Az Al-Dzsazíra szerint kizsákmányolták a kovásznai nadrággyár alkalmazottait

Átfogóan foglalkoznak a kovásznai nadrággyár történetével, amint arról mi is beszámoltunk, az alkalmazottak június 27-én a megszokott program szerint mentek munkába, ám a gyár kapuját lelakatolva találták, Belépni tilos felirat fogadta őket. A meglepett alkalmazottak még napokig jelentkeztek a gyárkapunál, jelenléti ívet írtak alá, de dolgozni már nem engedték őket. Közben

többen feljelentést tettek a munkafelügyelőségen, a gazdasági rendőrségen, az ügyészségen.

Az Al-Dzsazíra riportere megkereste a brassói székhelyű cég igazgatóját, aki megígérte, hogy folyósítják az elmaradt béreket, ám erre továbbra sem került sor. A riportban nem térnek ki az okára, de a vállalat közben csődvédelmet kért átszervezésre, így a Brassóban kinevezett csődbiztos dönt már a különböző kifizetésekről. A cikkben azt részletezik, hogy

a gyárban foglalkoztatott nők minimálbért kaptak, ami nettó 264 dollárnak felel meg, miközben az általuk varrt farmernadrágot 100–150 dollárért árulják a nyugat-európai piacon.

Az anyagban megszólal egy alkalmazott, aki elmondta, gyakran túlóráztak, ám a plusz órákat nem fizették, munkaidőben nem engedték ki őket a mosdóba, gyakran az ebédszünetet sem tarthatták meg, mert nagy volt a rendelés, az igazgató durván beszélt velük, kiabált, ha az elmaradt bérekről kérdezték.

Még a személyes cuccaikhoz sem fértek hozzá – egyik napról a másikra bezárt a gyár

Hiába indultak dolgozni a kovásznai nadrággyár alkalmazottai, belépni tilos tábla fogadta őket, még az öltözőben tartott személyes tárgyaikhoz sem fértek hozzá. Egy részük a májusi fizetését sem kapta meg.

A gyárat 2008-ban alapították Brassóban, nyolc évvel később már 8,6 millió lejes forgalmat bonyolított le, megrendelői között voltak nagynevű márkák, a Hugo Boss és a United Colors of Benetton is.

A portál ezeket is megkereste, a Hugo Boss szerint soha nem volt közvetlen üzleti kapcsolatuk a brassói céggel, a Benetton-csoport pedig azt nyilatkozta, 2017 nyarán megszüntettek minden kapcsolatot a romániai vállalattal, mert a beszállító nem teljesítette a környezetvédelmi előírásokat.

Románia egyike Európa legnagyobb készruhaexportőreinek, a nagy divatmárkák évek óta dolgoztatnak az országban,

az ágazatnak hivatalosan és feketén több mint 400 ezer alkalmazottja van, akiket létminimum alatt tartanak, és a főnökeik gyakran megfélemlítik őket

– írja az Al-Dzsazíra. Az oldal a Clean Clothes Campaign tanulmányára hivatkozik, a készruhagyárakban jobb munkakörülményekért harcoló szervezet szerint a túlórák száma meghaladja az évi 15 hetet, a gyárakban nincs megfelelő szellőztetés, és az alkalmazottak alapvető jogait megtagadják, például nem mehetnek ki a mosdóba.

A helyzet Kovászna megyében nem ennyire súlyos, mint az Al-Dzsazíra cikke írja – véli Ördög Lajos, a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetője. Hozzátette, ezt a hírtelevízió riporterének is elmondta, de a nyilatkozata nem került be az anyagba.

Kilátástalan helyzetben vannak a kovásznai nadrággyár alkalmazottai

Közel egy hónapja munka és minden bevétel nélkül maradt a kovásznai TBW (Textile Blue Wash) nadrággyár 74 alkalmazottja, és egyelőre remény sincs arra, hogy a közeljövőben megnyugtatóan rendeződjön a sorsuk.

A kovásznai munkaponton nadrággyárat működtető vállalkozó részéről nem volt tisztességes, hogy minden előzetes értesítés nélkül egyik napról a másikra bezárta a gyárat, az sem kizárt, hogy csúnyán beszélt az alkalmazottakkal – részletezte a főfelügyelő. Hozzátette, a cég Brassó megyében van bejegyezve, tehát a panaszokat az ottani munkafelügyelőség vizsgálja. Ugyanakkor a gyár bezárása előtt a felügyelőségre nem érkeztek panaszok, sőt

ellenőrzésbe is voltak a munkapontnál, és nem tapasztaltak rendellenességeket, hogy „kizsákmányolták” volna az alkalmazottakat.

„Nálunk kicsi a megye, az emberek ismerik egymást, ha visszaélések történnek, az valamilyen úton általában eljut hozzánk” – mondta az igazgató. Hozzátette, a készruhagyártásban valóban általában minimálbért, vagy ahhoz közeli fizetést kapnak az alkalmazottak. Éppen

az alacsony fizetések miatt lett ez az ágazat versenyképes Európában, amióta a minimálbér növekedett, ez már a második gyár, amelyik bezár,

és kisebb műhelyek is beszüntették a tevékenységet – szögezte le Ördög Lajos.