A gernyeszegi Teleki-kastély udvarán. Egyre több rendezvény helyszíneként válik ismertté. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
A Maros és Küküllő menti kastélyok tekintetében Maros megye vezetésének kulcsszerepe van a marketingben és a népszerűsítésben – véli Balázsi-Pál Ágnes, a PONT csoport igazgatója, aki az egyre sikeresebb Kastély Erdélyben programról, Károly herceg vakációiról és a román kormány hozzáállásáról is beszélt lapcsaládunknak.
2017. május 28., 10:452017. május 28., 10:45
2017. május 28., 11:182017. május 28., 11:18
– Miért gondolták a marosvásárhelyi Farkas Andras jelenlegi projektmenedzserrel együtt, hogy jó ötlet egy civil szervezetet, egyfajta mozgalmat építeni az erdélyi kastélyok témában?
– Az igaz, hogy a PONT csoport valóban civil társulás, de nem kizárólag a Kastély Erdélyben programmal foglalkozik, mi több, ez tevékenységünk mintegy negyedét teszi ki. A gyökerek 2001-re vezethetők vissza, de hivatalosan 2009-ben jött létre a fiatal szakértői társulás, amelynek fő célja a konceptuális társadalmi innováció. Helyi és regionális fejlesztéssel foglalkozunk, amelyben az ifjúság kiemelt szerepet tölt be, és amelyben a nem formális oktatás, az információs társadalom, információs technológia, az ágazatközi együttműködés, a fenntartható fejlesztés mind szerves szerepkört töltenek be. Kolozsvárt, Erdélyt tekintjük bázisállomásnak, de tevékenységünknek több országos kiterjedése van, partnerségeink révén teljes Európával együttműködünk. Mindezeket figyelembe véve született meg a Kastély Erdélyben program ötlete is. Nem programban gondolkodtunk már a kezdetekben sem, hanem csak kisebb kezdeményezésekben. A WebKastély vetélkedő egy korai kezdeményezés volt, amelynek révén sikerült helyi közösségeket megmozgatnunk, hogy egy verseny idejére „örökbe” fogadják a településükön levő kastélyt, kúriát. Az motivált abban, hogy már létrejöttünk évében nekifogjunk a kastélyok kérdésével foglalkozni, hogy
és úgy gondoljuk, sikerült is elérnünk.
Balázsi-Pál Ágnes a kastélytulajdonosokról: a sokszínűséget együttműködésekké alakíthatjuk
– Mi a tapasztalatuk, mi jut eszébe egy átlagembernek az erdélyi kastélyokról, milyen sztereotípiák övezik a kérdést, és ezekhez képest más-e a valóság?
– Úgy tapasztaljuk, hogy a kastély szó továbbra is figyelemfelkeltő. Erdélyben, Romániában, Európában egyaránt. De a helyi közösségekben is. Érdeklődés kíséri a sorsukat, és elismerés övezi azokat a helyzeteket, amikor egyes épületek visszakerülnek a gazdasági, társadalmi körforgásba. Sokszor a nosztalgia is jelen van. Ugyanakkor sok embert szomorúsággal tölt el a bizonytalan helyzet. És számtalanszor felmerül a kérdés, mit lehet tenni velük. Hál’ istennek egyre többször megoldásokról is szó esik. Privát és pályázati beruházások valósulnak meg vagy előkészített formába kerülnek, egyre több a pozitív példa is. Valami megváltozott az elmúlt években. Emellett
Valószínű, hogy a kastélyok képviselik Erdély legszámottevőbb épített kulturális örökségét (a várak és kúriák mellett), viszont az jelen pillanatban is tény, hogy a bennük rejlő lehetőséget nem használjuk ki kellő mértékben. Az erdélyi kastélyok a turizmus és a kultúra révén történő helyi és regionális fejlődés, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének eszközei lehetnek olyan típusú beavatkozásokkal, tevékenységekkel, amelyek során sikerül kihasználni mind magukat az épületeket, mind a hozzájuk tartozó területeket.
Archív
Fotó: Boda L. Gergely
– Mennyit segítenek az ügynek Károly herceg erdélyi vakációi?
– A gyakorlatban nem sokat. Egyelőre, teszem hozzá. Minden valószínűség szerint mikroközösségi szinten már hasznos, például a brit turisták száma a háromszéki-erdővidéki térségben jelentősen megnövekedett. Az is biztos, hogyha most nem is érezhető markáns hatás, egy kedvező folyamat első hírnöke lehet a herceg. Azzal is szoktunk viccelődni csapatunk berkeiben, hogy Johnny Depp színészt kellene ide csábítani, vagy Snoop Dogg rappert meggyőzni, hogy a tavalyi – Bogota helyett Marosbogátot bejelölő – Twitter-becsekkolását megismételje, de ezúttal mondjuk egy kastélyt jelöljön be. A viccet félretéve, azt komolyan gondoljuk, hogy úgynevezett dobozon kívüli gondolkodással lehet beindítani egy olyanfajta turizmust, amely hagyományos népszerűsítéssel nem működne. Az olaszteleki Daniel-kastély példa erre. A kastélyok látogatása, megszállás a kastélyban, az itt töltött idő a magas fizetőképességű turisztikai kereslet számára is egyértelmű célpont lehet.
– Alkalma volt megismerni a kastélyok tulajdonosait. Kik ők, milyen háttérrel rendelkező emberek? Múltba révedő nosztalgiázók, idealisták vagy éppenséggel dörzsölt üzletemberek?
– Úgy gondolom, elsősorban emberek. Emberi viszonyok kialakítását céloztuk eredetileg, ezt a módszert alkalmazzuk jelenleg is. Annyit mondhatok el, hogy ahogyan minden kastély helyzete sajátos, minden tulajdonos, illetve működtető is a maga egyedi egyéniségével rendelkezik. Talán ez az egyik legizgalmasabb, ahogyan ezt a sokszínűséget együttműködésekké alakíthatjuk. Nagyon sok a közös nevező, és nagy a nyitottság az együttműködésre. Ugyanakkor örvendünk annak, hogy sikerült tudatosítsuk azt is, hogy amennyiben koalícióba, hálózatba szerveződünk, sokkal több eredményt tudunk elérni. Tény, az eredmények megszületése sokszor igen sok időt vesz igénybe, azonban apró lépésekkel, tudatos tervezéssel, sok-sok együttműködéssel és még több türelemmel és nyitottsággal ezeket el fogjuk érni. A tulajdonosokkal és működtetőkkel, szakértőkkel közösen, és egy igen széles támogató közösség segítségével.
Archív
Fotó: Boda L. Gergely
– Jómagam is jelen voltam az árkosi kastélykonferencián, ahol felszólalt a román kulturális államtitkár is. Milyen a viszony, milyenek a tapasztalatok a bukaresti hatalommal? Hogyan viszonyulnak a kérdéshez, érkezik-e támogatás részükről?
– Onnan érdemes kezdenünk, hogy az elmúlt huszonhat hónap tevékenységeit egy stratégiai projekt tette lehetővé. A Kastély Erdélyben – stratégia és fejlesztési modellek projektet az izlandi, liechtensteini és norvég alap támogatja, Románia kulturális minisztériumának projektmenedzsmenti osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Program keretében. Tehát a támogatók mellett közvetlenül egy román kormányzati intézménnyel működtünk együtt. A projekt összértéke meghaladta az ötszázezer lejt. Úgy gondoljuk, ez már önmagában is azt jelenti, hogy román állami szervekkel is együtt lehet működni a kérdésben. Természetesen sok más területen még mindig gondok vannak. Például
(ugyanez a B típusú kastélyok, kúriák esetében sokat javult az előző években). Ugyanakkor nagyon sok a megoldatlan, jogi eljárás alatt álló ügy. Ezekben az esetekben jelenleg jóformán semmit nem lehet még tenni.
Archív
Fotó: Boda L. Gergely
– Maros megye hogy áll a kastélyok tekintetében?
– Mindenekelőtt úgy, hogy igen sok hasonló épület van területén. A Maros és a Küküllő mentére ez egyaránt érvényes. Úgy gondoljuk, a megyei vezetőségnek kulcsszerepe van, főleg a marketing és népszerűsítés tekintetében. Fel is vettük a kapcsolatot az intézménnyel, reméljük, hamarosan konkrét együttműködés irányába léphetünk, és közösen érhetjük el, hogy minél több hasonló épületet közös erőfeszítéssel visszahozzunk a térség figyelmének a középpontjába is. Ha az olvasó megnézi a kastelyerdelyben.ro weboldal térképét, szabad szemmel is láthatja, hogy Maros megye adatbázisunkban a harmadik megye, ami az általunk dokumentált kastélyok számát illeti. Természetesen sok épületet nem sikerült még dokumentálnunk, de úgy gondoljuk, Maros megyére mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítanunk nekünk is a közeljövőben.
– Mit gondol, úgy húsz év múlva milyen sorsuk lesz az erdélyi kastélyoknak?
– Soktényezős kérdés. Annyit ki merek jelenteni, hogy jobb, mint jelenleg. A mi erőfeszítéseink révén, de egyébként is egyre nagyobb figyelem irányul majd ezekre az épületekre, de egyre nagyobb lesz azoknak a turisztikai és egyéb típusú bevételeknek a mérete is, amelyek a kastélyok fenntartására és adott esetében restaurálására, fejlesztésére fordíthatók. Elég csak az elmúlt huszonhat hónapra visszatekintetünk. Nem gondoltuk volna, hogy maga a Kastély Erdélyben program ennyi idő alatt ennyit fog fejlődni, hogy a stratégia mellett online boltot, koalíciót, akcióterveket dolgozunk ki, és támogató közösségünket huszonötezer ember fölé növeljük. Sok tényező organikusan fejlődik, és ez a legjobb! Ezért vagyunk optimisták.
A Codex Régizene Együttes A tudós macskája című műsorát tekintheti meg a sepsiszentgyörgyi közönség október 24-én, csütörtökön 19 órától. A koncertre a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében kerül sor.
Ünnepélyes keretek között tette le a hivatali esküt az ötödik mandátumát kezdő Antal Árpád polgármester, valamint a júniusi választások nyomán mandátumot nyert képviselő-testületi tagok a sepsiszentgyörgyi önkormányzat hétfői alakuló ülésén.
Hétfőtől jelentkezhetnek az érettségi vizsga előtt álló diákok a románnyelv-felkészítőre, amelyet idén az új menetrendhez igazítva novemberben indít újra a háromszéki RMDSZ és a Communitas Alapítvány. A tanfolyamok három városban fognak zajlani.
Idényzáró fogathajtó- és rönkhúzóversenyre hívják szombaton Gyergyószentmiklósra a lovas események iránt érdeklődőket. A rendezvényt a múlt héten elhunyt Potápi Árpád János emlékének szentelik.
A betétdíjas visszaváltási rendszerben (SGR) továbbra is több mint 20 probléma vár megoldásra, köztük az, hogy az automaták nem működnek, vagy a zsákokat nem gyűjtik be időben – jelentette ki Bogdan Balanişcu környezetvédelmi államtitkár
I.M.P. Harghita. Ki emlékszik még erre? Én is nehezen, hát még a fiatalabbak. Pedig az idősebbek habozás nélkül rávágják: Azt jelenti friss kenyér, avagy Harmopan.
A Feltöltő Egyesület idén is neves előadókat hív Gyergyószentmiklósra. Az előadások célja olyan témák feldolgozása, amelyek segítenek a mindennapi kihívások kezelésében és az életminőség javításában.
Lerakta a hivatali esküt Szakács-Paál István polgármester és tizenöt képviselő-testületi tag a székelyudvarhelyi önkormányzat hétfői alakulóülésén. Az új városvezető a jó ötletek felkarolását, együttműködést és munkát ígért.
szóljon hozzá!