
Azért juthattunk ide, mert a valódi érdekképviselet elmaradt – hangzott el az EMI-táborban
A kézdivásárhelyi terrorvád miatt bebörtönzött Beke István és Szőcs Zoltán határozott álláspontját közölték a két férfi hozzátartozói vasárnap az EMI-táborban.
2018. július 22., 19:502018. július 22., 19:50
2018. július 22., 20:042018. július 22., 20:04
„Nem fognak bűnbocsánatot kérni. Csak akkor fogadnák el az államelnöki kegyelmet is, ha az az ártatlanságukat bizonyítaná” – ez Beke István és Szőcs Zoltán álláspontja a hozzátartozóik szerint.
Az a helyzet ma Romániában, hogy bárkivel bármikor megtörténhet, hogy ki kell írja a Facebookra, ahogy Beke István tette: „most jöttek utánunk, Isten áldjon mindenkit” – vezette fel Sorbán Attila Örs, az EMI vezetője a kézdivásárhelyi terrorvád miatt elítélt férfiak ügyéről szóló beszélgetést.
– szögezte le.
Beke István felesége, Beke Csilla, Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor és a betiltott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szóvivője, Tóth Bálint voltak a meghívottai a vasárnapi beszélgetésnek az EMI-táborban.
Mint ismert, a bukaresti legfelsőbb bíróság öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit.

Öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit a bukaresti legfelsőbb bíróság – adta hírül a Krónika. A szerdán kihirdetett ítéletet Beke István megerősítette a napilapnak.
Elhangzott: nevetséges bizonyítékok, egy rossz minőségű, összevágott hanganyag, összeollózott újságcikkek, egy Wass Albert könyv, zászlók képezik a „bizonyítékokat” és olyan eszközök, amelyek nyilvánvalóan nem alkalmasak arra, hogy életre veszélyt jelentő bomba készüljön belőlük.
Keresik a jogi megoldásokat, amelyek révén visszakaphatnák a szabadságukat, de amíg az ítélet indoklását nem kapják kézhez, addig nem léphetnek. Az illetékes bírói tanácsban vannak olyan bírók, akik másfél éve meghozott ítéletek indoklását sem küldték még ki az érintetteknek. Időközben Strasbourgban az emberjogi bíróságon is panaszt nyújtanak be. A kereset megerősítése érdekében aláírásgyűjtést indítottak. Komoly segítséget, hozzáállást tapasztalnak Magyarország intézményei részéről.

Folytatódnak a megfélemlítések, ha az elmúlt 28 évben erőteljesebben politizálunk, nem itt tartanánk – szögezte le Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, miután a feketehalmi börtönben meglátogatta a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.
A román állam azért tud lényegében bármit megtenni az erdélyi magyarokkal, mert nem létezik egy erős védőháló, amely az embereket és civil szervezeteket meg tudná védeni, ha támadás éri őket, jogaik sérülnek. Ezt a „védőhálót” ügyvédek, diplomaták, politikusok kellene alkossák, akik konkrét lépéseket tudnak tenni hasonló esetekben.
– fogalmazott Tóth Bálint, a betiltott mozgalom szóvivője.
Hozzátette, a hazai politikai érdekképviselet eredménytelenségének bizonyítéka, hogy 29 év után még mindig bármikor sérülhetnek jogaink, elhurcolhatnak, megbüntethetnek.
Ha 2015-ben történt volna meg az az összefogás, ami a jogerős ítélet után körvonalazódott, akkor Beke és Szőcs talán már a felmentésükről beszélhetnének az EMI-táborban – hangzott el.
Sorbán Attila Örs kijelentette: a magyarság elleni megfélemlítési folyamat része az ő elítélésük. Ugyanakkor az erdélyi magyar politikát is felelősség terheli, és a közösség részéről határtalan érdektelenség övez minden közéleti kérdést.
– mondta.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
3 hozzászólás