
Kiegészítésben bízva. Még innen-onnan jöhet pénz. Archív
Fotó: Veres Nándor
Országszerte egyre kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni a megyei tanácsok, ez alól nyilván Hargita Megye Tanácsa sem kivétel. Utóbbi idén mintegy tízmillió lejjel kevesebbet fog kapni az adóból számfejtett összegből – vagyis az úgynevezett adóvisszaosztásból. A tanácselnök szerint ez nagyon fog fájni.
2023. január 03., 17:292023. január 03., 17:29
2023. január 03., 18:082023. január 03., 18:08
„Egyértelmű, hogy az elmúlt két év válságos időszaka minden költségvetésen megmutatkozik, ezért úgy kell előkészítenünk a 2023-as költségvetést, hogy
– vetítette előre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Mielőtt az idei költségvetés-tervezetre rátérünk, két mondat erejéig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy miből is áll össze egy megyei önkormányzat költségvetése. Nem titok, hogy
vagyis a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből. Magyarán, egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk.
Elemző cikkeinkben többször írtunk arról, hogy a megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk:
egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele,
másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része,
harmadrészt az áfavisszaosztásból származó bevételek,
negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások,
ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.
Mindezek után térjünk rá röviden Hargita Megye Tanácsának 2023-as költségvetés-tervezetére, amit jó esetben már januárban elfogadhatnak. „Az országos költségvetés alapján a megyei pénzügyi igazgatóság leközölte, hogy egy
De ezek a növekedések nem a fejlesztési tételeknél lesznek – ott ugyanis jelentős csökkenés van –, hanem más egységnél. Ilyen szempontból ismét kritikus helyzetben kezdjük az éves költségvetésünknek a tervezését” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.
Mint kifejtette, a 2022-eshez képest az idénre tervezett büdzsénél jelentősebb növekedés lesz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ott átlagosan 25 százalékos növekedés várható. Az iskolai tej- és kifliprogram növekedése jelképes. „Ami azonban érdekes:
Ráadásul a költségvetési törvény világosan írja, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyekhez pénzt kell rendelni. Ilyen az ún. buletinosztály, azt mégis teljesen a megyei tanácsokra hagyták. Így volt ez egyébként tavaly is, legutóbb két éve rendeltek ehhez a szolgáltatáshoz pénzt. Ez igazságtalan döntés, ami meg fogja terhelni a költségvetésünket” – részletezte.
A megyei besorolású utak tételnél lesz egy 3,5 millió lejes növekedés, ám „ez csak jelképes, hiszen ennek a húszszorosára van szükségünk az elkezdett beruházásaink folytatásához; ez tehát porszemnyi növekedés a múlt évhez képest. Ami azonban nagyon fáj, az a visszaosztott adóból a közel tízmillió lejes csökkentés. Azért fájó, mert a megyei önkormányzat működésének jelentős részét ebből a bevételből tudjuk biztosítani. Ez a
mert amúgy is húszszázalékos az infláció (pénzhígulás). Fel kell kötnünk a nadrágot, hogy ezt a kieső hiányt pótolni tudjuk.”
A büdzsét azért szeretnék minél hamarabb – még ebben a hónapban – elfogadni, hogy „ha kevesebb pénzből is gazdálkodunk, aki számít a megyei tanács támogatására és partnerségére, az időben tudja, hogy mire készüljön”.
Borboly zárásként azt mondta, habár a jég az év elején nagyon vékony, abban bízik, hogy év végére sikerül megvastagítani azt.
„Bízom a kormányzati forrásokban, amelyeknek az év folyamán kell majd érkezniük, akárcsak a költségvetés-kiegészítéseknek. Abban is bízom, hogy újabb európai uniós forrásokat tudunk lehívni, illetve van egy 50 millió lejes hitelkeretünk is, ezért amennyiben nagy baj van, abból is tudunk dolgozni” – zárta Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
1 hozzászólás