azért szeretnék minél hamarabb – még ebben a hónapban – elfogadni, hogy „ha kevesebb pénzből is gazdálkodunk, aki számít a megyei tanács támogatására és partnerségére, az időben tudja, hogy mire készüljön”.
Borboly zárásként azt mondta, habár a jég az év elején nagyon vékony, abban bízik, hogy év végére sikerül megvastagítani azt.
„Bízom a kormányzati forrásokban, amelyeknek az év folyamán kell majd érkezniük, akárcsak a költségvetés-kiegészítéseknek. Abban is bízom, hogy újabb európai uniós forrásokat tudunk lehívni, illetve van egy 50 millió lejes hitelkeretünk is, ezért amennyiben nagy baj van, abból is tudunk dolgozni” – zárta Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
1 hozzászólás