Az új tanügyi törvény buktatói

„Tudtam, hogy nehéz lesz az új tanügyi törvény alkalmazása, hiszen reformot ír elő, ami nem mindenkinek teszik, főleg a felsőoktatás szintjén nagy az ellenállás. Ennek ellenére nem hittem, hogy ilyen nehéz lesz” – hangoztatta Markó Béla Sepsiszentgyörgyön, azon a találkozón, ahol az új oktatási törvény alkalmazásának időszerű kérdéseiről, a magyar oktatást érintő teendőkről tanácskoztak az RMDSZ oktatásért felelős politikusai és a Kovászna megyei magyar tannyelvű iskolák igazgatói.

A miniszterelnök-helyettes szerint jelentős előrelépés a földrajz és történelem magyar nyelven való oktatása, de ez nem reform, nem változtatta meg az oktatási rendszert. Sürgette a román nyelv tanítására vonatkozó szabályzat rögzítését, és az egyházi oktatás státusának tisztázását. Mint mondta, több alkalmazási módszertan azért nem jelent meg, mert a PD-L-sek belegabalyodtak saját problémáikba. Példaként az iskolai vezetőtanácsok ügyét említette.

„Képmutató módon kitalálták, hogy a vezetőtanácsokba ne vegyenek részt a helyi tanácsosok, olyan szülők, akik valamilyen pártban funkciót töltenek be. Ez törvénytelen, és az RMDSZ nem fogadhatta el” –- fejtette ki Markó. Minta hangsúlyozta, a nulladik osztály bevezetésével kapcsolatban is nagy kérdőjelek merültek fel. „Számomra dilemma , miért van szükség a nulladik osztályra, bár azt veszem észre, hogy lassan már a bölcsődében is tanítanak” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A mezőgazdasági oktatásról beszélve felemlegette azt az időszakot, amikor édesapja a kézdivásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskolába tanított, és amikor komoly tangazdasággal rendelkezett a tanintézmény. A miniszterelnök-helyettes a következő időszak fontos feladatának nevezte a magyar tannyelvű iskolák finanszírozási szabályzóinak kidolgozását, oly módon, hogy az megfeleljen a magyar oktatás sajátos igényeinek, bár – mint fogalmazott – minél többet beszélnek a fejkvóta rendszer bevezetéséről, annál több buktatóval szembesülnek.