– vetítette előre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Mielőtt az idei költségvetés-tervezetre rátérünk, két mondat erejéig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy miből is áll össze egy megyei önkormányzat költségvetése. Nem titok, hogy

vagyis a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből. Magyarán, egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk.

Elemző cikkeinkben többször írtunk arról, hogy a megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk:

• egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele,

• másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része,

• harmadrészt az áfavisszaosztásból származó bevételek,

• negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások,

• ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.

Ismét kritikus helyzetben kezdik az évet

Mindezek után térjünk rá röviden Hargita Megye Tanácsának 2023-as költségvetés-tervezetére, amit jó esetben már januárban elfogadhatnak. „Az országos költségvetés alapján a megyei pénzügyi igazgatóság leközölte, hogy egy

De ezek a növekedések nem a fejlesztési tételeknél lesznek – ott ugyanis jelentős csökkenés van –, hanem más egységnél. Ilyen szempontból ismét kritikus helyzetben kezdjük az éves költségvetésünknek a tervezését” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.

Mint kifejtette, a 2022-eshez képest az idénre tervezett büdzsénél jelentősebb növekedés lesz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ott átlagosan 25 százalékos növekedés várható. Az iskolai tej- és kifliprogram növekedése jelképes. „Ami azonban érdekes:

Ráadásul a költségvetési törvény világosan írja, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyekhez pénzt kell rendelni. Ilyen az ún. buletinosztály, azt mégis teljesen a megyei tanácsokra hagyták. Így volt ez egyébként tavaly is, legutóbb két éve rendeltek ehhez a szolgáltatáshoz pénzt. Ez igazságtalan döntés, ami meg fogja terhelni a költségvetésünket” – részletezte.

Fel kell kötniük a nadrágot

A megyei besorolású utak tételnél lesz egy 3,5 millió lejes növekedés, ám „ez csak jelképes, hiszen ennek a húszszorosára van szükségünk az elkezdett beruházásaink folytatásához; ez tehát porszemnyi növekedés a múlt évhez képest. Ami azonban nagyon fáj, az a visszaosztott adóból a közel tízmillió lejes csökkentés. Azért fájó, mert a megyei önkormányzat működésének jelentős részét ebből a bevételből tudjuk biztosítani. Ez a

mert amúgy is húszszázalékos az infláció (pénzhígulás). Fel kell kötnünk a nadrágot, hogy ezt a kieső hiányt pótolni tudjuk.”

A büdzsét azért szeretnék minél hamarabb – még ebben a hónapban – elfogadni, hogy „ha kevesebb pénzből is gazdálkodunk, aki számít a megyei tanács támogatására és partnerségére, az időben tudja, hogy mire készüljön”.

Borboly zárásként azt mondta, habár a jég az év elején nagyon vékony, abban bízik, hogy év végére sikerül megvastagítani azt.

„Bízom a kormányzati forrásokban, amelyeknek az év folyamán kell majd érkezniük, akárcsak a költségvetés-kiegészítéseknek. Abban is bízom, hogy újabb európai uniós forrásokat tudunk lehívni, illetve van egy 50 millió lejes hitelkeretünk is, ezért amennyiben nagy baj van, abból is tudunk dolgozni” – zárta Hargita Megye Tanácsának elnöke.