Kiegészítésben bízva. Még innen-onnan jöhet pénz. Archív
Fotó: Veres Nándor
Országszerte egyre kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni a megyei tanácsok, ez alól nyilván Hargita Megye Tanácsa sem kivétel. Utóbbi idén mintegy tízmillió lejjel kevesebbet fog kapni az adóból számfejtett összegből – vagyis az úgynevezett adóvisszaosztásból. A tanácselnök szerint ez nagyon fog fájni.
2023. január 03., 17:292023. január 03., 17:29
2023. január 03., 18:082023. január 03., 18:08
„Egyértelmű, hogy az elmúlt két év válságos időszaka minden költségvetésen megmutatkozik, ezért úgy kell előkészítenünk a 2023-as költségvetést, hogy
– vetítette előre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Mielőtt az idei költségvetés-tervezetre rátérünk, két mondat erejéig érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy miből is áll össze egy megyei önkormányzat költségvetése. Nem titok, hogy
vagyis a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből. Magyarán, egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk.
Elemző cikkeinkben többször írtunk arról, hogy a megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk:
egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele,
másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része,
harmadrészt az áfavisszaosztásból származó bevételek,
negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások,
ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.
Mindezek után térjünk rá röviden Hargita Megye Tanácsának 2023-as költségvetés-tervezetére, amit jó esetben már januárban elfogadhatnak. „Az országos költségvetés alapján a megyei pénzügyi igazgatóság leközölte, hogy egy
De ezek a növekedések nem a fejlesztési tételeknél lesznek – ott ugyanis jelentős csökkenés van –, hanem más egységnél. Ilyen szempontból ismét kritikus helyzetben kezdjük az éves költségvetésünknek a tervezését” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.
Mint kifejtette, a 2022-eshez képest az idénre tervezett büdzsénél jelentősebb növekedés lesz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ott átlagosan 25 százalékos növekedés várható. Az iskolai tej- és kifliprogram növekedése jelképes. „Ami azonban érdekes:
Ráadásul a költségvetési törvény világosan írja, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyekhez pénzt kell rendelni. Ilyen az ún. buletinosztály, azt mégis teljesen a megyei tanácsokra hagyták. Így volt ez egyébként tavaly is, legutóbb két éve rendeltek ehhez a szolgáltatáshoz pénzt. Ez igazságtalan döntés, ami meg fogja terhelni a költségvetésünket” – részletezte.
A megyei besorolású utak tételnél lesz egy 3,5 millió lejes növekedés, ám „ez csak jelképes, hiszen ennek a húszszorosára van szükségünk az elkezdett beruházásaink folytatásához; ez tehát porszemnyi növekedés a múlt évhez képest. Ami azonban nagyon fáj, az a visszaosztott adóból a közel tízmillió lejes csökkentés. Azért fájó, mert a megyei önkormányzat működésének jelentős részét ebből a bevételből tudjuk biztosítani. Ez a
mert amúgy is húszszázalékos az infláció (pénzhígulás). Fel kell kötnünk a nadrágot, hogy ezt a kieső hiányt pótolni tudjuk.”
A büdzsét azért szeretnék minél hamarabb – még ebben a hónapban – elfogadni, hogy „ha kevesebb pénzből is gazdálkodunk, aki számít a megyei tanács támogatására és partnerségére, az időben tudja, hogy mire készüljön”.
Borboly zárásként azt mondta, habár a jég az év elején nagyon vékony, abban bízik, hogy év végére sikerül megvastagítani azt.
„Bízom a kormányzati forrásokban, amelyeknek az év folyamán kell majd érkezniük, akárcsak a költségvetés-kiegészítéseknek. Abban is bízom, hogy újabb európai uniós forrásokat tudunk lehívni, illetve van egy 50 millió lejes hitelkeretünk is, ezért amennyiben nagy baj van, abból is tudunk dolgozni” – zárta Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A számok magukért beszélnek, négy órával urnazárás előtt így áll Székelyföld a részvétellel. Összehasonlításként: Kolozs megye 55 százaléknál tart, Bukarest pedig 48 százaléknál.
Sokkal nagyobb részvételt eredményez az államelnök-választás második fordulója, mint az első. Székelyudvarhelyen is egyértelműen a szavazókedv jelentős növekedését tapasztalják a szavazóbiztosok.
Folyamatos a mozgás a háromszéki megyeközpontban a választás napján: délután négy óráig a lakosság negyvenkét százaléka voksolt. Mindeközben nagyon sokan a Sepsi OSK idegenbeli meccsét figyelik a tévében. Van ok aggodalomra.
Úgy döntött, hogy tesz egy kört az autójával Csíkszeredában, amelyre kitűzte az egyik politikai párt jelképeit tartalmazó zászlót. Nem volt jó ötlet, a rendőrök meg is büntették.
1 hozzászólás