HIRDETÉS

Az új regadó nyomában

Iszlai Katalin 2017. november 18., 13:19 utolsó módosítás: 2017. november 18., 15:24

Két, folyamatban lévő felmérés eredménye határozza majd meg a regisztrációs adóként is emlegetett környezetvédelmi bélyegilleték újabb formáját, amelynek hatályba lépését követően ismét fizetniük kell azoknak, akik környezetszennyező gépkocsit szeretnének forgalomba íratni.

Még semmi sem biztos. A kormány egyelőre nem döntötte el, hogy milyen formában vezetné be az új környezetszennyzési illetéket Fotó: Gecse Noémi

Az idén forgalomba íratott gépjárművek károsanyag-kibocsátását vizsgáló felmérésen dolgozik az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM), a környezetvédelmi minisztérium által létrehozott munkacsoport pedig ezzel párhuzamosan környezeti hatásvizsgálatot végez. Az említett elemzések a regisztrációs adóként is emlegetett környezetvédelmi bélyegilleték „utódjának” kidolgozásához szükségesek – mondta a minap Cornel Brezuică, a Környezetvédelmi Alap (AFM) vezetője az Agerpres hírügynökségnek.

Veszélyes eredmény

Az AFM elnöke szerint az új illeték kidolgozásának legfontosabb eleme a már folyamatban lévő környezeti hatásvizsgálat eredménye lesz, ennek függvényében dől el, hogy

HIRDETÉS

illetéket kell fizetniük a gépjármű-tulajdonosoknak, vagy más adminisztratív intézkedéseket fognak hozni a magas szennyezésű autókhoz való hozzáférés korlátozása érdekében.

A kormány egyébként szeptemberben jelentette be, hogy új illeték kivetésén gondolkodik, ennek kidolgozására pedig külön munkacsoportot hoztak létre, amelyben a környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium illetékesei mellett az autóipar képviselői is helyet kaptak. Ez a munkacsoport dolgozik jelenleg a környezeti hatásvizsgálaton, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pedig ennek kiegészítéseként azt méri fel, hogy a 2016. december 31-én az országban bejegyzett teljes gépjárműparkhoz képest hogyan alakult az idén forgalomba íratott járművek károsanyag-kibocsátásának mértéke. Brezuică hozzátette, lehetséges, hogy más lesz a vizsgálat eredménye, de

véleménye szerint veszélyes értékeket mérnek majd, hiszen idén nagyon sok idős és magas szén-dioxid-kibocsátású járművet írattak forgalomba az országban.

Tulajdonképpen a teljes autópark 80 százaléka több mint tízéves, ez jelentős hatással van a környezetre – emelte ki az AFM vezetője.

Egyszeri vagy éves adó

Brezuică egyébként szeptemberben arról is beszélt, hogy a környezetvédelmi illetéket kivető jogszabály tervezetének kidolgozása előrehaladott állapotban van, de egyelőre több lehetséges változatról is zajlik az egyeztetés:

az egyik elképzelés szerint egy egyszeri adó lesz, ami az autó teljes élettartamára érvényes, vagy egy éves adó, aminek az értéke nagyobb a szennyezőbb gépjárművek esetében.

A Környezetvédelmi Alap vezetője szerint ugyanakkor létezhet egy harmadik megoldás is, ami a kettő ötvözéséből jönne létre.

Szabó Attila, a csíkszeredai Csík Autó Land használtautó-kereskedés vezetője jó ötletnek tartja a felméréseket. Hozzátette, a híresztelésekkel ellentétben (egyes szakemberek szerint a járművek tényleges károsanyag-kibocsátása esetenként jóval magasabb, mint ami a törzskönyvekben szerepel) a munkacsoport által végzett felmérés eredményei pontosak lesznek, hiszen a román autófelügyeletnél (RAR) elvégzett eredetiségvizsgálat során pontosan leellenőrzik a gyártó által meghatározott kibocsátási adatokat.

Fotó: Gecse Noémi

„Kisebb csalások persze mindig is voltak és lesznek, de a vizsgálat után túlnyomó részt pontos adatok kerülnek a törzskönyvekbe, és ha ezek alapján végzik el a felmérést, akkor valós képet kaphatnak.

Azzal pedig teljes mértékben egyetértek, hogy a szennyezőbb járművek után magasabb, a környezetkímélőbbek esetében pedig alacsonyabb legyen az adó”

– emelte ki Szabó.

Több százezer használt autó

Az úgynevezett regadót Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor vetették ki, az akkori kormány azt szerette volna elérni, hogy miután megnyílnak a piacok, az ország ne váljon az EU autótemetőjévé. Az Európai Bizottság azonban az adó újragondolására késztette a kabinetet, és bár azóta számtalan formában és számtalan név alatt újra és újra kivetették, a jogszabályokat Brüsszel vagy a bíróságok mindig elkaszálták, az államot pedig arra kényszerítették, hogy térítse meg a befizetett összegeket. A helyzet oda vezetett, hogy februártól teljesen felfüggesztették a legutóbb még környezetvédelmi bélyegilletéknek nevezett terhet, a kormány pedig sürgősségi kormányrendeletben írta elő, hogy az elmúlt tíz évben a regadó valamilyen formájában a lakosság által befizetett összegeket vissza kell adni. A probléma az, hogy

az illeték eltörlését követően valósággal elárasztották az országot a külföldről behozott használt autók.

A gépkocsik beíratásáért és a jogosítványok kibocsátásáért felelős igazgatóság (DRPCIV) adatai szerint idén 70 százalékkal több használt autót írattak forgalomba az év első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ez számokban 378 424 járművet jelent, emellett pedig 78 769 új autót is forgalomba írattak az említett időszakban. A múlt hónapban aztán még tovább nőtt az eltérés: míg tavaly január és október között 250 813 használt autót jegyeztek be az országban, idén ugyanebben az időszakban már 426 029-et, illetve 88 805 új autót.

Uniós változások

A hazai helyzet mellett az Európai Unió szintjén is változásokra lehet számítani a témában. Az Európai Bizottság ugyanis november elején mutatta be a tiszta közlekedés nevű szabályozási csomagját, amellyel a 2016 júliusában elfogadott, alacsony kibocsátású mobilitási stratégiáját egészíti ki. Az új csomag fő célja, hogy tovább csökkenjen a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás az EU-ban. Az Index.hu beszámolója szerint a javaslatban a bizottság rámutatott: az autógyártóknak erősíteniük kell kínálatukban a környezetet jobban kímélő típusokat, különösen azután, hogy a német autógyártók dízelbotrányával kiderült, a forgalomban lévő autók tényleges kibocsátása esetenként jóval nagyobb, mint a laboratóriumi, tesztelési körülmények között mért adat. A megoldás technikai részletein jövő márciusig dolgoznak még, a lépést azonban elengedhetetlennek tartják annak érdekében, hogy ténylegesen tartani lehessen a párizsi klímavédelmi egyezményben vállalt 40 százalékos károsanyag-kibocsátási célokat.

A közlekedési ágazatnak ehhez 2021 és 2030 között 30 százalékkal kell csökkentenie a széndioxid-kibocsátást.

Emellett annak érdekében, hogy az autógyártók flottája által kibocsátott szennyezés csökkenjen, kidolgoztak egy új reformot. A mobilitási csomag részeként új mérési módszerek lépnének majd életbe, ami azt jelenti, hogy a jövőben gramm/kilométer helyett százalékos csökkentési értékeket szabnak meg az autógyártók számára. Emellett a bizottság az úgynevezett tiszta járművekre érvényes kötelező közbeszerzési célokat határozna meg a tagállamok és önkormányzatok számára azok nemzeti össztermékének és a városi közlekedés leterheltségének figyelembe vételével.

Az illeték eltörlését követően valósággal elárasztották az országot a külföldről behozott használt autók Fotó: Gecse Noémi

Visszafizetések jövőben?

Miközben a kormány az új illeték kivetését tervezi, a szenátus múlt héten fogadta el a járművek forgalomba helyezésekor felszámolt illeték visszafizetését szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. Az idei 68-as számú rendelet elfogadására kidolgozott törvénytervezet értelmében a kifizetést bizonyító dokumentumok hiányában az adóhatóság leellenőrzi ezt az adatbázisban. Amennyiben a személygépkocsit nem az illetéket befizető személy jegyeztette be, úgy nem szükséges a gépjármű törzskönyvéről és a forgalmi engedélyről másolatot felmutatnia a tulajdonosnak. Az évek során különböző néven befizetett összegek visszatérítését 2018. augusztus 31-éig kérvényezhetik az Országos Adóhatóság kirendeltségeinél azok, akik a rendelet életbe lépéséig nem kapták vissza pénzüket. A kifizetéseket 2018. január 1-jén kezdik el az autóregisztrációs díjként, szennyezési adóként befizetett összegek esetében, és 2018. szeptember 1-jén a környezetvédelmi bélyegilletékként befizetett összegek esetében. A hatóságoknak 120 napon belül kell visszatéríteniük a bíróságok által megítélt összegeket, de csakis a kifizetések elkezdésének határidejét követően. A szenátus első házként fogadta el a rendeletet, a végső döntés a képviselőházé – számolt be az Agerpres hírügynökség.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS