
Az egyik legveszélyesebb invazív, idegenhonos növény a kaukázusi medvetalp
Fotó: Pixabay
Másodfokú égési sérüléseket okozott a közönséges medvetalp egy székelykeresztúri férfi lábán kaszálás közben. Ennek a növénynek már egy sokkal mérgezőbb fajtája, a Közép-Ázsiában és a Kaukázusban őshonos kaukázusi medvetalp is megjelent Erdélyben. A káros növényfajok közé tartozik az erősen allergén parlagfű is, amelyet ettől az évtől Romániában is kötelező irtani egyre nagyobb térhódítása miatt.
2019. július 27., 20:132019. július 27., 20:13
2019. július 27., 20:142019. július 27., 20:14
„Nem tudtam, milyen növény, amíg meg nem jártam, hogy másodfokú égési sérülést szenvedtem tőle. A baleset óta utánaolvastam, és megtudtam, hogy medvetalpról van szó” – osztotta meg történetét a Székelyhonnal a székelykeresztúri férfi. Elmesélte, minap a kertjében fűnyírás közben hullott a lábára a szóban forgó növény, és mivel szandálban volt, érintette a bőrét.
– jegyezte meg. Hozzátette, azonnal orvoshoz fordult, aki rögtön tudta, melyik növényről van szó, feltehetően más is járt már hasonló panasszal a kórházban.
Kihólyagosodott égési sérülést okozott a medvetalp mérgező anyaga
Fotó: Bíró Károly
Most már elővigyázatosan bánok vele, tavaly óta egyre több példány lett belőle a kertemben. Fél méteresnél is magasabbra nőttek, különleges illatuk van, nagyon kell vigyázni velük” – hívta fel a figyelmet.
Szabó Anna botanikust kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy Erdélyben, Székelyföldön újabban milyen invazív, az emberre, mezőgazdaságra káros növényfajok terjedtek el. „Azokat a növényfajokat, amelyek újonnan, jórészt az emberi tevékenység következtében jelennek meg egy adott terület flórájában és vegetációtörténetileg nem tartoznak hozzá – nem itt alakultak ki, vagy nem természetes úton terjedtek el –, idegenhonos növényfajoknak nevezzük. Ugyanakkor nemcsak az ember, hanem a költöző, vonuló állatfajok is segíthetik a terjedést – magyarázta a szakember.
A tartósan megtelepedő fajok, amelyek gyakran kiszoríthatják az adott élőhely őshonos fajait, invazív minősítést kapnak.
– fejtette ki a botanikus. A törvényi háttérről elmondta, hogy az Európai Unióban az invazív fajokkal kapcsolatos rendelkezéseket a 2014-ből származó 1143-as számú szabályozás összesíti. Románia is próbálja beépíteni jogrendszerébe a szabályozást, amíg ez megtörténik, e fajok kezelését a 2009-ből származó 979-es számú miniszteri rendelet szabályozza. Ehhez a rendelethez azonban még nincs hozzárendelve fajtalista.
Fotó: Bíró Károly
A szakember érdeklődésünkre kifejtette: a már említett közönséges medvetalp is valóban tartalmaz mérgező anyagot (ez okozta a székelykeresztúri férfi égési sérüléseit), ám annak távoli rokona, a sokkal veszélyesebb kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) is megjelent már Erdélyben. A kaukázusi medvetalpról elmondta, a növény botanikus kertek által, illetve dekoratív és kísérleti célokkal került Európába.
„Nálunk egyelőre ritkán okoz problémát a kaukázusi medvetalp, mert kevéssé terjedt el természetes környezetben, eddig csak Fehér megyében észlelték.
Legmegbízhatóbb eltávolítása a karógyökerek őszi-téli átvágásával lehetséges, vagy vegyszeres megoldással – ha a terület kezelése ezt lehetővé teszi. A vegyszeres irtás sem mindig eredményes, a szakirodalom a tavaszi irtást tartja eredményesnek, a későbbi próbálkozásokkal már csak a virágzást segítjük” – osztotta meg.
Fotó: Bíró Károly
Ugyancsak káros növényfaj a Kelet-Ázsiából származó bálványfa (Ailanthus altissima), amelynek nedvével való érintkezés enyhébb dermatitiszt okoz.
Magyarországon már régebb óta törvény írja elő, hogy a gazdák és önkormányzatok kötelesek irtani, kaszálni, főleg pollenjének erősen allergén jellege miatt. Romániában ettől az évtől kötelező az irtása, a virágzás előtti lekaszálása. Az önkormányzatok feladata feltérképezni a parlagfüves területeket, és felszólítani a tulajdonosokat az allergén növény lekaszálására.
Fotó: Bíró Károly
Udvarhelyszéken már kerteken kívül is észlelt invazív növénynek számít az Észak-Amerikából származó selyemkóró (Asclepias syriaca), amelynek további terjedése várható. Az egész növény tejnedvet tartalmaz, amely mérgező: görcsöket, nehézlégzést, hasmenést okoz.
A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) azonban a ló, disznó, juh számára mérgező, főként Szováta és Korond környékén terjedt el. Érdekessége, hogy az első Kárpát-medencéből származó adata 1856-ból egy Olt menti kertből származik, ahová dísznövényként került. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos.
A kaukázusi medvetalpról
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Európában is meghonosodott gyomnövény. Mérgező, fényérzékenyítő növény, veszélyes, mivel már az emberi bőrrel érintkezve kifejti mérgező hatását: a bőrre került növényi hatóanyag, a furokumarin fényérzékennyé teszi a bőrt (akár hosszabb távon is), és égési sérülésekre emlékeztető hólyagok (fitofotodermatitisz) jelennek meg rajta, amelyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után. Általában 2–5 méter magasra nő, ritkán a 7 métert is elérheti. Ahogy a többi medvetalp, ez is évelő növény. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek – amelyek 1–2 méter szélesek – páratlanul szárnyaltak, a levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta). Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. Termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről – írja az online enciklopédia, a Wikipédia.
Romániának jelenleg nincsenek üzemanyag-ellátási problémái, az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalatok pedig a nemzetközi piachoz igazodó árakon vásárolnak – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államfő.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Sűrű füst keletkezett egy szászrégeni lakásban hétfőn, miután kigyulladt egy főzéshez használt készülék. Egy férfit evakuálni kellett a lakásból – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Bár már leáldozott a húsvéti képeslapküldés szép szokása, a korábban képeslapokon ábrázolt húsvéti szimbólumok tovább élnek az internetes üdvözleteken is. Vajon valaha elgondolkozunk-e azon, hogy mit üzennek a képek?
Változékony, gyakran szeszélyes időjárásra számíthatunk Székelyföldön a következő két hétben – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből. Az ortodox húsvét idején csapadékos idő ígérkezik a térségben is.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egy lakóház melléképületében csaptak fel a lángok hétfőn délután Székelyhodoson, a tüzet már eloltották a lakók, amire a tűzoltók a helyszínre érkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
szóljon hozzá!