
Képünk illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Csupán néhány nap alatt állt össze a koncepció és indult el a Segítünk.Online nevű segélyszolgálat Székelyudvarhelyen: néhány héttel később, ma már százötven önkéntes segíti a koronavírus-járvány által legveszélyeztetettebb időseket.
2020. április 10., 17:532020. április 10., 17:53
Szőke Lászlónak, a Székelyhon munkatársának felhívására önkéntes csapat verbuválódott: bevásárolnak az időseknek, kiváltják a gyógyszereiket, kutyát sétáltatnak stb. A kezdeményezéshez hamar weboldal (segitunk.online) és telefonos applikáció is készült, illetve az érdeklődők mindenféle kérdésére Ödön, az automata chatrobot válaszol. A kezdeményezés bővül – mondta el Szőke –, többen már ellesték a székelyudvarhelyi példát. A részletekről az ötletgazdát faggattuk.
– Pontosan hány önkéntessel működik a rendszer?
– Jelenleg több mint 150 regisztrált önkéntes jelentkezett elsősorban Székelyudvarhelyről, de vannak köztük olyanok is, akik a környékbeli településeken is vállalnak önkéntes munkát. Lemorzsolódás alig tapasztalható, alig öten léptek vissza vagy függesztettétek fel önkéntességüket valamilyen okból (például falura való kiköltözés miatt).
– A városban még hol vannak fehér foltok?
– Nincsenek fehér foltok, minden városrészben van önkéntes, és sokan (több tízen) nem csak közvetlen lakóhelyük közelében vállalják a befutó kérések teljesítését.
– Milyen segítségre van leginkább szükség?
– Bevásárlásra, recept- és gyógyszerkiváltásra, számlabefizetésre. Ritkán, de előfordul, hogy valaki ahhoz kér segítséget, hogy kivigyük a szemetet. Utóbbit is próbáljuk teljesíteni, egyelőre. Többen jelezték, hogy lelki segélyre is szükségük lenne a bezártság miatt, a helyi lelkisegély-szolgálat hamarosan csatlakozik hozzánk, pontosabban hozzájuk fogjuk irányítani azokat, akik ilyen kéréssel fordulnak hozzánk.
– Mire lenne még szükség?
– Tízszer annyi önkéntes van, mint ahány kérés befut – egyelőre. Nyilván, még nem tetőzött a járvány, de heti rendszerességgel akár néhány száz kérést is teljesíteni tudunk, ha nem egyszerre érkeznek. Márpedig a segélykérők igyekeznek négy-öt napos bevásárlást kérni, a gyógyszerek esetén pedig havi egyszer kell – általában – bevásárolni. Inkább
Az egy-két órán belüli segítségnyújtást is tartani tudjuk, de idősekről lévén szó, sokszor nehezen érjük el telefonon őket, többszöri hívás után reagálnak.
– Magát a szolgáltatást a járványhelyzet hívta életre. Hogyan védik magukat és az időseket az önkéntesek?
– Kaptunk kesztyűket és maszkokat is, de sok önkéntes saját maga oldotta meg ezt. Igyekszünk betartani a fizikai távolságot, és egyelőre kevés, sőt nincs is olyan, aki intézményes karanténból fordulna hozzánk. Utóbbi változhat, akkor növeljük a biztonságos kézbesítést is.
Ami nem vagy csak alig működik, az a készpénzmozgás nélküli teljesítés: a legtöbb segélykérőnek nincsen bankkártyája, nem tud/akar kártyával fizetni, pedig lenne rá mód. Az sem működik egyelőre, hogy heti szinten töltsék fel egy-egy rászoruló vásárlási keretét, pedig lenne erre mód, mint ahogy arra is, hogy ezt nyilván tudjuk tartani.
– Hogyan viszonyulnak az idősek a segítségnyújtáshoz? Hogyan fogadják az önkénteseket?
– A többségük kedvezően fogadja, az ismétlődő kérések esetében pedig az a kevés gyanú is eloszlik, ami azért néha előfordul. De azért fordult elő olyan is, hogy az önkéntes után dobták a kilincsre akasztható kitűzőt.
Kisebb probléma akkor van, amikor úgy kerül valaki a rendszerbe mint segélykérő, hogy nem is tud róla; rokon vagy szomszéd regisztrálja, mert úgy gondolja, biztosan jól jönne neki a segítség. Nos, ilyenkor megtörténik, hogy elutasítanak.
– Több városban már ellesték az ötletet…
– Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Nagyváradról tudunk, de az önkéntes szolgálat működését kiterjesztjük a napokban egész Hargita megyére, azaz Hargita megye önkormányzatával együttműködve hasonló rendszer épül ki Csíkszeredában és környékén, valamint Gyergyó vidéken is. A megyei hatóságokkal való együttműködés biztonsági kérdés is, mert ha súlyosbodik a helyzet, akkor hatósági támogatás nélkül leállhat az önkéntesség. Az állandó információcsere is indokolt, hogy a segítő szándék ne fordulhasson a visszájára: nehogy az önkéntesek váljanak potenciális veszélyforrássá.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!