Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:01

Azzal fenyegette családját, hogy felgyújtja a házukat

10:44

Erős a mezőny, de a hazai pálya Jakab Attiláék mellett szól a Hargita Ralin

10:38

Nem mentek Bukarestbe tiltakozni, biztatónak vélték az államtitkár szavait

10:31

Telefonos applikáción keresztül értesítenek a vízhiányról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Magukért beszélő számok: összehasonlítottuk a három székelyföldi megye 2022-es terveit

A három székelyföldi megye elöljárói: Péter Ferenc, Tamás Sándor és Borboly Csaba megyeitanács-elnökök

Rekordnak számító gyorsasággal, már januárban, illetve február elején megszavazták a megyei költségvetéseket a székelyföldi megyei önkormányzatok. Az akkor megszavazott számokat vettük nagyító alá, elemezve, összehasonlítva, hogy a megyei elöljáróink mire tervezik elkölteni a hozzájuk befolyó adólejeket.

Geréb László

2022. április 09., 09:002022. április 09., 09:00

2022. április 09., 09:172022. április 09., 09:17

A megyei önkormányzatok működése hasonló a helyi önkormányzatok működéséhez. A döntéshozó szerv itt a lakosságszám-arányosan meghatározott számú képviselő-testület (Hargita és Kovászna megyében 30, Maros megyében pedig 34 tagú), amelynek a szavazattöbbséggel meghozott határozatait a megyei önkormányzat apparátusa hajtja végre, ez utóbbit a megyei tanács elnöke vezeti.

Kötött pályán mozognak

A megyei önkormányzat költségvetése tulajdonképpen az az „útmutató”, amely alapján a megyei tanács apparátusa egész évben működik. A költségvetésbe foglalják be a megyei tanácshoz befolyó bevételeket, illetve a bevételek felhasználási módját.

Számottevő különbség a települési és a megyei önkormányzatok költségvetése között, hogy a megyei önkormányzatok sokkal kötöttebb pályán mozognak, a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből, vagyis az egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk.

Így nem tudnak annyira szabadon gazdálkodni, mint a települési önkormányzatok. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a megyék esetében nem beszélhetünk óriási tételekről, hisz az egyes megyék költségvetése nagyságrendben a megyeszékhelyek költségvetéseihez hasonlítható. A következőkben a három székelyföldi megye, vagyis Hargita, Kovászna és Maros megyék költségvetéseit elemezzük, hasonlítjuk össze. Az elemzéshez a három megyei önkormányzat költségvetési határozatait használtuk fel. A megyék lakosságbéli különbségét azzal ellensúlyoztuk, hogy az egyes költségvetési tételeket egy lakosra is visszaosztottuk.

Jövedelmi oldal

Elsőként a három megye jövedelmét vettük nagyító alá. A megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk: egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele, másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része, harmadrészt az ÁFA-visszaosztásból származó bevételek, negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások, ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.

Abszolút értékben Maros megyének van a legnagyobb költségvetése, szinte akkora összegből gazdálkodik egyedül, mint a két másik megye együttesen.

Összegszerűen is feltűnő, hogy mind kormánytámogatásból, mind pedig EU-projektekből 2022-ben Kovászna megye tervez a legtöbbet lehívni. Személyijövedelemadó-visszaosztásból Maros megye egyedül másfélszer annyit kap, mint a másik két megye, ami arra enged következtetni, hogy ott nagyobbak a jövedelmek, mint a másik két megyében.

Amennyiben az összbevételeket visszaosztjuk egy lakosra, ez esetben Kovászna megye magasan vezet: több mint másfélszer annyi jövedelmet tervez egy lakosra 2022-ben, mint Hargita vagy Maros megye (lásd ehhez az 1. ábránkat). Ennek a kiemelkedő jövedelmi szintnek a magyarázatát a külső források költségvetésen belüli magas aránya adja, ahol azt látjuk, hogy míg Kovászna megyében ezek aránya meghaladja az 50%-ot, addig ez az arány Hargita és Maros megyében is 20% alatt van (ezt mutatja a 2. ábránk). Pedig a külső források részaránya az egyik legfontosabb költségvetési mutató, hiszen ezek nélkül nagyon nehéz nagyobb fejlesztéseket megvalósítani. Így

minden önkormányzat számára kiemelten fontos minél több kormányzati és EU-s pénzt bevonzani a megye költségvetésébe.

• Infografika: Tóth Szilárd

A legnagyobb bevételi tétel a megyei önkormányzatok költségvetésében az ÁFA- visszaosztás. Azonban ez az összeg nagy részben fel van címkézve, vagyis csak a törvény szerint megszabott kötelező feladatok ellátására tudja fordítani az önkormányzat. Az ÁFA-visszaosztás egy része a megyei utak javítására költhető, amely összeg értékét az egyes megyék úthálózatának a hossza alapján állapítják meg; egy másik része pedig különböző speciális tevékenységre, mint gyerekvédelem, nem papi hivatású egyházi személyek fizetése, stb.

Az ÁFA- visszaosztás esetében egy lakosra számolva csekély mértékű eltérést találunk a három megye esetében.

Az egy lakosra számolt jövedelemadónál Maros megye vezet, 30%-kal magasabb az egy lakosra jutó visszaosztott jövedelemadó, mint a másik két megyében. Ebből arra lehet következtetni, hogy Maros megyében legalább ennyivel magasabbak a jövedelmek, a fizetések is. Emellett egy magyarázat lehet az is, hogy Maros megyében nagyobb fizetésekkel vannak bejelentve az alkalmazottak, mint Hargita és Kovászna megyében. Az egyes megyékben befizetett személyi jövedelemadónak 15%-a a megyei önkormányzatok bevételei, amelyet szabadon felhasználhatnak (63% a települések költségvetéseibe folyik be). Ugyancsak a megyei önkormányzatokhoz folyik be a jövedelemadó 6%-a, azonban ezt a részt a megyei önkormányzatok kötelesek az adott megye települései költségvetéseinek a kiegészítésére fordítaniuk. E fenti két tétel mellett a befizetett jövedelemadó 14%-ának a 15%-a is a megyei költségvetések bevétele szabad felhasználású összegként.

• Infografika: Tóth Szilárd

A megyei önkormányzatok költségvetésében kis aránnyal vannak jelen a saját adó- és illetékbevételek, hiszen nagyon kevés olyan adót és illetéket találunk, amelyek közvetlen a megyei önkormányzatok kasszájába folynának be. Maros megye ez irányú bevételeit az önkormányzat által begyűjtött hulladékelszállítási díj emeli meg ilyen nagy összegűre, amely csak erre a megyére jellemző sajátos hulladékgazdálkodási rendszernek a következménye.

Kiadási oldal

A megyei önkormányzatok kiadási oldalán találhatjuk azokat a feladatokat, amelyeket a törvény szerint a megyei önkormányzatoknak el kell látniuk, a feladatokhoz rendelt összegekkel együtt. A több száz kiadási tételt nem lehetséges itt megvizsgálni, így a következőkben csak a legnagyobbakat, legfontosabbak tekintjük át.

Költségoldalon is a legnagyobb összeget Maros megyénél találunk, ami természetesen következik a megye méreteiből. Azonban, ha megvizsgáljuk az egyes tételek szintjét, már bőven találunk érdekességeket. Költségoldalon a legfontosabb mutató, hogy az egyes megyei tanácsok mennyit fordítanak a jövedelmeikből beruházásokra.

A beruházásra fordított összegek részarányát vizsgálva Kovászna megye áll az élen, hiszen 2022-ben a költségvetésének 57%-át tervezi beruházásokra fordítani, Hargita megye alig 40%-ot, míg arányaiban a legkevesebb beruházást Maros megye tervez 32%-os részaránnyal.

Pedig a beruházások jelentik a fejlődés alapját, a különböző fejlesztésekbe fektetett összegek révén növekedik a lakosság életminősége, jóléte. Épp emiatt meglátásunk szerint minden önkormányzatnak arra kellene törekednie, hogy a befolyó jövedelmek minél kisebb hányadát élje fel a napi működésre és minél nagyobb hányadát fordítsa beruházásokra, fejlesztésekre.

• Infografika: Tóth Szilárd

A megyei önkormányzatok költségvetéseinek legnagyobb kiadási tétele a megyei utak karbantartására és fejlesztésére fordított összegek. Ennek a tevékenységnek finanszírozására egyrészt az ÁFA-visszaosztásból kapnak jelentős összegeket a megyei önkormányzatok, de a nagyobb munkálatokhoz a Helyi Fejlesztések Országos Programjából (PNDL) és az EU-s programokból hívhatnak le pénzeket. A 2022-es évben összegszerűen Maros megye tervez a legtöbbet ezen a területen elkölteni. Azonban,

ha egy lakosra visszaosztva vizsgáljuk az utakra költendő adólejeket, akkor Kovászna megye nagyságrendekkel vezet a másik két megye előtt, hiszen mind Hargita, mind Maros megye még feleannyit sem tervez utakra fordítani.

• Infografika: Tóth Szilárd

A második legnagyobb tétel a megyei szociális rendszer működtetéséhez kötődik, amely alapvetően a megyei gyerekvédelmi rendszer működtetését jelenti. Erre a területre a megyei önkormányzatok célirányos finanszírozást kapnak ÁFA-visszaosztás formájában az ellátórendszerben lévő gyerekek száma alapján. Ezen a téren Maros és Kovászna megye állnak az élen, egy lakosra számolva mindketten hasonló összegeket költenek erre a területre, míg Hargita megye 40%-kal marad le a másik két megyétől. Itt fontos megjegyezni, hogy országos szinten Maros megye működteti a legkiterjedtebb gyerekvédelmi rendszert (közel 100 épülettel).

• Infografika: Tóth Szilárd

A harmadik legnagyobb volumenű költségtétel a megyei tanácsok költségvetésében a kultúra, sport és vallás területekhez köthető. Ebből a fejezetből finanszírozzák a megyei önkormányzatok a megyei kulturális hálózatot, a különböző pályázatokat (sport, egyházi stb.), valamint a nem papi hivatású egyházi alkalmazottak fizetését is. Egy lakosra számolva 2022-ben Kovászna megye költi a legtöbbet ezen a téren, amely összeg több mint duplája a Hargita megyei egy lakosra számolt 2022-es tervezett költségeknek. Kovászna és Maros megye okkal áll az élen ezen a területnek, hiszen ebben a két megyében a megyei önkormányzat finanszírozza szinte a teljes megyei múzeumi hálózatot, míg Hargita megyében ezek a települési önkormányzatok finanszírozásában működnek.

• Infografika: Tóth Szilárd

A megyei önkormányzatok költségvetésében az egészségügyi tételbe a megyei egészségügyi intézmények kiadásai kerülnek bele.

A megyei kórházak esetében a fejlesztések és a működéshez való hozzájárulás esik a megyei önkormányzatok hatáskörébe, ugyanakkor a községi orvosi rendelőket is támogatja a megyei költségvetés. Ezen a téren egy lakosra számolva szintén Kovászna megye vezeti a sort,

míg a legkevesebb egy lakosra jutó egészségügyi kiadást Hargita Megye Tanácsa szavazott meg, amely kevesebb mint fele a Kovászna megyeinek. Itt fontos megjegyezni, hogy

ennél a tételnél 2021-ben Hargita megye toronymagason vezetett, hiszen a tavalyi évben hatalmas fejlesztések valósultak meg a Hargita megyei kórháznál.

• Infografika: Tóth Szilárd

Utolsó tételként a három megyei tanács működési költségeit elemeztük. Ennél a tételnél fontos mutatószámok egyrészt az apparátus költségeinek az aránya az összköltségvetésen belül, másrészt pedig az egy lakosra jutó különböző költségtételek.

A 2022-es évben Hargita Megye Tanácsa fordít a költségvetéséből a legnagyobb arányban a saját apparátusa működtetésére, ez az arány megközelíti a 20%-ot.

Ezzel szemben mind Kovászna, mind pedig Maros megye a Hargita megyei számnak alig felét, 10% alatti arányt fordítanak a megyei önkormányzat működtetésére. Ha egy lakosra visszaosztva vizsgáljuk a legfontosabb tételeket az apparátus működéséből, az esetben is Hargita megye vezeti a sort. Személyi költségek tekintetében egy lakosra számolva Hargita kétszer többet költ, mint Maros Megye Tanácsa (Hargita 83 lej. Kovászna 67 lej, Maros 30 lej). Az anyagi költségeket vizsgálva is hasonlót tapasztalunk, vagyis az egy lakosra jutó anyagi kiadások több mint háromszoros értéket jelentenek Hargita megyénél a másik két
megyéhez viszonyítva (Hargita 63 lej, Kovászna 16 lej, Maros 20 lej). E tételek közti nagy különbséget az egyes közigazgatási egységek felépítése közti különbségek magyarázzák. Gondolunk itt egyrészt a kiszervezett feladatok arányára, másrészt a be nem töltött állások költségvetésbe való befoglalására, illetve az önként felvállalt feladatok száma közti különbségekre is.

• Infografika: Tóth Szilárd

Székelyföld méretét és gazdasági súlyát éreztetve, az elemezett három székelyföldi megyét pár mutatóban összehasonlítottuk az egyik legfejlettebbnek tartott Kolozs megyével. A három megye 2022-re vonatkozó együttes költségvetése abszolút értekében szinte megegyezik Kolozs megye 908 millió lejes költségvetésével.

Ha a fejlesztési oldalt vesszük figyelembe, akkor Kolozs megye 2022-ben 20%-kal többet fordít beruházásokra, mint a három székelyföldi megye együttvéve.

A személyi jövedelemadó-visszaosztásnál tapasztalható különbség azért is érdekes, mert ez nagyon jól mutatja a két zóna jövedelmei közti különbséget. Mindamellett, hogy Kolozs megye lakossága egyharmaddal kevesebb a három székelyföldi megye összlakosságánál, Kolozs megye mégis 23%-kal több személyi jövedelemadó-visszaosztást kap, mint a három megye együttesen.

Ha a jövedelemadó-visszaosztást egy lakosra is kiszámoljuk, a különbség még nagyobb, hiszen ez esetben Kolozs megye szinte kétszer akkora (91%-kal nagyobb) SZJA-visszaosztásban részesül, mint a három székely megye átlaga!

A megyei önkormányzatok esetében is az év elején megszavazott költségvetések csak tervek, elképzelések, amelyeket az önkormányzati testület szeretné, ha megvalósulnának. Ennek a tervnek a megvalósítását azonban már egy más szervezeti egység, a megyei önkormányzat apparátusa hajtja végre. Reméljük, hogy a három megye 2022-es költségvetési elképzeléseinek döntő része meg tud valósulni ebben az évben annak ellenére, hogy a szomszéd országban zajló konfliktus nagyon sok bizonytalanságot hoz be minden intézmény működésébe.