– jegyezte meg. Hozzátette, azonnal orvoshoz fordult, aki rögtön tudta, melyik növényről van szó, feltehetően más is járt már hasonló panasszal a kórházban.

Most már elővigyázatosan bánok vele, tavaly óta egyre több példány lett belőle a kertemben. Fél méteresnél is magasabbra nőttek, különleges illatuk van, nagyon kell vigyázni velük” – hívta fel a figyelmet.

Hiányos a törvény

Szabó Anna botanikust kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy Erdélyben, Székelyföldön újabban milyen invazív, az emberre, mezőgazdaságra káros növényfajok terjedtek el. „Azokat a növényfajokat, amelyek újonnan, jórészt az emberi tevékenység következtében jelennek meg egy adott terület flórájában és vegetációtörténetileg nem tartoznak hozzá – nem itt alakultak ki, vagy nem természetes úton terjedtek el –, idegenhonos növényfajoknak nevezzük. Ugyanakkor nemcsak az ember, hanem a költöző, vonuló állatfajok is segíthetik a terjedést – magyarázta a szakember.

A tartósan megtelepedő fajok, amelyek gyakran kiszoríthatják az adott élőhely őshonos fajait, invazív minősítést kapnak.

– fejtette ki a botanikus. A törvényi háttérről elmondta, hogy az Európai Unióban az invazív fajokkal kapcsolatos rendelkezéseket a 2014-ből származó 1143-as számú szabályozás összesíti. Románia is próbálja beépíteni jogrendszerébe a szabályozást, amíg ez megtörténik, e fajok kezelését a 2009-ből származó 979-es számú miniszteri rendelet szabályozza. Ehhez a rendelethez azonban még nincs hozzárendelve fajtalista.

„Nálunk egyelőre ritkán okoz problémát a kaukázusi medvetalp, mert kevéssé terjedt el természetes környezetben, eddig csak Fehér megyében észlelték.

Legmegbízhatóbb eltávolítása a karógyökerek őszi-téli átvágásával lehetséges, vagy vegyszeres megoldással – ha a terület kezelése ezt lehetővé teszi. A vegyszeres irtás sem mindig eredményes, a szakirodalom a tavaszi irtást tartja eredményesnek, a későbbi próbálkozásokkal már csak a virágzást segítjük” – osztotta meg.

Magyarországon már régebb óta törvény írja elő, hogy a gazdák és önkormányzatok kötelesek irtani, kaszálni, főleg pollenjének erősen allergén jellege miatt. Romániában ettől az évtől kötelező az irtása, a virágzás előtti lekaszálása. Az önkormányzatok feladata feltérképezni a parlagfüves területeket, és felszólítani a tulajdonosokat az allergén növény lekaszálására.

A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) azonban a ló, disznó, juh számára mérgező, főként Szováta és Korond környékén terjedt el. Érdekessége, hogy az első Kárpát-medencéből származó adata 1856-ból egy Olt menti kertből származik, ahová dísznövényként került. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos.