Az egyik legveszélyesebb invazív, idegenhonos növény a kaukázusi medvetalp
Fotó: Pixabay
Másodfokú égési sérüléseket okozott a közönséges medvetalp egy székelykeresztúri férfi lábán kaszálás közben. Ennek a növénynek már egy sokkal mérgezőbb fajtája, a Közép-Ázsiában és a Kaukázusban őshonos kaukázusi medvetalp is megjelent Erdélyben. A káros növényfajok közé tartozik az erősen allergén parlagfű is, amelyet ettől az évtől Romániában is kötelező irtani egyre nagyobb térhódítása miatt.
2019. július 27., 20:132019. július 27., 20:13
2019. július 27., 20:142019. július 27., 20:14
„Nem tudtam, milyen növény, amíg meg nem jártam, hogy másodfokú égési sérülést szenvedtem tőle. A baleset óta utánaolvastam, és megtudtam, hogy medvetalpról van szó” – osztotta meg történetét a Székelyhonnal a székelykeresztúri férfi. Elmesélte, minap a kertjében fűnyírás közben hullott a lábára a szóban forgó növény, és mivel szandálban volt, érintette a bőrét.
– jegyezte meg. Hozzátette, azonnal orvoshoz fordult, aki rögtön tudta, melyik növényről van szó, feltehetően más is járt már hasonló panasszal a kórházban.
Kihólyagosodott égési sérülést okozott a medvetalp mérgező anyaga
Fotó: Bíró Károly
Most már elővigyázatosan bánok vele, tavaly óta egyre több példány lett belőle a kertemben. Fél méteresnél is magasabbra nőttek, különleges illatuk van, nagyon kell vigyázni velük” – hívta fel a figyelmet.
Szabó Anna botanikust kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy Erdélyben, Székelyföldön újabban milyen invazív, az emberre, mezőgazdaságra káros növényfajok terjedtek el. „Azokat a növényfajokat, amelyek újonnan, jórészt az emberi tevékenység következtében jelennek meg egy adott terület flórájában és vegetációtörténetileg nem tartoznak hozzá – nem itt alakultak ki, vagy nem természetes úton terjedtek el –, idegenhonos növényfajoknak nevezzük. Ugyanakkor nemcsak az ember, hanem a költöző, vonuló állatfajok is segíthetik a terjedést – magyarázta a szakember.
A tartósan megtelepedő fajok, amelyek gyakran kiszoríthatják az adott élőhely őshonos fajait, invazív minősítést kapnak.
– fejtette ki a botanikus. A törvényi háttérről elmondta, hogy az Európai Unióban az invazív fajokkal kapcsolatos rendelkezéseket a 2014-ből származó 1143-as számú szabályozás összesíti. Románia is próbálja beépíteni jogrendszerébe a szabályozást, amíg ez megtörténik, e fajok kezelését a 2009-ből származó 979-es számú miniszteri rendelet szabályozza. Ehhez a rendelethez azonban még nincs hozzárendelve fajtalista.
Fotó: Bíró Károly
A szakember érdeklődésünkre kifejtette: a már említett közönséges medvetalp is valóban tartalmaz mérgező anyagot (ez okozta a székelykeresztúri férfi égési sérüléseit), ám annak távoli rokona, a sokkal veszélyesebb kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) is megjelent már Erdélyben. A kaukázusi medvetalpról elmondta, a növény botanikus kertek által, illetve dekoratív és kísérleti célokkal került Európába.
„Nálunk egyelőre ritkán okoz problémát a kaukázusi medvetalp, mert kevéssé terjedt el természetes környezetben, eddig csak Fehér megyében észlelték.
Legmegbízhatóbb eltávolítása a karógyökerek őszi-téli átvágásával lehetséges, vagy vegyszeres megoldással – ha a terület kezelése ezt lehetővé teszi. A vegyszeres irtás sem mindig eredményes, a szakirodalom a tavaszi irtást tartja eredményesnek, a későbbi próbálkozásokkal már csak a virágzást segítjük” – osztotta meg.
Fotó: Bíró Károly
Ugyancsak káros növényfaj a Kelet-Ázsiából származó bálványfa (Ailanthus altissima), amelynek nedvével való érintkezés enyhébb dermatitiszt okoz.
Magyarországon már régebb óta törvény írja elő, hogy a gazdák és önkormányzatok kötelesek irtani, kaszálni, főleg pollenjének erősen allergén jellege miatt. Romániában ettől az évtől kötelező az irtása, a virágzás előtti lekaszálása. Az önkormányzatok feladata feltérképezni a parlagfüves területeket, és felszólítani a tulajdonosokat az allergén növény lekaszálására.
Fotó: Bíró Károly
Udvarhelyszéken már kerteken kívül is észlelt invazív növénynek számít az Észak-Amerikából származó selyemkóró (Asclepias syriaca), amelynek további terjedése várható. Az egész növény tejnedvet tartalmaz, amely mérgező: görcsöket, nehézlégzést, hasmenést okoz.
A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) azonban a ló, disznó, juh számára mérgező, főként Szováta és Korond környékén terjedt el. Érdekessége, hogy az első Kárpát-medencéből származó adata 1856-ból egy Olt menti kertből származik, ahová dísznövényként került. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos.
A kaukázusi medvetalpról
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Európában is meghonosodott gyomnövény. Mérgező, fényérzékenyítő növény, veszélyes, mivel már az emberi bőrrel érintkezve kifejti mérgező hatását: a bőrre került növényi hatóanyag, a furokumarin fényérzékennyé teszi a bőrt (akár hosszabb távon is), és égési sérülésekre emlékeztető hólyagok (fitofotodermatitisz) jelennek meg rajta, amelyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után. Általában 2–5 méter magasra nő, ritkán a 7 métert is elérheti. Ahogy a többi medvetalp, ez is évelő növény. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek – amelyek 1–2 méter szélesek – páratlanul szárnyaltak, a levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta). Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. Termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről – írja az online enciklopédia, a Wikipédia.
Noha vannak előnyei, egyelőre kevesen élnek a házimunkák elvállalását és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalossá tevő platform adta lehetőséggel. Változnia kell még az érintettek mentalitásának, véli a munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült Hogyan tudnék élni nélküled? című film hazai nézettsége átlépte az egymillió főt a mozikban, amire utoljára négy évtizede, 1986-ban volt példa a Szerelem első vérig című ifjúsági film esetében.
A Temes megyei Tanfelügyelőség vizsgálatot rendelt el egy temesvári elit iskolában, ahol egy 13 éves fiú és egy lány szexuális kapcsolatot létesített az intézmény mosdójában. A pár állítólag felvette a történteket és elküldte az osztálytársaiknak.
Szeptember 30. a határidő az agrártámogatási kérelmek aláírására – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
A romániai Constanța megyei Năvodariban egy hittanárt és papot azzal gyanúsítanak, hogy két tinédzsert, egy 16 és egy 17 évest, szexuálisan zaklatott. A rendőrség és az iskola is vizsgálatot indított az ügyben.
Az egyeztetésen a kétoldalú együttműködéssel, a NATO elrettentő és védelmi képességének megerősítéséhez nyújtott regionális támogatással, valamint kivitelezés alatt álló uniós projektekkel kapcsolatos témákról tárgyaltak.
Pár hete Gyergyóalfalu önkormányzata eltávolíttatta a Bucsinon átvezető országút parkolóiból a szemeteseket. Ennek eredményeként, miután a táplálkozóhelyük megszűnt, az addig rendszeresen ott tartózkodó medvék is elvándoroltak.
Hétfői ülésén vitatja meg a képviselőház a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt.
Nézettségi rekordokat döntött a Hunyadi című tévéfilmsorozat – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a filmsorozat népszerűségét és társadalmi hatását vizsgáló kutatásából, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.
Újabb tanulni vágyó felnőtt hallgatók számára kezdődött képzés a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A tanévnyitó ünnepség keretében együttműködést kötöttek székelyföldi kórházakkal, és felavatták a Szent Korona-szobrot is.
szóljon hozzá!