
Az egyik legveszélyesebb invazív, idegenhonos növény a kaukázusi medvetalp
Fotó: Pixabay
Másodfokú égési sérüléseket okozott a közönséges medvetalp egy székelykeresztúri férfi lábán kaszálás közben. Ennek a növénynek már egy sokkal mérgezőbb fajtája, a Közép-Ázsiában és a Kaukázusban őshonos kaukázusi medvetalp is megjelent Erdélyben. A káros növényfajok közé tartozik az erősen allergén parlagfű is, amelyet ettől az évtől Romániában is kötelező irtani egyre nagyobb térhódítása miatt.
2019. július 27., 20:132019. július 27., 20:13
2019. július 27., 20:142019. július 27., 20:14
„Nem tudtam, milyen növény, amíg meg nem jártam, hogy másodfokú égési sérülést szenvedtem tőle. A baleset óta utánaolvastam, és megtudtam, hogy medvetalpról van szó” – osztotta meg történetét a Székelyhonnal a székelykeresztúri férfi. Elmesélte, minap a kertjében fűnyírás közben hullott a lábára a szóban forgó növény, és mivel szandálban volt, érintette a bőrét.
– jegyezte meg. Hozzátette, azonnal orvoshoz fordult, aki rögtön tudta, melyik növényről van szó, feltehetően más is járt már hasonló panasszal a kórházban.
Kihólyagosodott égési sérülést okozott a medvetalp mérgező anyaga
Fotó: Bíró Károly
Most már elővigyázatosan bánok vele, tavaly óta egyre több példány lett belőle a kertemben. Fél méteresnél is magasabbra nőttek, különleges illatuk van, nagyon kell vigyázni velük” – hívta fel a figyelmet.
Szabó Anna botanikust kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy Erdélyben, Székelyföldön újabban milyen invazív, az emberre, mezőgazdaságra káros növényfajok terjedtek el. „Azokat a növényfajokat, amelyek újonnan, jórészt az emberi tevékenység következtében jelennek meg egy adott terület flórájában és vegetációtörténetileg nem tartoznak hozzá – nem itt alakultak ki, vagy nem természetes úton terjedtek el –, idegenhonos növényfajoknak nevezzük. Ugyanakkor nemcsak az ember, hanem a költöző, vonuló állatfajok is segíthetik a terjedést – magyarázta a szakember.
A tartósan megtelepedő fajok, amelyek gyakran kiszoríthatják az adott élőhely őshonos fajait, invazív minősítést kapnak.
– fejtette ki a botanikus. A törvényi háttérről elmondta, hogy az Európai Unióban az invazív fajokkal kapcsolatos rendelkezéseket a 2014-ből származó 1143-as számú szabályozás összesíti. Románia is próbálja beépíteni jogrendszerébe a szabályozást, amíg ez megtörténik, e fajok kezelését a 2009-ből származó 979-es számú miniszteri rendelet szabályozza. Ehhez a rendelethez azonban még nincs hozzárendelve fajtalista.
Fotó: Bíró Károly
A szakember érdeklődésünkre kifejtette: a már említett közönséges medvetalp is valóban tartalmaz mérgező anyagot (ez okozta a székelykeresztúri férfi égési sérüléseit), ám annak távoli rokona, a sokkal veszélyesebb kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) is megjelent már Erdélyben. A kaukázusi medvetalpról elmondta, a növény botanikus kertek által, illetve dekoratív és kísérleti célokkal került Európába.
„Nálunk egyelőre ritkán okoz problémát a kaukázusi medvetalp, mert kevéssé terjedt el természetes környezetben, eddig csak Fehér megyében észlelték.
Legmegbízhatóbb eltávolítása a karógyökerek őszi-téli átvágásával lehetséges, vagy vegyszeres megoldással – ha a terület kezelése ezt lehetővé teszi. A vegyszeres irtás sem mindig eredményes, a szakirodalom a tavaszi irtást tartja eredményesnek, a későbbi próbálkozásokkal már csak a virágzást segítjük” – osztotta meg.
Fotó: Bíró Károly
Ugyancsak káros növényfaj a Kelet-Ázsiából származó bálványfa (Ailanthus altissima), amelynek nedvével való érintkezés enyhébb dermatitiszt okoz.
Magyarországon már régebb óta törvény írja elő, hogy a gazdák és önkormányzatok kötelesek irtani, kaszálni, főleg pollenjének erősen allergén jellege miatt. Romániában ettől az évtől kötelező az irtása, a virágzás előtti lekaszálása. Az önkormányzatok feladata feltérképezni a parlagfüves területeket, és felszólítani a tulajdonosokat az allergén növény lekaszálására.
Fotó: Bíró Károly
Udvarhelyszéken már kerteken kívül is észlelt invazív növénynek számít az Észak-Amerikából származó selyemkóró (Asclepias syriaca), amelynek további terjedése várható. Az egész növény tejnedvet tartalmaz, amely mérgező: görcsöket, nehézlégzést, hasmenést okoz.
A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) azonban a ló, disznó, juh számára mérgező, főként Szováta és Korond környékén terjedt el. Érdekessége, hogy az első Kárpát-medencéből származó adata 1856-ból egy Olt menti kertből származik, ahová dísznövényként került. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos.
A kaukázusi medvetalpról
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Európában is meghonosodott gyomnövény. Mérgező, fényérzékenyítő növény, veszélyes, mivel már az emberi bőrrel érintkezve kifejti mérgező hatását: a bőrre került növényi hatóanyag, a furokumarin fényérzékennyé teszi a bőrt (akár hosszabb távon is), és égési sérülésekre emlékeztető hólyagok (fitofotodermatitisz) jelennek meg rajta, amelyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után. Általában 2–5 méter magasra nő, ritkán a 7 métert is elérheti. Ahogy a többi medvetalp, ez is évelő növény. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek – amelyek 1–2 méter szélesek – páratlanul szárnyaltak, a levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta). Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. Termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről – írja az online enciklopédia, a Wikipédia.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
szóljon hozzá!