
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A kelet-európai készruhagyárakban az alapvető jogokat is megtagadják az alkalmazottaktól – ezzel a címmel közöl terjedelmes anyagot az Al-Dzsazíra hírcsatorna az angol nyelvű oldalán. A hétfőn megjelent összeállítást azzal indítják, hogy a romániai és bulgáriai készruhagyárakban széles körben elterjedt a rossz bánásmód, nem fizetik a túlórákat és megfélemlítik az alkalmazottakat.
2019. szeptember 25., 09:102019. szeptember 25., 09:10
2019. szeptember 25., 09:182019. szeptember 25., 09:18
Átfogóan foglalkoznak a kovásznai nadrággyár történetével, amint arról mi is beszámoltunk, az alkalmazottak június 27-én a megszokott program szerint mentek munkába, ám a gyár kapuját lelakatolva találták, Belépni tilos felirat fogadta őket. A meglepett alkalmazottak még napokig jelentkeztek a gyárkapunál, jelenléti ívet írtak alá, de dolgozni már nem engedték őket. Közben
Az Al-Dzsazíra riportere megkereste a brassói székhelyű cég igazgatóját, aki megígérte, hogy folyósítják az elmaradt béreket, ám erre továbbra sem került sor. A riportban nem térnek ki az okára, de a vállalat közben csődvédelmet kért átszervezésre, így a Brassóban kinevezett csődbiztos dönt már a különböző kifizetésekről. A cikkben azt részletezik, hogy
Az anyagban megszólal egy alkalmazott, aki elmondta, gyakran túlóráztak, ám a plusz órákat nem fizették, munkaidőben nem engedték ki őket a mosdóba, gyakran az ebédszünetet sem tarthatták meg, mert nagy volt a rendelés, az igazgató durván beszélt velük, kiabált, ha az elmaradt bérekről kérdezték.

Hiába indultak dolgozni a kovásznai nadrággyár alkalmazottai, belépni tilos tábla fogadta őket, még az öltözőben tartott személyes tárgyaikhoz sem fértek hozzá. Egy részük a májusi fizetését sem kapta meg.
A gyárat 2008-ban alapították Brassóban, nyolc évvel később már 8,6 millió lejes forgalmat bonyolított le, megrendelői között voltak nagynevű márkák, a Hugo Boss és a United Colors of Benetton is.
A portál ezeket is megkereste, a Hugo Boss szerint soha nem volt közvetlen üzleti kapcsolatuk a brassói céggel, a Benetton-csoport pedig azt nyilatkozta, 2017 nyarán megszüntettek minden kapcsolatot a romániai vállalattal, mert a beszállító nem teljesítette a környezetvédelmi előírásokat.
Románia egyike Európa legnagyobb készruhaexportőreinek, a nagy divatmárkák évek óta dolgoztatnak az országban,
– írja az Al-Dzsazíra. Az oldal a Clean Clothes Campaign tanulmányára hivatkozik, a készruhagyárakban jobb munkakörülményekért harcoló szervezet szerint a túlórák száma meghaladja az évi 15 hetet, a gyárakban nincs megfelelő szellőztetés, és az alkalmazottak alapvető jogait megtagadják, például nem mehetnek ki a mosdóba.
A helyzet Kovászna megyében nem ennyire súlyos, mint az Al-Dzsazíra cikke írja – véli Ördög Lajos, a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetője. Hozzátette, ezt a hírtelevízió riporterének is elmondta, de a nyilatkozata nem került be az anyagba.

Közel egy hónapja munka és minden bevétel nélkül maradt a kovásznai TBW (Textile Blue Wash) nadrággyár 74 alkalmazottja, és egyelőre remény sincs arra, hogy a közeljövőben megnyugtatóan rendeződjön a sorsuk.
A kovásznai munkaponton nadrággyárat működtető vállalkozó részéről nem volt tisztességes, hogy minden előzetes értesítés nélkül egyik napról a másikra bezárta a gyárat, az sem kizárt, hogy csúnyán beszélt az alkalmazottakkal – részletezte a főfelügyelő. Hozzátette, a cég Brassó megyében van bejegyezve, tehát a panaszokat az ottani munkafelügyelőség vizsgálja. Ugyanakkor a gyár bezárása előtt a felügyelőségre nem érkeztek panaszok, sőt
„Nálunk kicsi a megye, az emberek ismerik egymást, ha visszaélések történnek, az valamilyen úton általában eljut hozzánk” – mondta az igazgató. Hozzátette, a készruhagyártásban valóban általában minimálbért, vagy ahhoz közeli fizetést kapnak az alkalmazottak. Éppen
és kisebb műhelyek is beszüntették a tevékenységet – szögezte le Ördög Lajos.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás