
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A kelet-európai készruhagyárakban az alapvető jogokat is megtagadják az alkalmazottaktól – ezzel a címmel közöl terjedelmes anyagot az Al-Dzsazíra hírcsatorna az angol nyelvű oldalán. A hétfőn megjelent összeállítást azzal indítják, hogy a romániai és bulgáriai készruhagyárakban széles körben elterjedt a rossz bánásmód, nem fizetik a túlórákat és megfélemlítik az alkalmazottakat.
2019. szeptember 25., 09:102019. szeptember 25., 09:10
2019. szeptember 25., 09:182019. szeptember 25., 09:18
Átfogóan foglalkoznak a kovásznai nadrággyár történetével, amint arról mi is beszámoltunk, az alkalmazottak június 27-én a megszokott program szerint mentek munkába, ám a gyár kapuját lelakatolva találták, Belépni tilos felirat fogadta őket. A meglepett alkalmazottak még napokig jelentkeztek a gyárkapunál, jelenléti ívet írtak alá, de dolgozni már nem engedték őket. Közben
Az Al-Dzsazíra riportere megkereste a brassói székhelyű cég igazgatóját, aki megígérte, hogy folyósítják az elmaradt béreket, ám erre továbbra sem került sor. A riportban nem térnek ki az okára, de a vállalat közben csődvédelmet kért átszervezésre, így a Brassóban kinevezett csődbiztos dönt már a különböző kifizetésekről. A cikkben azt részletezik, hogy
Az anyagban megszólal egy alkalmazott, aki elmondta, gyakran túlóráztak, ám a plusz órákat nem fizették, munkaidőben nem engedték ki őket a mosdóba, gyakran az ebédszünetet sem tarthatták meg, mert nagy volt a rendelés, az igazgató durván beszélt velük, kiabált, ha az elmaradt bérekről kérdezték.

Hiába indultak dolgozni a kovásznai nadrággyár alkalmazottai, belépni tilos tábla fogadta őket, még az öltözőben tartott személyes tárgyaikhoz sem fértek hozzá. Egy részük a májusi fizetését sem kapta meg.
A gyárat 2008-ban alapították Brassóban, nyolc évvel később már 8,6 millió lejes forgalmat bonyolított le, megrendelői között voltak nagynevű márkák, a Hugo Boss és a United Colors of Benetton is.
A portál ezeket is megkereste, a Hugo Boss szerint soha nem volt közvetlen üzleti kapcsolatuk a brassói céggel, a Benetton-csoport pedig azt nyilatkozta, 2017 nyarán megszüntettek minden kapcsolatot a romániai vállalattal, mert a beszállító nem teljesítette a környezetvédelmi előírásokat.
Románia egyike Európa legnagyobb készruhaexportőreinek, a nagy divatmárkák évek óta dolgoztatnak az országban,
– írja az Al-Dzsazíra. Az oldal a Clean Clothes Campaign tanulmányára hivatkozik, a készruhagyárakban jobb munkakörülményekért harcoló szervezet szerint a túlórák száma meghaladja az évi 15 hetet, a gyárakban nincs megfelelő szellőztetés, és az alkalmazottak alapvető jogait megtagadják, például nem mehetnek ki a mosdóba.
A helyzet Kovászna megyében nem ennyire súlyos, mint az Al-Dzsazíra cikke írja – véli Ördög Lajos, a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetője. Hozzátette, ezt a hírtelevízió riporterének is elmondta, de a nyilatkozata nem került be az anyagba.

Közel egy hónapja munka és minden bevétel nélkül maradt a kovásznai TBW (Textile Blue Wash) nadrággyár 74 alkalmazottja, és egyelőre remény sincs arra, hogy a közeljövőben megnyugtatóan rendeződjön a sorsuk.
A kovásznai munkaponton nadrággyárat működtető vállalkozó részéről nem volt tisztességes, hogy minden előzetes értesítés nélkül egyik napról a másikra bezárta a gyárat, az sem kizárt, hogy csúnyán beszélt az alkalmazottakkal – részletezte a főfelügyelő. Hozzátette, a cég Brassó megyében van bejegyezve, tehát a panaszokat az ottani munkafelügyelőség vizsgálja. Ugyanakkor a gyár bezárása előtt a felügyelőségre nem érkeztek panaszok, sőt
„Nálunk kicsi a megye, az emberek ismerik egymást, ha visszaélések történnek, az valamilyen úton általában eljut hozzánk” – mondta az igazgató. Hozzátette, a készruhagyártásban valóban általában minimálbért, vagy ahhoz közeli fizetést kapnak az alkalmazottak. Éppen
és kisebb műhelyek is beszüntették a tevékenységet – szögezte le Ördög Lajos.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
1 hozzászólás