
Kiegészítésben bízva. Még innen-onnan jöhet pénz. Archív
Fotó: Veres Nándor
Országszerte egyre kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni a megyei tanácsok, ez alól nyilván Hargita Megye Tanácsa sem kivétel. Utóbbi idén mintegy tízmillió lejjel kevesebbet fog kapni az adóból számfejtett összegből – vagyis az úgynevezett adóvisszaosztásból. A tanácselnök szerint ez nagyon fog fájni.
2023. január 03., 17:292023. január 03., 17:29
2023. január 03., 18:082023. január 03., 18:08
„Egyértelmű, hogy az elmúlt két év válságos időszaka minden költségvetésen megmutatkozik, ezért úgy kell előkészítenünk a 2023-as költségvetést, hogy
– vetítette előre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Mielőtt az idei költségvetés-tervezetre rátérünk, két mondat erejéig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy miből is áll össze egy megyei önkormányzat költségvetése. Nem titok, hogy
vagyis a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből. Magyarán, egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk.
Elemző cikkeinkben többször írtunk arról, hogy a megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk:
egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele,
másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része,
harmadrészt az áfavisszaosztásból származó bevételek,
negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások,
ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.
Mindezek után térjünk rá röviden Hargita Megye Tanácsának 2023-as költségvetés-tervezetére, amit jó esetben már januárban elfogadhatnak. „Az országos költségvetés alapján a megyei pénzügyi igazgatóság leközölte, hogy egy
De ezek a növekedések nem a fejlesztési tételeknél lesznek – ott ugyanis jelentős csökkenés van –, hanem más egységnél. Ilyen szempontból ismét kritikus helyzetben kezdjük az éves költségvetésünknek a tervezését” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.
Mint kifejtette, a 2022-eshez képest az idénre tervezett büdzsénél jelentősebb növekedés lesz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ott átlagosan 25 százalékos növekedés várható. Az iskolai tej- és kifliprogram növekedése jelképes. „Ami azonban érdekes:
Ráadásul a költségvetési törvény világosan írja, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyekhez pénzt kell rendelni. Ilyen az ún. buletinosztály, azt mégis teljesen a megyei tanácsokra hagyták. Így volt ez egyébként tavaly is, legutóbb két éve rendeltek ehhez a szolgáltatáshoz pénzt. Ez igazságtalan döntés, ami meg fogja terhelni a költségvetésünket” – részletezte.
A megyei besorolású utak tételnél lesz egy 3,5 millió lejes növekedés, ám „ez csak jelképes, hiszen ennek a húszszorosára van szükségünk az elkezdett beruházásaink folytatásához; ez tehát porszemnyi növekedés a múlt évhez képest. Ami azonban nagyon fáj, az a visszaosztott adóból a közel tízmillió lejes csökkentés. Azért fájó, mert a megyei önkormányzat működésének jelentős részét ebből a bevételből tudjuk biztosítani. Ez a
mert amúgy is húszszázalékos az infláció (pénzhígulás). Fel kell kötnünk a nadrágot, hogy ezt a kieső hiányt pótolni tudjuk.”
A büdzsét azért szeretnék minél hamarabb – még ebben a hónapban – elfogadni, hogy „ha kevesebb pénzből is gazdálkodunk, aki számít a megyei tanács támogatására és partnerségére, az időben tudja, hogy mire készüljön”.
Borboly zárásként azt mondta, habár a jég az év elején nagyon vékony, abban bízik, hogy év végére sikerül megvastagítani azt.
„Bízom a kormányzati forrásokban, amelyeknek az év folyamán kell majd érkezniük, akárcsak a költségvetés-kiegészítéseknek. Abban is bízom, hogy újabb európai uniós forrásokat tudunk lehívni, illetve van egy 50 millió lejes hitelkeretünk is, ezért amennyiben nagy baj van, abból is tudunk dolgozni” – zárta Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.
Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.
A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Bulgária először diadalmaskodott a versenyen, amelyen az elmúlt három évben gazdasági nehézségek miatt nem vett részt – jelentette az AFP és az EFE.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a július 1-jétől érvényes járműkategóriánkénti úthasználati díjat (rovinieta) szabályozó rendelettervezetet. Az új rendszer az európai kibocsátási normákat is figyelembe veszi.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
1 hozzászólás