Ártalmatlannak tűnő növény okoz égési sérüléseket

Az egyik legveszélyesebb invazív, idegenhonos növény a kaukázusi medvetalp •  Fotó: Pixabay

Az egyik legveszélyesebb invazív, idegenhonos növény a kaukázusi medvetalp

Fotó: Pixabay

Másodfokú égési sérüléseket okozott a közönséges medvetalp egy székelykeresztúri férfi lábán kaszálás közben. Ennek a növénynek már egy sokkal mérgezőbb fajtája, a Közép-Ázsiában és a Kaukázusban őshonos kaukázusi medvetalp is megjelent Erdélyben. A káros növényfajok közé tartozik az erősen allergén parlagfű is, amelyet ettől az évtől Romániában is kötelező irtani egyre nagyobb térhódítása miatt.

Barabás Hajnal

2019. július 27., 20:132019. július 27., 20:13

2019. július 27., 20:142019. július 27., 20:14

„Nem tudtam, milyen növény, amíg meg nem jártam, hogy másodfokú égési sérülést szenvedtem tőle. A baleset óta utánaolvastam, és megtudtam, hogy medvetalpról van szó” – osztotta meg történetét a Székelyhonnal a székelykeresztúri férfi. Elmesélte, minap a kertjében fűnyírás közben hullott a lábára a szóban forgó növény, és mivel szandálban volt, érintette a bőrét.

Idézet
Piros csíkok jelentek meg a lábfejemen, eleinte azt hittem, a nap sütötte meg, de aztán súlyosabb lett a helyzet, vízhólyagok keletkeztek a csíkok mentén, és borzasztóan fájdalmassá váltak. Nem hittem el, hogy egy burján ilyen sebeket tud okozni

– jegyezte meg. Hozzátette, azonnal orvoshoz fordult, aki rögtön tudta, melyik növényről van szó, feltehetően más is járt már hasonló panasszal a kórházban.

Kihólyagosodott égési sérülést okozott a medvetalp mérgező anyaga •  Fotó: Bíró Károly Galéria

Kihólyagosodott égési sérülést okozott a medvetalp mérgező anyaga

Fotó: Bíró Károly

Idézet
Savas a növény, a napsütésre, az UV-sugárzásra reagál, ez okozza az égési sebeket, ha szembe kerül, akár vakságot is okozhat.

Most már elővigyázatosan bánok vele, tavaly óta egyre több példány lett belőle a kertemben. Fél méteresnél is magasabbra nőttek, különleges illatuk van, nagyon kell vigyázni velük” – hívta fel a figyelmet.

Hiányos a törvény

Szabó Anna botanikust kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy Erdélyben, Székelyföldön újabban milyen invazív, az emberre, mezőgazdaságra káros növényfajok terjedtek el. „Azokat a növényfajokat, amelyek újonnan, jórészt az emberi tevékenység következtében jelennek meg egy adott terület flórájában és vegetációtörténetileg nem tartoznak hozzá – nem itt alakultak ki, vagy nem természetes úton terjedtek el –, idegenhonos növényfajoknak nevezzük. Ugyanakkor nemcsak az ember, hanem a költöző, vonuló állatfajok is segíthetik a terjedést – magyarázta a szakember.

A tartósan megtelepedő fajok, amelyek gyakran kiszoríthatják az adott élőhely őshonos fajait, invazív minősítést kapnak.

Idézet
Elvileg az európai országok többségében nyilvántartják ezeket, a lista pedig folyton bővül, ami egyrészt a globalizáció általános hatásának köszönhető – hiszen egyre több élő és élettelen anyagot hurcolunk magunkkal ország- és kontinenshatárokon át –, másrészt sok fajról bebizonyították, hogy terjedésüknek kedvez a klímaváltozás is, főleg délről észak felé

– fejtette ki a botanikus. A törvényi háttérről elmondta, hogy az Európai Unióban az invazív fajokkal kapcsolatos rendelkezéseket a 2014-ből származó 1143-as számú szabályozás összesíti. Románia is próbálja beépíteni jogrendszerébe a szabályozást, amíg ez megtörténik, e fajok kezelését a 2009-ből származó 979-es számú miniszteri rendelet szabályozza. Ehhez a rendelethez azonban még nincs hozzárendelve fajtalista.

•  Fotó: Bíró Károly Galéria

Fotó: Bíró Károly

Nem az egyedüli invazív faj

A szakember érdeklődésünkre kifejtette: a már említett közönséges medvetalp is valóban tartalmaz mérgező anyagot (ez okozta a székelykeresztúri férfi égési sérüléseit), ám annak távoli rokona, a sokkal veszélyesebb kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) is megjelent már Erdélyben. A kaukázusi medvetalpról elmondta, a növény botanikus kertek által, illetve dekoratív és kísérleti célokkal került Európába.

Hajtása furanokumarinokat tartalmaz, amely vegyületek napfény hatására bomlanak, és az emberi vagy állati bőrön fitodermatitiszt idéznek elő, aminek gyógyítása orvosi segítséget igényel.

„Nálunk egyelőre ritkán okoz problémát a kaukázusi medvetalp, mert kevéssé terjedt el természetes környezetben, eddig csak Fehér megyében észlelték.

Idézet
Kirándulóként a legjobb, amit tehetünk, hogy kikerüljük, gazdáknak viszont nagyobb fejtörést okozhat, mert nehéz kiirtani. Kaszálása csak a növekedést segíti, legeltetéssel vissza lehet szorítani, amíg fiatalok a tövek.

Legmegbízhatóbb eltávolítása a karógyökerek őszi-téli átvágásával lehetséges, vagy vegyszeres megoldással – ha a terület kezelése ezt lehetővé teszi. A vegyszeres irtás sem mindig eredményes, a szakirodalom a tavaszi irtást tartja eredményesnek, a későbbi próbálkozásokkal már csak a virágzást segítjük” – osztotta meg.

•  Fotó: Bíró Károly Galéria

Fotó: Bíró Károly

Ugyancsak káros növényfaj a Kelet-Ázsiából származó bálványfa (Ailanthus altissima), amelynek nedvével való érintkezés enyhébb dermatitiszt okoz.

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisifolia) is egyre elterjedtebb nálunk, főként vasutak és utak mentén, illetve a felhagyott szántókon. Észak-Amerikában őshonos, onnan került hozzánk.

Magyarországon már régebb óta törvény írja elő, hogy a gazdák és önkormányzatok kötelesek irtani, kaszálni, főleg pollenjének erősen allergén jellege miatt. Romániában ettől az évtől kötelező az irtása, a virágzás előtti lekaszálása. Az önkormányzatok feladata feltérképezni a parlagfüves területeket, és felszólítani a tulajdonosokat az allergén növény lekaszálására.

Szintén allergén pollenű fajokként tartják számon a magasra növő, többségükben az amerikai kontinensről származó, idegenhonos aranyvesszőfajokat.

•  Fotó: Bíró Károly Galéria

Fotó: Bíró Károly

Mérgező növények

Udvarhelyszéken már kerteken kívül is észlelt invazív növénynek számít az Észak-Amerikából származó selyemkóró (Asclepias syriaca), amelynek további terjedése várható. Az egész növény tejnedvet tartalmaz, amely mérgező: görcsöket, nehézlégzést, hasmenést okoz.

Az amerikai karmazsinbogyó hánytató és hashajtó hatású, ezt korábban népi gyógyászatban is használták, ma már mérgező növényként tartják számon. Fajtársa, a kínai karmazsinbogyó kevésbé mérgező.

A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) azonban a ló, disznó, juh számára mérgező, főként Szováta és Korond környékén terjedt el. Érdekessége, hogy az első Kárpát-medencéből származó adata 1856-ból egy Olt menti kertből származik, ahová dísznövényként került. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos.

A kaukázusi medvetalpról
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Európában is meghonosodott gyomnövény. Mérgező, fényérzékenyítő növény, veszélyes, mivel már az emberi bőrrel érintkezve kifejti mérgező hatását: a bőrre került növényi hatóanyag, a furokumarin fényérzékennyé teszi a bőrt (akár hosszabb távon is), és égési sérülésekre emlékeztető hólyagok (fitofotodermatitisz) jelennek meg rajta, amelyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után. Általában 2–5 méter magasra nő, ritkán a 7 métert is elérheti. Ahogy a többi medvetalp, ez is évelő növény. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek – amelyek 1–2 méter szélesek – páratlanul szárnyaltak, a levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta). Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. Termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről – írja az online enciklopédia, a Wikipédia.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az alapélelmiszerek árrésstopjának kivezetéséről

A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az alapélelmiszerek árrésstopjának kivezetéséről
2025. szeptember 15., hétfő

Új tanév, új szabályok: így kapják a diákok az ösztöndíjakat az idei tanévben

A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.

Új tanév, új szabályok: így kapják a diákok az ösztöndíjakat az idei tanévben
2025. szeptember 15., hétfő

Ezzel engesztelné ki első körben a tanügyminisztérium a pedagógusokat

A szaktárca szerint máris érezhető a tanügy átszervezésének „pozitív hatása az oktatási rendszerre”, és a továbbiakban arra törekednek, hogy a tanárokat minél kevesebb bürokratikus-adminisztratív tevékenységgel terheljék.

Ezzel engesztelné ki első körben a tanügyminisztérium a pedagógusokat
2025. szeptember 15., hétfő

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban
2025. szeptember 15., hétfő

Tüntetnek a közigazgatási alkalmazottak Bukarestben

Több ezer közigazgatási alkalmazott tüntet hétfőn a fővárosi Victoriei téren a kormány által bejelentett létszámleépítési intézkedések ellen.

Tüntetnek a közigazgatási alkalmazottak Bukarestben
2025. szeptember 15., hétfő

Táborozást is nyerhetnek a sepsiszentgyörgyi Lábbuszos gyerekek

Újraindultak hétfőtől Sepsiszentgyörgyön a Lábbusz járatai, idén tíz útvonalon fogják elkísérni a gyerekeket az iskolába. Azok a kisdiákok, akik kitartóan gyűjtik a matricákat, a korábbiaknál is értékesebb ajándékokat vihetnek haza.

Táborozást is nyerhetnek a sepsiszentgyörgyi Lábbuszos gyerekek
2025. szeptember 15., hétfő

Hat százalékra csökkent a munkanélküliség Romániában

Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Hat százalékra csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 15., hétfő

Számos koncert és kulturális program várja a Brassói Magyar Napok résztvevőit

Tizenötödik alkalommal kerül sor a Brassói Magyar Napokra szeptember közepén. A rendezvénysorozat a hagyományok, a kultúra és a modern zene jegyében kínál változatos programot.

Számos koncert és kulturális program várja a Brassói Magyar Napok résztvevőit
2025. szeptember 15., hétfő

A vízügy igazgatójának kirúgása után a gamerek szimpátiáját is elnyerhette a környezetvédelmi miniszter

Sorin Lucaci, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetőjének pénteki menesztése után a hétvégén kiengedte a gőzt Diana Buzoianu USR-s környezetvédelmi miniszter, aki a bukaresti Comic Con-ról posztolt.

A vízügy igazgatójának kirúgása után a gamerek szimpátiáját is elnyerhette a környezetvédelmi miniszter
2025. szeptember 15., hétfő

21-en betegedtek meg a nyugat-nílusi vírus miatt Romániában egy hét alatt

Idén június 2-tól szeptember 11-éig 21 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 20 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

21-en betegedtek meg a nyugat-nílusi vírus miatt Romániában egy hét alatt