
A Szent Péter és Pál Plébániatemplom Csíksomlyón
Fotó: Veres Nándor
„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/Összeférnek a naptárban” – olvasható Arany János közismert versében, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét. Az apostolok mostanra felszaggatták a búza tövét, az tovább már nem nő, csak érik.
2023. június 29., 07:552023. június 29., 07:55
2023. június 29., 14:432023. június 29., 14:43
A két szent apostol névünnepe azért esik egy napra, mert a keresztény egyház szerint egyszerre végezték ki őket 64-ben vagy talán 67-ben, miután semmiféle üldöztetés, sanyargatás nem tántorította el őket hitüktől; de az aratás kezdetének megünneplése sokkal régebbi. Ekkor – főleg az Alföldön – illett beleállni a búzába, és ha az időjárás nem kedvezett hozzá, akkor azt mondták, „Péter-Pál lova mérgesen nyerít végig a mezőkön”. Ezért aztán a jó időnek is külön rigmust szenteltek: „Szent Pál ha derűs, meleg, adj hálát az Istennek.” A magasabban fekvő vagy ridegebb vidékeken, például Vadasdon azonban túl korainak tartották ekkor elkezdeni az aratást, míg más helyeken, így Háromszéken is Sarlós Boldogasszony napjára időzítették.
Régen munkatilalmi ünnepként élték meg ezt a napot misével, ebédkor húsétellel, süteménnyel. Néhol kirakóvásárt is tartottak, tartanak, mint például Csíkmadarason, ahol a tiszteletük 1742-ig nyúlik vissza: a helyi egyházközösség ekkor vált külön a karcfalvitól. A székelyvarságiak Pál-Pétörnek nevezték, és már akkor megülték, amikor se önálló egyházuk, se papjuk, se templomuk nem volt.
„...helyben hagyó tudomásul veszem azt, hogy a varsági hívek helységük és alakuló egyházuk égi védőivé Szent Péter és Pál apostolokat jelölték ki, s a védő apostolok ünnepének nagyobb külső fénnyel való megünneplését készséggel engedélyezem.”
Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, 1901. január 26-án
A sütés-főzés mellett az asszonyok is igyekeztek eljutni a templomba, az oroszhegyi vendégekkel egyetemben, akik többnyire már előző este megérkeztek vagy aznap hajnalban indultak útnak. Ilyenkor a család távolra elszakad tagjai is hazatértek, búcsúfiában kalácsot kaptak.
– írja a falu népének vallási hagyományait feldolgozó Bárth János.
Mivel nem maradt idő az összes tanyai rokont felkeresni, a varsági búcsú június 30-án is folytatódott – ezt kicsi Pál-Pétörnek nevezték. Akinek a meglátogatása erre a napra sem fért bele, az általában a következő évre maradt, „mert délután már hazafelé kellett venni az irányt, hogy Küküllőbe leereszkedve úttalan utakon estig hazaszekerezhessen Oroszhegyre.”
Néhol azt tartották, a fokhagymát legjobb ezen a napon felszedni, míg a Sóvidéken ekkor kezdődik a szénacsinálás. És amit még ajánlani tudunk, azok a Szent Péterrel kapcsolatos történetek, a belőlük levonható tanulságok ugyanis megannyi kényszerű, szorult helyzetből segíthetnek kibúvót nyerni.
Homoródszentpál is a népek apostola után kapta a nevét
Fotó: Kocsis Károly
Gyimesbükkben a templombúcsút már június 25-én, vasárnap megtartották. A csíksomlyói plébániatemplomban június 29-én 12.30-kor kezdődik a szentmise (szónok: Vass Nimród plébános), Székelyvarságon és Gyergyócsomafalván 12 órakor, Pálpatakán 13 órakor. Július 1-jén, szombaton 12 órától a Maros megyei Ehedben (szónok: Timár József szovátai segédlelkész) és Homoródszentpálon (szónok: Major Sándor kápolnásfalusi plébános) lesz a búcsús szentmise. Brassóban a Szent Péter és Pál-templom búcsúját június 29-én tartják: a román nyelvű szentmise 17, a magyar nyelvű 19 órakor kezdődik.
Az említetteken kívül Székelyföldön a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére: Csíksomlyó, Csíkmadaras, Gyimesközéplok (Jávárdi-hegy), Gyergyószentmiklós (Gyergyódomokos), Ikafalva, Kurtapatak, Magyarpéterlaka, Maroshévíz, Orotva, Kápolnásfalu, Székelyudvarhely (ferences templom).
Tíz lej fölé emelkedett szinte minden kútnál a gázolaj literenként ára szerdán, ennek apropóján lapoztuk fel a fotóarchívumunkat, hogy milyen árak kerülnek elő a múltból.
A szakszervezetek szerint a kormány csak „mímeli” a társadalmi partnerekkel való konzultációt az energiaválság ügyében, ezért nem vesznek részt a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdára meghirdetett ülésén.
A képviselőház szerdán döntő házként megszavazta a nőgyilkosságok megelőzését és visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
Megerősödő szélre és mérsékelt mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hétfő reggelig érvényes előrejelzés szerint a hegyekben havazásra és friss hóréteg kialakulására is számítani lehet.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy a kormány várhatóan szerdán délután vagy csütörtökön fogadja el az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy a következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi és helyi közigazgatásban, hozzátéve, az állami vállalatok reformja prioritás, de „nem túl könnyű feladat”.
A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán a próbaérettségi.
A húsvét nemcsak a kereszténység legszentebb ünnepe, hanem a hagyományok megélésének kiemelt eseménye is. Most itt a lehetőség, hogy megmutasd, te hogyan ünnepled.
Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.
A Maros megyei Havad községhez tartozó Gegesen egy 42 éves férfi kedden délután többször is megkéselte feleségét, aki belehalt a sérüléseibe.
szóljon hozzá!